Völner Pál az M1 Ma este című műsorának volt a vendége 2016. október 12-én. Az államtitkár szólt az alkotmánymódosításról és a kvótaperről. Leirat.
Mv: Jövő hétfőn tárgyalja az Országgyűlés az Alaptörvény módosítását. Tíz órán keresztül vitázhatnak majd a képviselők, a szavazás pedig november 8-án lehet. Ez lesz az Alaptörvény hetedik módosítása, ebben tiltanák meg idegen népesség Magyarországra telepítését. Jönnek a részletek Andreától és vendégétől. Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárát köszöntöm a stúdióban. Jó estét kívánok!
Völner Pál: Jó estét kívánok!
Mv: Államtitkár úr, ugye négy helyen kívánja módosítani a kormány az alaptörvényt az október 2-ai népszavazás eredményének folyományaként. Változhat még ez az elképzelés vagy a verzió?
Völner Pál: Nagy vonalakban nem változhat. Tehát apró kérdésekben nyilván az egyeztetések során a felépítésnél lehet változás. Ilyen például az egyik ellenzéki párt által felvetett kérdéskör, hogy ne törvényben, hanem sarkalatos törvényben történjen meg megfogalmazása, részletes megfogalmazása az Alaptörvényben foglalt tartalomnak. De ezek részletkérdések. Tehát maga a szöveg lényege nem fog szerintem változni.
Mv: Hogy zajlik egyébként az Alaptörvény módosításának folyamata?
Völner Pál: A hétfői nap folyamán elhangzik majd az expozé, lehet, hogy maga a miniszterelnök úr fogja elmondani a kormány részéről, és ezt követően indul majd az általános vita. Utána lesz majd mód természetesen módosítók benyújtására, részletes vita, és utána tudjuk elfogadni majd a jövő hét folyamán remélhetőleg magát a törvényt, az Alaptörvény-módosítást.
Mv: És az Országgyűlés döntése után mi a menetrend? Tehát mikortól léphet valóban életbe?
Völner Pál: A hatályba léptetés az a közlönyben való megjelenéssel már lehetséges lesz. Reményeink szerint, elképzeléseink szerint ez akkor rögtön megvalósulna. És gyakorlatilag onnantól kezdve alkalmazni kellene is ezt a jogi formákat, ahogy az egyik módosítás is tartalmazza az állam valamennyi szervének kötelessége ezt az önazonosságot, illetve ezeket a jogszabályokat betartani és védelmezni.
Mv: Nézzük egy kicsit a részleteket. Ugye az Alkotmány elején van az úgynevezett nemzeti hitvallás. Ez nem konkrét állásfoglalás, ez inkább egy elvi alapvetés az Alaptörvényen belül. Tehát nem szabályokat, hanem értékeket rögzít. Mi szükség volt ennek a módosítására? Jogilag indokolt-e ez?
Völner Pál: Maga a hitvallás az alapja az egész Alaptörvénynek. Tehát, hogyha az a fajta megfogalmazás, ami belekerült, hogy az önazonosságnak a védelme az az állam feladata, ez hangsúlyossá teszi azt, hogy ebben a kérdéskörben az állam nem hagyhatja magára ezt a népességet, a nemzetet, akik itt, Magyarországon élnek, és ebből kerül levezetésre tulajdonképpen a módosításnak a többi része.
Mv: Ugye kvótaügyben a legfontosabb rész az a 14. cikknek a módosítása. Ez az, ami kimondja ugye, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Ugye tulajdonképpen a pontos megfogalmazás az arra vonatkozik, hogy nem zárja ki magát a kötelező kvótadöntést, vagy mechanizmust, vagy annak végrehajtását, csak egy menetrendet rendel mellé. Tehát, hogy egyedi kérelmek alapján és a magyar államnak kell döntenie arról, hogy kit fogadhat be, vagy kit nem. Na most, az ellenzéki érvelést azt hallhattuk hónapokon keresztül, hogy tulajdonképpen maga a kötelező kvótamechanizmus is csak annyi kötelezettséget ró a befogadó országokra, hogy folytassák le egyenként ezeket a menekültügyi eljárásokat.
Völner Pál: Én ezzel nem értek egyet. Tehát gyakorlatilag ezen az alapon el tudjuk különíteni a menekültkérdést és a bevándorlás kérdését, amelyre az Unió a mai napig nem volt hajlandó. Maga ez a korlátozás is a bevándorlást érintő, betelepítést érintő korlátozás, hiszen a menekültekre vonatkozó szabályozást, azt Magyarország eddig is, és a későbbiekben is betartja, hiszen magában a módosításban is van utalás arra, hogy akinek életét veszély fenyegeti, és olyan országból érkezik, azokkal nyilván menedékesként kell eljárni. Itt arról van szó, hogy az a fajta úgymond vissza a feladónak mechanizmus, amit szeretnének Nyugat-Európába megvalósítani, ennek vethet egy gátat. Az előző módosítás a külső védelmet szolgálta, egyben a terrorizmus elleni belső védelmet is. Ez a módosítás pedig azt jelenti, hogy az Unió hátországából ne lehessen átküldeni hozzánk azokat, akikre ott nincs szükség, hanem ha nincs rájuk szükség, akkor talán vigyék őket oda vissza, ahonnan jöttek. Na most, ahol például átlépték a schengeni határt, ha a dublini egyezmény alapján akarnak eljárni, vagy hogyha menekültügyi jogszabályok alapján, akkor pedig a származási országba, amennyibe nem jogosultak menedékre.
Mv: Annak okán kérdezem, hogy a korábbi Alaptörvény módosításokat komoly kritikával illették az uniós vezetők és az uniós szervek, számítanak éles vitára Brüsszel és Budapest között a mostani Alaptörvény-módosítás kapcsán?
Völner Pál: Én azt hiszem, ha figyelmesen elolvassák a szöveget, abból kiderül, hogy egyrészt a gazdasági térség állampolgáraira nem vonatkozik. Tehát nyilvánvalóan csak a külső bevándorlókra vonatkoznak ezek a szabályozások. És az egyik rész azt is tartalmazza, hogy továbbra is vannak olyan kérdéskörök, amelyeket az Unióval együttesen gyakorol jogalkotási tevékenységet Magyarország, de kihangsúlyozzuk azt, hogy természetesen az Alaptörvényben foglalt szabályokat nem sérthetik ezek a rendelkezések.
Mv: Ugye zajlik a per a belügyminiszterek tanácsában tavaly szeptemberben hozott 160 ezres kötelező kvóta kapcsán. Ha ebben hazánk ellen ítél a bíróság, akkor annak mi lesz a következménye? Bírságot kell fizetni, kötelezően végrehajtani a bíróság ítéletét, tehát be kell fogadni azokat a menekülteket, akiket ide telepítenének, és ha így van, tehát az utóbbi verzió érvényes, az ellen véd-e az alkotmánymódosítás?
Völner Pál: Az Alaptörvény-módosítás nem erről a perről szól. Tehát ott perben vagyunk, az egy megelőző jogi helyzet volt, mint ahogy maga a népszavazás sem arról a perről szólt, és ez az Alaptörvény-módosítás a népszavazás alapján adott felhatalmazás miatt született. Tehát, hogy 98%-a az érvényesen szavazóknak, ez a több mint 3 360 000 ember azt mondta, hogy az Országgyűlésnek kell eljárnia ezekben a kérdésekben, ezért született. Magában a perben, hogyha kedvezőtlen döntés születne, akkor nyilvánvalóan be kellene állnunk azon államok sorába, akik nem perelték be a tanácsot ebben a kérdésben. És láthatjuk, hogy ők milyen hatékonysággal és milyen gyorsan viszik végig ezt az ideiglenes intézkedést, amelynek az ideje lassan le is jár. Tehát én azt hiszem, hogy az is bizonyítaná, hogyha ők nem tudták gyakorlatilag végig vinni mínuszolva a pernek az időtartamával állunk neki ennek a végrehajtásának, én sok gyakorlati eredményt akkor sem várok ettől, hogyha magunkra nézve kötelezőnek tekintenénk az eredményét egy kedvezőtlen döntésnek.
Mv: Államtitkár úr, köszönjük, hogy itt volt.
Völner Pál: Én is köszönöm a lehetőséget.