Völner Pál államtitkár Kovács Andrásnak adott interjúja 2017. március 21-én jelent meg az Origo.hu-n. Az interjú leirata.
A büntetőeljárási kódexről szóló szavazás egy nagyon fontos mércéje lesz annak, hogy hol tart ma a magyar politika, hajlandó-e szakmai alapon, a lövészárkokon felülemelkedve döntéseket hozni, vagy pedig benne maradunk a pártpolitika mocsarában – mondta az Origónak Völner Pál. Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára beszélt a migrációs helyzetről, valamint az állatvédelem állapotáról is.
A hétvégi Szentendrei úti balesettel kapcsolatban, amelyben egy ifjúsági világbajnok kajakos is életét vesztette, sokan a Btk. szigorítását sürgetik annak érdekében, hogy ebben az esetben a baleset okozója sokkal szigorúbb elbánás alá essen, mint a mostani szabályok alapján. Jelenleg úgy tudni, ittasan vezetett az elkövető. Tervezi-e az ilyen esetekre a Btk. szigorítását az Igazságügyi Minisztérium?
Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a magyar büntetőtörvénykönyv az egyik legszigorúbb Európában. Érthető a közfelháborodás, hiszen az emberek igazságérzete sérül, amikor ártatlanok értelmetlen haláláról szóló híreket hallanak. Egyébként a büntetőjog legkidolgozottabb területei az emberélet védelmével kapcsolatos részek, ezért sem szabad hirtelen felindulásból bevezetni új szabályokat. Mindenképpen széles körű szakmai vita kellene arról, hogy az ilyen esetekre új jogszabályokat dolgozzunk ki.
Valóban igaz, hogy az új büntetőeljárási kódex alapján bárkit gyanú nélkül le lehet majd hallgatni? Mire alapozták ezt a feltevést az ellenzéki politikusok?
Az úgynevezett törmelékpártok képviselői szólaltak föl meglehetősen nagy szakmaiatlansággal, így például a DK és a Párbeszéd. Szerintem csak arról van szó, hogy így próbálják befenyíteni a parlamenti frakcióval rendelkezőket, hogy szakmai alapon se támogassanak kormánypárti előterjesztéseket. Ugyanis azok az ellenzéki pártok, amelyek részt vettek az egyeztetéseken, nem emeltek kifogást a javaslataink ellen. Sem szakértői, sem képviselői szinten. Sőt még civil szervezetek, köztük a Társaság a Szabadságjogokért is egyetértett a tervezett módosításokkal.
Az egész, most szenzációként tálalt ügy mindössze arról szól, hogy a leplezett eszközökről szóló módosítások miatt szükségessé váló salátatörvényt támadták. A büntetőeljáráson belül az előkészítő nyomozati szakaszhoz kapcsolódik ez a módosítás, ami egyébként is ügyészi felügyelet alatt zajlik. Amennyiben szükségessé válik lehallgatás, akkor azt a bíró engedélyezi, és legfeljebb 360 napig tarthat. Ezek a tények. Ehhez képest, valótlanságokból kiindulva, rossz következtetések alapján azt vizionálták, hogy mindenkit le akarnak hallgatni, de erről szó sincsen. Vagy szándékosan állítanak olyasmit, ami köszönőviszonyban sincsen a valósággal, vagy nem olvasták el a törvénytervezetet.
Mindezek után még mindig arra számít, hogy a törvény közel 100 százalékos támogatottságot kap a parlamentben?
Ez a szavazás egy nagyon fontos mércéje lesz annak, hogy hol tart ma a magyar politika. Hajlandó-e szakmai alapon, a lövészárkokon felülemelkedve döntéseket hozni, vagy pedig benne maradunk a pártpolitika mocsarában. Egy politikai párt presztízsét nagyban emeli az is, ha képes szakmai alapon döntéseket hozni. Nem gondolom, hogy az LMP szavazatokat vesztett azzal, hogy a kormánypárttal együtt megszavazta az alkotmánybíró-jelölteket. Adok esélyt annak, hogy az ellenzéki pártok tudják tartani magukat a szakmai véleményükhöz.
Miért kellett új büntetőeljárási kódexet alkotni?
A korábbi kódex a rendszerváltás után született, de több mint tucatnyi alkotmánybírósági döntés és más szabályváltozás zilálta szét azóta. Ráadásul 2013-tól új büntetőtörvénykönyv is életbe lépett, ezért ahhoz is alkalmazkodnia kell az új eljárásrendnek. Már korábban megszületett a polgári és a közigazgatási perrendtartás is, így a mostani kódexszel minden korábbi vállalásának tesz az Igazságügyi Minisztérium.
Mit tart az új büntetőeljárási kódex legnagyobb eredményének?
Világosan elkülönülnek az eljárási szakaszok egymástól a korábbiakhoz képest. A sértetti jogok is növekednek majd, valamint a védők hamarabb láthatják meg az anyagokat. Bekerültek olyan elemek, amik például Szlovéniában is léteznek, így a kisebb súlyú ügyekben megegyezhet egymással az elkövető és az ügyész, amit a bíróságnak csak jóvá kell hagynia. Technikai egyszerűsítések is lesznek, amik hozzájárulhatnak az eljárások gyorsításához.
Említette, hogy rövidebbek lesznek-e a büntetőeljárások. Készült-e tanulmány arról, hogy az új eljárásrend mennyivel rövidítheti le az ügyek hosszúságát?
Léteznek statisztikák, de nem lehet csak erről az oldalról megközelíteni. Nagyon sokat várunk attól, hogy szűkebb lesz a másodfok azon joga, hogy teljesen újraindítsa az eljárásokat. Persze ez ellen is lehet fellebbezéssel élni. Beletesszük az eljárásokba azokat a technikai módosításokat, amik a gyorsítást segítik, de igazából csak a törvény életbe lépése után egy-két évvel lehet mérleget vonni. Garanciális szabályokkal erősítjük meg, hogy minél nagyobb szakmaiság érvényesüljön. 2018. július 1-jétől léphet hatályba az új kódex, így a részt vevő feleknek biztosított lesz a folyamatos felkészülés lehetősége. De a bírók és az ügyészek is részt vettek a törvény előkészítésében, így sokan már ismerik azt, nem jelent majd újdonságot a hivatásrendeknek.
Az új kódex segíthet abban, hogy például a vörösiszap-per ne húzódjon már lassan hat és fél éve?
Bízom benne, hogy a bíróságok sokkal körültekintőbben fognak eljárni az új szabályozási környezetben.
A jogi határzárat nem fogja elmeszelni az európai unió bírósága?
A brüsszeli vezetők és bürokraták általában sajnos figyelmen kívül hagyják azt az alapvető tényt, hogy az uniós döntéshozatal az uniós szerződések szerint sem írhatja felül a közrend fenntartásával, illetve a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos tagállami hatáskörök gyakorlását. A kormány figyelembe vette a hatályos uniós szabályokat, de jogviták lehetnek, így elképzelhető, hogy kisebb korrekciók megvalósulhatnak. Kizártnak tartom, hogy a jogszabályt teljesen eltöröljék.
Annak fényében is így gondolja, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága a közlemúltban két bangladesi férfi javára döntött a magyar állammal szemben?
Ebben az ügyben a nagykamarához fogunk fordulni, azaz fellebbezünk. Nem árt már most tisztázni: ezek az emberek, akiknek a személyazonossága azért legalábbis megkérdőjelezhető, lényegében eltűntek, és már a strasbourgi eljárásban sem vettek részt. Nem tudom, hogy az őket képviselő, külföldi alapokon álló civil szervezet akar-e így általuk pénzhez jutni, vagy például felvehetik-e a nevükben a pénzt, és azt sem, hogy előkerülnek-e végül maguk a migránsok. Az viszont biztos, hogy Magyarországot ismét azért támadják, mert betartja a menekültügyi szabályokat, míg az azokat megszegőket nem érik ilyen támadások. Strasbourg egyébként nem hajlandó semmilyen ügyben az államok javára dönteni, és ez már gyakorlatilag tendencia.
Mikor várható ítélet a kvótaperben?
Nem bocsátkoznék jóslatokba, de várhatóan a harmadik negyedévben lehet ítélet. Egyébként valószínű, hogy ez az ügy ma már el sem indulna. Úgy tűnik, hogy a nemzetállami vezetők is tudják már, hogy meddig mehetnek el, míg a választói felhatalmazás nélküli Brüsszel továbbra is ragaszkodik a kvóta szerinti elosztáshoz.
Lesz-e valamilyen közös uniós menekültpolitika?
Nehéz úgy megállapodásra jutni, ha nem tudják, mit akarnak. Az látszik, hogy a magyar álláspontot egyre többen merik a magukénak vallani, de amíg többek között a terminológiában sincs egyetértés, és egyesek következetesen menekültekről beszélnek, amikor kristálytisztán látható, hogy az esetek túlnyomó többségében gazdasági bevándorlókról van szó, addig meglehetősen távol van a megoldás.
Egy teljesen más témára térve: milyen változások lehetnek az állatvédelem területén, a kínzók számíthatnak-e sokkal szigorúbb ítéletekre?
Nagyon tanulságos folyamaton vagyunk túl. Az elmúlt egyéves egyeztetés során, amit az állatvédő szervezetekkel folytattunk, nagyon sok részterület került szóba, így például a gyepmesteri telepek helyzete, az állatok tulajdonosainak a kötelezettségei és az esetleges szankciók azokkal szemben, akik nem megfelelő körülmények között tartják ezeket az élőlényeket. Szóba került az egyes, a jogszabályokban szereplő definíciók pontosítása is, de az is, hogy az iskolákban a gyermekeket felkészítsük arra, hogyan kell felelős módon bánni az állatokkal. Ezeken kívül például a rendőrség és más hatóságok jogköre is szóba került.
Akár egy éven belül konkrét jogszabályok születhetnek ezen a területen, de ez egy dinamikusan változó része a jognak, így folyamatos jogalkotásra van szükség. A tárcák között mindenesetre elindult a párbeszéd az állatvédő szervezetek javaslatairól.
Tudja már, hogy ki lesz a kihívója 2018-ban az esztergomi választókerületben? Milyen főbb eredményeket sikerült elérni 2014 óta?
Egyelőre csak a Jobbik jelentette be az indulóját, míg a baloldalon meglehetősen nagy a zavar. Az egyik legfőbb eredmény, hogy a Komárom-Esztergom megyére jutó 26 milliárdos fejlesztési forrásnak előreláthatóan több mint az egyharmadát sikerült megszerezni. Megindultak a hazai forrásból való útfelújítások is, valamint a térségben működő önkormányzatok stabilan működnek, nincsenek adósságaik, így több pályázaton tudnak indulni. A körzetemben mára gyakorlatilag munkaerőhiány van, így most már budapesti buszokon is hirdetnek állásokat, amiket a térségünkben lehet betölteni.
A gyakorlati életet érintő kérdések mellett nagy jelentőségük van a szimbolikus ügyeknek is. Ezek közül kiemelném, hogy az esztergomi Várhegy és Víziváros nevezetességei bekerültek a nemzeti emlékhelyeink közé – most szombaton fogjuk felavatni az ezt jelölő sztélét. Őszinte örömmel tölt el, hogy Erdő Péter bíboros úrral együttműködve sikerült elérnünk ezt, hiszen ezzel is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy az esztergomiak újra büszkék lehessenek a városukra.