Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára többek között a kötelező betelepítési kvóta elleni népszavazásról beszélt a Magyar Időknek.
Legkésőbb ősszel kiírhatják a népszavazást a kvótáról
Völner Pál: A referendumon annyian vesznek részt, mint a választásokon
Ősszel akkor is megtartható a kvótanépszavazás, ha ellenzéki és más beadványok nyomán a kérdés megjárja az összes hazai jogorvoslati fórumot – mondta lapunknak az igazságügyi tárca államtitkára. Völner Pál úgy véli: a népszavazáskor legalább annyian megjelennek majd az urnáknál, mint egy átlagos országgyűlési választáson.
Az elmúlt napok híradásai szerint új, Magyarországon is áthaladó útvonalakat keresnek az embercsempészek.
– Erre a forgatókönyvre is felkészült a kormányzat? – kérdeztük az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárát.
– Ha röviden válaszolnék, azt mondanám, igen – mondta Völner Pál, majd a részletekről szólva kifejtette: valóban van esély arra, hogy az illegális körök Románia felől próbálják meg kikerülni a kerítéseket.
– Ha szükséges, rövid időn belül fizikai zár épülhet akár a magyar–román határszakasz teljes hosszán – szögezte le. Hozzátette ugyanakkor, hogy a munkálatok anyagi terhét csak akkor vállalja fel a kormányzat, ha egyértelművé válik, hogy a kerítés kialakítása elkerülhetetlen.
– Az embercsempészet elleni hazai rendelkezések egyébként Európa legszigorúbb szabályai közé tartoznak, s alkalmasak az illegális migráció megfékezésére – jegyezte meg Völner Pál.
Azok a külföldiek, akik a határátkelőn érkeznek Magyarországra, a tranzitzónában emberhez méltó körülmények között várhatják meg ügyük elbírálását. Ha viszont valaki a zöldhatáron, esetleg a drótot átvágva lép magyar területre, illegális határsértőnek számít, és esetének alakulását immár a büntető jogszabályok határozzák meg. Az első alkalommal kiutasítják az érintettet, többszöri próbálkozásnál viszont már letöltendő szabadságvesztés jön szóba. A tapasztalat szerint ugyanakkor a lebukás után a migránsok önként távoznak, fellebbezést nem adnak be, s általában más országokban próbálkoznak tovább. Völner Pál rámutatott: a menekültügyi válsághelyzet kihirdetése révén immár mód nyílik rá, hogy az embercsempészeket és az illegális határátlépőket az ország belsejében is feltartóztathassák.
A politikus beszélt az európai folyamatokról is. Rögzítette: az EU eddig a magyarral ellentétes úton járt. A hazai jogalkotás ugyanis gyorsan, időben hozta meg a megfelelő rendelkezéseket, így – amennyire lehetett – felkészült a várható történésekre. Az unióban ugyanakkor a lényeges döntések előkészítése helyett többnyire csak sajtónyilatkozatok szintjén zajlik a diskurzus, s legtöbbször abszurd ötletekről.
– Magyarország elutasít mindenféle kötelező betelepítésről szóló elképzelést és semmilyen körülmények között nem vesz részt ilyen jellegű egyezményekben – szögezte le az államtitkár.
– Annak nyilván nincs akadálya – folytatta –, hogy valamely uniós állam a saját döntése alapján befogadja a bevándorlók bármekkora csoportját. Az ugyanakkor jogi nonszensz, hogy Brüsszel vagy más hatalmi tényező az egyes tagállamok, s talán az érintett migránsok akarata ellenére is emberek kisebb-nagyobb csoportját kényszerítse a tagországokra.
– A betelepítés ügyében a lakosság álláspontja alapján kell a döntéshozóknak eljárniuk – mondta az államtitkár.
Szerinte ezért is fontos, hogy idehaza kvótaügyi népszavazást kezdeményezett a kormány. A politikus úgy vélekedett: a referendumot legkésőbb ősszel megtarthatják. Arra lehet ugyanis számítani, hogy az ellenzéki és más beadványok folytán a téma minden lehetséges hazai jogorvoslati fórumot megjár majd. – A kezdeményezés biztosan nem bukik el, az eljárást alapos előkészítés előzte meg – jegyezte meg Völner Pál. Hozzátette: a kérdés igencsak foglalkoztatja a lakosságot, így az urnáknál annyian bizonyára megjelennek majd, mint az országgyűlési választások alkalmával általában szoktak.