A külföldről finanszírozott szervezetek sorába 110-en regisztráltak – közölte Völner Pál államtitkár a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában 2018. június 7-én.
Mv: És közben megérkezett Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára is. Családegyesítés, orvosi, tanulási, munkavállalási vízum, letelepedési engedély, átképzési programok, okostelefon, természetesen közpénzen, a Stop Soros törvényjavaslat tárgyalásával szinte egyidejűleg indította globális, migránsokat segítő kampányát az Amnesty International. A nemzetközi szervezet nem is titkolja elégedetlenségét a választóikat képviselő politikusokkal szemben mondván, a kormányok nem tesznek eleget, nem tesznek meg mindent a menekültekért, és arra biztat mindenkit, hogy csatlakozzon a migránsokat segítő, fogadó I welcome kampányhoz. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, véletlen-e ez az egybeesés, hogy az Amnesty International gyakorlatilag aznap, vagy talán egy nappal korábban indítja el ezt a kampányt, mint ahogy elkezdi tárgyalni az országgyűlés a Stop Sorost. Ami azért nagyon nagy nemzetközi nyilvánosságot kapott.
Völner Pál: Jó reggelt kívánok! Nem tudom a mélyebb összefüggéseket, de valóban rímelnek egymásra az események, bár nem tudom, az Amnesty International feltette-e magának a kérdést, hogy ha ennyire migrációpárti és ennyire az integrációban hisz, akkor felmérték-e már, hogy a 2015-ben beözönlő több mint egymillió migráns az hol tart az integrációban. Nem kellene-e először ezt a falatot megemészteni, és utána továbbgondolni a történéseket, mint hogy gyakorlatilag ugyanezt a folyamatot újraindítani, újragenerálni, milliók Európába özönlését, amikor még az eddigi problémák sincsenek kezelve.
Mv: Jelenthet viszont ez a fajta akció egy olyan technikát is akár, ami a választói akaratot képviselő politikusokat veszi célba. Tehát nagyon jellemző az a migrációsegítő szervezeteknél, amikor kifejezetten ellenségesen, rendkívül kritikusan fogalmaznak a kormányokkal kapcsolatban, a demokráciát megjelenítő választott képviselőkkel kapcsolatban. Hát ők sodródnak, ők tehetetlenek, ők nem adnak igazi válaszokat, de hát mi civilek igen. Mit lehet ezzel kezdeni? És egyáltalán érzékelik-e ezt a technikát a politikusok?
Völner Pál: Soros György szervezeteinél ez általános gyakorlat egyébként, hogy az erős kormányokat, az erős választói felhatalmazással rendelkező kormányokat kritizálják pontosan azért, mert gyenge kormányokban, gyenge nemzetállamokban érdekeltek. Miután akkora a nemzetközi befolyása akár a szervezeteknek, akár a globális tőkének, sokkal könnyebben tud érvényesülni akár itt Európában is, tehát valóban vannak mélyebb összefüggései ezeknek a folyamatoknak, és nem véletlen, hogy onnan pénzelik őket, akiknek az érdekeit kiszolgálják.
Mv: És azt egyébként, hogy ez milyen érdekes fordulatokat vethet, azt bizonyítja az is, hogy az Alkotmánybíróság, mármint a magyar Alkotmánybíróság most éppen vizsgálja a tavaly elfogadott, civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt, ugye döntés még nincsen, de az Amnesty International megírta a véleményét egyébként erről a meg nem született döntésről, a kormányról és az Alkotmánybíróságról is, ráadásul kétféle verzióban. Hát egyet arra az esetre, hogyha az Alkotmánybíróság elkaszálná a törvényt, egyet pedig arra az esetre, hogyha továbbengedné, vagy hát rábólintana, és ezt véletlenül mind a kettőt kirakták a honlapjukra. Ezt az Alapjogok Központ vette észre, le is másolták, tehát le is töltötték, ki is rakták az internetre, a civil szervezet az elrakta a saját honlapjáról ezt a két verziót. Ez egy picikét olyan érzést kelt az emberben, mint A tanúban, ugye emlékszik rá, hogy Virág elvtárs megkapja a vallomását, amit fel kellene olvasni, és akkor, vagy bocsánat, tehát Pelikán József megkapja a vallomását, és akkor Virág elvtárs, elnézést, ez az ítélet. Na most, ezzel a technikával mit lehet kezdeni? Mert ez valahol azt mutatja, hogy nem igazán tud jót lépni a kormány az NGO szemében. Szinte mindegy mit csinál.
Völner Pál: Gyakorlatilag nagyon jó, hogy volt ez az önleleplező lépésük, hiszen maguk sem tagadták, hogy elkövették ezt a fals dolgot, hogy döntés nincsen, de ők már kimondták a véleményüket róla. Ami engem kicsit megnyugtat, hogy kétféle verzióban készült el, tehát lehetséges, hogy az Alkotmánybíróság döntéseit előre nem tudják borítékolni, tehát Soros Györgynek az Alkotmánybíróságot még nem sikerült bevennie, az ő véleményük, hogy úgy mondjam, előre nem borítékolható, hanem várhatóan jogi szempontok alapján tudnak dönteni, bár tudjuk, hogy ebben az esetben elhalasztásra került a döntés, és ezt sem tudták előre. De az látszik, hogy gyakorlatilag nekik mindegy, hogy mi történik, nekik megvan a saját verziójuk, és pontosan olyan véleményeket fogalmaznak meg. Ha az Alkotmánybíróság az ő szájízük szerint dönt, akkor kijelentik, hogy jogállam van, és lám a kormány az egy utolsó, antidemokratikus, diktatórikus képződmény, ha az Alkotmánybíróság úgy dönt, hogy adott esetben a kormányoldal által beterjesztett törvényjavaslat, az valós jogi alapokon áll, akkor pedig megállapítják, hogy már az Alkotmánybíróság is gyakorlatilag behódolt a kormánynak, és már az is egy antidemokratikus képződmény, tehát igazából a valóságnak, a társadalomnak, a kormánynak, a parlamentnek nem lehetnek helyes válaszai, csak azok, amelyeket ők diktálnának minden felhatalmazás nélkül, bár megjegyzem, a pénzügyi hátterük valószínűleg erősebb mindenkinél, hiszen tudjuk, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok 18 milliárd dollárral, 18 milliárd dollárral rendelkeznek, megismétlem, amit Soros György bocsátott a rendelkezésükre, ez ugye a magyar GDP szintjén is majdnem egy 20%-os összeget jelent. Ez azt jelenti, hogy kemény ellenféllel állunk szemben, akik tűzzel-vassal, és főleg média- és kommunikációs terrorral próbálják elérni azt, amit kitűztek maguk elé.
Mv: Hát igen, és amikor az ember beszél mondjuk az alkotmánymódosításról, ami ott van most a parlament előtt, vagy a Stop Sorosról, akkor úgy el lehet ennek mondani a technikai részleteit, el lehet mondani, hogy ez képes lesz majd a tömeges bevándorlást megállítani, fényre hozza a civil szervezeteket, átláthatóbbá válik az, hogy honnan finanszírozzák őket, hogy tulajdonképpen civil szervezetekről beszélhetünk-e a szó szoros értelmében. Tehát társadalmilag beágyazott, sok-sok ember apró pici adományából élő szervezetekről, vagy egyetlen ember jó nagy adományából élő sajátos szervezetéről, ezt a Stop Soros nyilván meg tudja teremteni. De ezzel párhuzamosan önöknek függetlenül attól, hogy ön is elsősorban a jogalkotásért felel, valójában versenyt kell futni az emberek véleményéért, pozitív véleményéért, támogatásáért ezekkel a szervezetekkel. Akkor is, hogyha elfogadtatják a törvényt. Megy-e ez?
Völner Pál: Szerintem sikerülni fog. Hogyha azt vesszük, hogy a népszavazáson, ami ugye Magyarországnak a migrációval szembeni fellépéséről szólt, hogy 3 millió 362 ezer ember támogatta a kormány álláspontját, ha azt nézzük, hogy a választásokon az idei évben is kétharmados felhatalmazást kapott a kormányoldal úgy, hogy tudták a választók, hogy a Stop Sorost életbe akarjuk léptetni, akkor látható, hogy van egy elvárás, és van egy olyan kormányzati tevékenység, ami ennek megfelel. Szerintem most szinkronban vagyunk a választókkal, és nekünk Magyarország az első, ahogy ezt már többször kijelentettük, és mindegy, hogy milyen nemzetközi szervezetek... Visszatérve a civilekre, 60 ezer szervezet regisztrált Magyarországon civil szervezetként. Most gyakorlatilag a külföldről finanszírozott szervezetek sorába 110-en regisztráltak, csak hogy össze tudjuk vetni, de ezek között természetesen vannak olyan tiszteletreméltó szervezetek is, mint a Vöröskereszt, vagy akár a Máltai Szeretetszolgálat, különböző sportszövetségek, kamarák, egyebek, és látszik, hogy körülbelül tucatnyi szervezet az, amelyik a leghangosabban ágál a változások ellen, illetve az átláthatóság ellen, többieket furcsa mód ez nem zavarta, gyakorlatilag ez az a mag, akiket külföldről finanszíroznak, és akik politikai területen is tevékenykednek.
Mv: Köszönöm szépen! Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárát hallották.