Kormányportál

A bankok egy külső, objektív esemény bekövetkezése miatt tudnak csak kamatot emelni a jövőben – jelentette ki Répássy Róbert államtitkár a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában 2014. november 12-én. Az interjú leirata.

Mv: Elkészült a fair bankrendszerről szóló törvényjavaslat. Ezt a parlament már meg is kapta. Ez minden hitelesre, minden adósra vonatkozni fog, legyen az devizában eladósodott, vagy forintalapú hiteltartozó. Erről fogunk beszélgetni elsősorban. Itt ül mellettem Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Jó reggelt!

Répássy Róbert: Jó reggelt kívánok!

Mv: A legegyszerűbb kérdés a legjobb kérdés. Mi az az elvárt előny, amely ebből a fair bankrendszerről szóló jogszabályból következik?

Répássy Róbert: A legfontosabb talán a tájékoztatási és a tájékozódási kötelezettség és lehetőség. Tehát egyrészt a bankok részéről egy nagyon részletes és alapos tájékoztatási kötelezettség merül fel, és előírásra kerül az ő részükre. Az ügyfelek számára pedig egy sokkal alaposabb, az eddigieknél sokkal alaposabb mérlegelést lehetővé tevő tájékoztatás történik. Egyetlen példát említek az új szabályok közül. Eddig az ügyfelek a közjegyzőnél találkoztak a jelzálog-szerződéssel, jelzálog kölcsönszerződéssel, ott olvasta fel, alaposan megmagyarázva, nyilván a közjegyző a szerződést. Most legalább hét nappal korábban meg kell kapni az ügyfélnek. Lehet, hogy ez apróság, de az alatt tud konzultálni például jogászokkal, szakértőkkel, akik számára meg tudják magyarázni, meg tudják nézni a szerződésben vállalt kötelezettségeket. Érdekes, hogy ez idáig nem merült fel, hogy már korábban is megkaphatják a szerződést.

Mv: Talán még fontosabb változás ahhoz képest, amit Ön mond, hogy van egy felmondási lehetősége az ügyfélnek. Tehát ki tud ugrani. Ugye, mert mindig ez az eladósodásnál, főleg, hogyha egy komolyabb jelzáloghitelről van szó, amely akár évtizedekben mérhető a tartozási időt, hogy ki lehet abból ugrani. Nem mondom, hogy következmények nélkül, mert olyan nincs, ha az ember aláírt egy szerződést, olyan nincs. De hogy, mégis csak van egy ilyen helyzet.

Répássy Róbert: Igen. Mindenki emlékszik azokra a napokra, amikor például felelősségbiztosítót válthat, válthatnak a gépkocsi tulajdonosok. És akkor egy szabályos kampány indul ilyenkor, hogy melyik biztosítónál kössenek felelősségbiztosítást. Kicsit hasonló lesz a helyzet, mert ha a bank egyoldalúan kamatot akar emelni, erre egyébként nagyon korlátozott lehetősége lesz a jövőben. A három évnél rövidebb futamidejű hiteleknél nem is lesz. És csak háromévenként módosíthat a feltételeken a bank, akkor kilencven nappal korábban értesíti az ügyfelet, és az ügyfélnek hatvan napja, további hatvan napja lesz arra, hogy eldöntse, hogy költségmentesen, tehát teljesen díjmentesen bankot váltson, és esetleg kiváltsa, átvigye a szerződését egy másik bankhoz. Ezek olyan garanciák, amelyek kizárják azt a nagyon szerencsétlen gyakorlatot, hogy különböző hirdetményekből értesül csak az ügyfél, és általa nem ismert időpontokban kellene figyelni ezeket a hirdetményeket.

Mv: Mindaz, ami Ön most mond, meg a Krónikában is meghallgattuk a részletes összefoglalót, tegnap a miniszter is sajtótájékoztatón részletesen elmondta, hogy milyen további részletek vannak ebben a jogszabályban, könnyen látható, első pillantásra látható, hogy az ügyfelet hozza kedvezőbb helyzetbe. De nézzük meg egy kicsit a másik oldalát ennek a dolognak. Megéri a bankoknak egyáltalán, hogy a jövőben versenyezni egymással a hitelpiacon? Nem lesz ennek az a végeredménye, hogy, nem mondom, hogy gyakorlatilag eltűnik a hitelezés Magyarországról, vagy a bankok kínálatából, de hogy szűkülni fog, az egészen biztos.

Répássy Róbert: Azért nem hiszem, hogy ez a veszély jelentősen fennállna, mert ezeket a szabályokat, ezeket német és osztrák minta alapján vesszük át a magyar fogyasztói kölcsönszerződések szabályozásába. Tehát, hogyha Németországban és Ausztriában is megvannak azok a bankok, akik hiteleznek, akik például jelzálogalapú hiteleket nyújtanak, Magyarországon is lesznek továbbra is ilyen bankok. Nyilván nem lenne értelmes a bankoknak a jövedelemszerzési lehetőségét teljesen kizárni ezekben a szerződésekben. Ezért ugye például, amikor egy referencia kamatlábhoz kötik majd az ügyleti kamatot, akkor azon lesz természetesen egy jövedelem, a bank számára lesz egy haszon a bank számára. De a legfontosabb szabály itt az, hogy önkényesen, és a bank által befolyásolható okokból nem térhetnek el ezektől az előre kikötött, kialkudott feltételektől. Tehát csak egy külső, objektív esemény bekövetkezése miatt tudnak csak kamatot emelni.

Mv: Mi lesz a következménye az egyértelmű, kiszámolt, adatokkal alátámasztható következménye ennek a döntésnek a magyar hitelpiacon?

Répássy Róbert: Azt feltételezzük, hogy tekintettel arra, hogy a bankszövetség ismeri a javaslatot, megismerte még a benyújtás előtt a javaslatot, és egyetért a javaslattal. Azt feltételezzük, hogy ők úgy gondolják, hogy az egész törvénycsomag, hiszen most összesen négy törvényről beszélünk egyébként már, amely a bankokat érinti, hiszen kezdődött a Kúria döntését végrehajtó, a tisztességtelen szerződési feltételeket kizáró első törvénnyel, azután az elszámoltatásról szóló törvénnyel, most ez a fair bankokról szóló törvény, és még idekapcsolódik majd a forintosításról, az átváltásról szóló törvény...

Mv: Mindez nyilván a bankokat is, ezt akarja mondani, hogy a bankokat is egy csomagban érinti, ők is úgy nézik át az ügyfeleiket.

Répássy Róbert: Így van, kiszámíthatóvá teszi. 

Mv: Igen, csak a leghosszabb hatású viszont ez, a fair bankrendszerről szóló jogszabály, amely minden hitelre vonatkozik, ezért kérdezem, hogy melyek azok a számítások, hol vannak azok a számítások, amelyek a következményeket mutatják?

Répássy Róbert: Hát azért mondtam, hogy ezek az összefüggő törvények a bankok számára elviselhetővé, és egyáltalán, kezelhetővé teszik azt az egyébként nem csekély, sőt, óriási eredményt, hogy 25-30 százalékkal csökkenhet a hitelfelvevők elsősorban a devizahitel felvevőknek a konkrét törlesztőrészlete, ez önmagában egy olyan lehetőséget biztosít, hogy a bankok hosszú távon is ki tudják számítani a hitelezési feltételeket. Tehát, amit Ön kockázatként él meg, azt én azt gondolom, hogy most, ebben a pillanatban tesszük jogi értelemben nyugvópontra ezt az egész ügyet. Természetesen 2015-ben fog lezajlani az elszámoltatás, zárszámolás, és az ügyfelekkel való elszámolás, a 2015-ös év még erről fog szólni, de utána, hogyha véget ér ez a múltbeli devizahiteleknek a jelenbeli hát következményeinek a megoldása, véget ér ez a folyamat, akkor már tiszta lappal tudnak indulni az ügyfelek is és a bankok is. 

Mv: A forintosításról két-három mondat. Az Ön minisztere, Trócsányi László tegnap a sajtótájékoztatón adott egy nagyon karakteres, fontos megjegyzést, hogy nem lesz a forintosítás után senkinek sem nagyobb terhe, mint volt annak előtte. Erre Ön is tud most egy szóbeli garanciát adni?

Répássy Róbert: Természetesen ezt már csak azért is lehet biztosan állítani, hiszen most, az elszámoltatás után csökkenő tőkerésszel, vagy tőketörlesztéssel és a csökkenő törlesztőrészletekkel fogják átváltani forintra, tehát mindenképpen egy csökkentett terhet jelent az adósok számára az átváltás előtti összeg. 

Mv: Más téma, de ez is az Önök minisztériumában ott van az asztalon a dosszié, az egyházügyekről, az egyházakról szóló jogszabály. Újra kell fogalmazni, vagy újra kell írni, hiszen korábban a Magyar Alkotmánybíróság tartalmi és formai okokból, a strasbourgi bíróság pedig tartalmi okokból elmeszelte a magyar egyházügyi törvényt. Megvan már, hogy mi lesz a megoldás?

Répássy Róbert: Elkezdte a munkát az Igazságügyi Minisztérium, és amint olyan helyzetbe kerülünk, hogy egy javaslatot tudunk tenni a kormány számára, akkor természetesen nemcsak a kormánnyal, hanem az érintettekkel is széles körben egyeztetni fogjuk a javaslatot. 

Mv: De mi lesz ez a megoldás? Tud már valamit mondani erről, hogy szélesebbre tárják az egyházaknak a kapuit, vagy ismét több egyházat fognak elismerni, vagy mi lesz a megoldás? 

Répássy Róbert: Folyamatosan vizsgáljuk a más európai országokban lévő egyházügyi szabályozást, és ehhez akarjuk, ebbe a sorba akarjuk beilleszteni a magyar szabályozást. Nem könnyű helyzet, mert nagyok sokféle szabályozás létezik. Ezt már a korábbi vitákban említettük, hogy van, ahol ugye államegyházak is működnek, vagy államegyházként is elismert egyházak működnek. Most ebbe a sorba nyilván nem a magyar lesz az, amelyik egy államegyházat ismerne el, tehát a magyar továbbra is úgy, ahogy a Velencei Bizottság megállapította, a magyar szabályozás egy liberális, egy nagyon megengedő egyházügyi törvény. Hogyha azt nézem, hogy most hány egyházat ismer el a magyar jog, akkor a magyar szabályozás az egyik legszélesebb körben engedi a vallásszabadságot. 

Mv: Az is fontos kérdés, hogy ki ismeri el az egyházakat? Mert ugye ez is kritizált témakör, hogy a parlament, vagy valaki más.

Répássy Róbert: Igen, de azon már túljutottunk, hogy a parlament ismerné el az egyházakat, ugye ma már a vallási tevékenységet végző szervezeteket a bíróság jegyzi be, a parlament csak arról dönt, hogy kikkel akar együttműködni az állam. 

Mv: Répássy Róbertet, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárát hallottuk.