Völner Pál államtitkár az Ahmed H. ügyről beszélt az Echo Televízió Napi Aktuális című műsorában 2018. január 8-án. Leirat.

Mv: És máris itt van Völner Pál igazságügyi államtitkár. Jó estét kívánok!

Völner Pál: Jó estét kívánok!

Mv: Óriási sajtóérdeklődés mellett ma folytatódott az októberben újrakezdett Ahmed H. pere a Szegedi Törvényszéken ugye. A szír férfit a 2015-ös röszkei zavargások miatt terrorcselekménnyel vádolják. Időközben egyébként decemberben a Kúria gyakorlatilag kimondta, hogy törvénysértő volt az elsőfokú ítélet megsemmisítése, mégis folytatódik tovább az október végén újrakezdett per. Mi volt akkor ennek a kúriai döntésnek a lényege és az értelme?

Völner Pál: A legfőbb ügyésznek van egy olyan jogköre, hogy hasonló esetekben a Kúrához fordulhat, pontosan azért, hogy egy egységes joggyakorlat alakulhasson ki ezekben az ügyekben. Tehát ez a kúriai döntés előrevetíti, hogy hasonló ügyekben egy másodfokon eljáró ítélőtábla ne helyezze hatályon kívül az ítéletet, ha nem azokat a szükséges kiegészítő bizonyítási lépéseket tegye meg, aminek a birtokában másodfokú jogerős döntést tud hozni.

Mv: És a Kúria döntése az egyfajta iránymutatás is lehet, most a megismételt eljárásban a bírák számára?

Völner Pál: Mindenképpen kijelöli azokat a kereteket, tehát hasonló indokkal, hasonló helyzetben mondjuk az ítélőtábla nem tudja megtenni, hogy az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezze.

Mv: Jó, mit jelenthet ez Ahmed H.-ra nézve, aki ugye ezen a mai napon, ezen az eljárási napon is ártatlannak vallotta magát, és egyébként többször ellentmondásba keveredett saját magával?

Völner Pál: Hát az elsőfokú ítéletet ismerjük, akkor tíz év fegyházban letöltendő büntetésben részesült, illetve kiutasították Magyarország területéről, terrorizmus és tiltott határátlépés miatt, másodfokú eljárásban az ítélőtábla tulajdonképp nagyrészt egyetértett az elsőfok döntésével, ugyanakkor úgy vélte, hogy bizonyos kiegészítő bizonyítási lépésekre szükség lett volna, például hogy nem tárta fel kellően az elkövetőnek a motivációját a bíróság. Hát ez egy elég szubjektív műfaj, valamennyien tudjuk, hogy most ki miért dobál követ, miért kiabál hangszóróba és vezényli a tömeget a határ felé. Tehát ez egy elég nagy feladvány lesz a mostani eljárásban is. Tehát lehet nyilvánvalóan, hogy mind az elsőfoknak, mind a másodfoknak figyelembe kell majd vennie azt, hogy a bizonyítást nem lehet majd egy korlátlan bizonyítás, hanem az emberileg érthető és elfogadható mértékig kell majd terjednie.

Mv: Tulajdonképpen, hogy ha nagyon leegyszerűsítjük, akkor mi itt a kérdés? Az, hogy valóban terrorcselekmény történt-e, vagy csak, és ezt most idézőjelben mondom, hatóság elleni erőszakról beszélünk?

Völner Pál: Mindenképpen megállapítható a terrorcselekmény, ugyanis a 2015. évi változások egyrészt jelentettek egy műszaki határzárat, egy élő, erős megerősítést, ugyanakkor a jogi környezet is újraszabályozásra került, ebbe a terrorizmusnak a fogalomkörének a tisztázása is beletartozott, vagy hát korábban a tiltott határátlépésnek a következményei sem szankcionálta így a Btk., ahogy a mosatni eljárásokban ez bekövetkezett. Ez egy újdonság volt, ugye emlékszünk 2015 nyarára, amikor gyakorlatilag gátlástalanul, több százezer ember átözönlött az országon, illetve letelepedett itt a fővárosban is egy időszakra és gyakorlatilag ennek vetett véget ez a határzár, aminek a feltörését kísérelte meg akkor az a több száz fős odacsődített tömeg.

Mv: Ugye lehet, hogy érdemesebb onnan is megközelíteni a kérdést, hogy a Btk., a büntető törvénykönyvünk mit ért terrorcselekmény alatt?

Völner Pál: Hát gyakorlatilag, hogy ha az állami szerv képviselőit erőszakkal arra akarják kényszeríteni, hogy másképp járjanak el, mint a jogszabályok azt előírják...

Mv: Ugye, mert a közbeszédben egészen más, tehát hogy ha valami olyan cselekmény történik, ami félelmet kelt, halálos áldozatokat követel, tehát a köznyelv egészen más kontextusban használja a terrorcselekmény kifejezést.

Völner Pál: Hát, azért nem kell lekicsinyelni az ott történteket, tehát több rendőr is megsérült, most képzeljünk el hasonló helyzetet Magyarországon, mikor fordult elő, hogy mondjuk a magyar tüntetők a rendőrök ellen fordultak, és többnek a sérülését okozták és ennek milyen a büntetőjogi megítélése. És más az, amikor mondjuk, egy legális tüntetésen szabadulnak ez az indulatok adott esetben és teljesen más, amikor egy tiltott határzár átlépési kísérlettel is párosulva, nyíltan, gyakorlatilag arra akarják kényszeríteni a határőröket, hogy ne tartsák be a kötelezettségüket, hanem gyakorlatilag nyissanak szabad utat azoknak, akik be akarnak hatolni Magyarországra ellenőrizetlenül. Tudjuk, Ahmed H.-nak is hét útlevele volt, amikor éppen Magyarországon lekapcsolták, mind a hétben érvényes schengeni vízummal rendelkezett, ez egyébként megkérdőjelezi annak az uniós szabályzásnak a, hogy úgy mondjam a megbízhatóságát, amiben élünk és lehet, hogy az unió vezetőinek inkább ezzel a kérdéskörrel kellene foglalkozni, hogy egy bizonytalan hátterű ember hogyan rendelkezhet legális úti okmányokkal, és hogyan utazhat keresztül-kasul az unió területén.

Mv: Azért is kérdeztem, hogy mit mond a Btk., hogy mi számít terrorcselekménynek, mert próbálom megérteni azokat a szervezeteket, mint például az Amnesty International, akik azt mondják, hogy abszurd a terrorcselekmény vádja ebben az esetben, merthogy a megafon használata nem terrorcselekmény. Ahogy ők fogalmaztak.

Völner Pál: Hát, a megafon használata nyilvánvalóan önmagában nem lenne az, de hogy ha egy megafonnal egy ott lévő tömeget vezényelnek a határőrizeti alakulat, vagy az ott lévő határrendészek felé, az mindenképpen egy olyan kényszerítés, egy olyan erőszak, ami kimerítheti a terrorizmusnak a fogalomkörét a Btk.-n belül.

Mv: És ugye maga Ahmed H. is azt mondja, hogy jó szándékkal lépett oda a határzárhoz, hogy a békés továbbhaladásról tárgyaljon a rendőrökkel és hogy ő tulajdonképpen a többi afgán meg egyéb menekültekre volt mérges, és ő semmilyen erőszakot nem akar, és lehet, hogy ezt értették félre a rendőrök. Ő ilyeneket mondott a...

Völner Pál: Olyan felvételek is vannak, ahol kővel dobálja a rendőröket, tehát ez egy kicsit nehezen alátámasztható állítás ebből a szempontból. A másik pedig, hogy aki tíz éve legálisan él az unió területén, Cipruson, hét útlevele van, szabadon utazgathat, az milyen karitatív céllal utazik oda a magyar határra, ahol éppen egy határáttörési kísérlet zajlik, miért áll ennek az élére, és miért tünteti fel úgy, hogy ez egy békítő szándékkal végigvitt cselekménysorozat? Nyilván a bíróságban kellő bölcsesség van ahhoz, hogy az állítások valóságtartalmáról kellően meggyőződjön és a valóságnak megfelelően értékelje majd ezeket a nyilatkozatokat.

Mv: Ön is úgy gondolja egyébként, hogy a különböző civil szervezetek, amelyek Soros Györgyhöz is köthetők, nyomást gyakoroltak a bíróságra akkor, amikor másodfokon egy új eljárásra kötelezték az elsőfokú bíróságot?

Völner Pál: Az nagyon furcsa tényező, hogy pontosan ilyen kérdéskörökben, vagy éppen nemi identitás és egyéb vitatémákban, amelyek egyértelműen szabályozottak Magyarországon, ezek a szervezetek úgynevezett érzékenyítő kurzusokat folytattak, illetve próbáltak a bíróságokon vezetni, befolyásolni akarták bevallottan a bírói ítélkezésnek a menetét, gyakorlatilag a bíráknak a beállítódását. Holott ezt a törvényeknek kell meghatározniuk, hogy hogyan kell az ilyen ügyekben eljárniuk. Tehát mindenképpen egy káros befolyásolási kísérletről beszélhetünk az ő esetükben egy gyakorlatról. És hát ebben az ügyben is, ha a fő céljukat, ugye a migrációnak a szabaddá tételét tekintjük, ezt fogadják el elsődlegesnek és nem egy egyedi ügynek a tényleges jogi megítélését, ezt leszögezhetjük róluk.

Mv: Ön szerint, az ön megítélése szerint Ahmed H. terrorista?

Völner Pál: Én ezt a bíróságra bízom, egyszer már kimondták és valószínűleg, hogy jogerősen, miután olyan súlyú eljárási hibákat korábban sem fedeztek fel, én azt hiszem, hogy a bíróság nem fog nagyon eltérni az eddigi menetrendtől.

Mv: Merthogy, Magyarország kormányának hivatalos közösségi oldalán az szerepel, hogy megítélésük szerint, álláspontjuk szerint Ahmed H. egy terrorista.

Völner Pál: Ezt kijelenthetjük annyiban, hogy az ügyészség a magyar államnak egy szerve és az ügyészség vádolja terrorizmus elkövetésével a bíróság előtt Ahmed H.-t és a magyar kormánynak nem az a feladata, hogy a magyar ügyészségnek a vádiratban foglalt véleményét kétségbe vonja.

Mv: Jó, nagyon rövid időnk maradt. Térjünk át a második kvótaperre, amely, mint ismert megkezdődött az Európai Bíróságon, Trócsányi László igazságügy-miniszter a Napi aktuális vendége volt és ő arról beszélt, hogy a kvóta ugye szeptember 26-án kimondta az Európai Törvényszék, hogy a kvóta jogszerű, azóta csupán egyetlen egy tagállam hajtotta végre a kvótahatározatot, mégsem 27 tagállam ellen, hanem csak három ellen indított eljárást ugye a bizottság, ami ugye most bírói szakba lépett. Ráadásul egy olyan határozat miatt, ami szeptember 26-án, tehát gyakorlatilag az ítélettel egy időben lejárt. Újra kellene tárgyalni. Nem vet fel ez több szempontból is aggályokat?

Völner Pál: Hát egyértelmű a kettős mércének az alkalmazása, az is egyértelmű, hogy a bizottság politikai okból erőlteti ezt az ügyet, hiszen 2017 nyarán indították be a kötelezettségszegési eljárást, és már ott drasztikusan rövidített határidőkkel kérték a válaszokat tőlünk, tehát a szokásos két hónap helyett két ízben is egy hónapot biztosítottak csak a válaszadásra. Mindenképpen el akartak jutni odáig, hogy pert tudjanak indítani ellenünk, holott az előző kvótaperben az unió bírósága egyértelműen kimondta, hogy 2017. szeptember 26-a után nem alkalmazhatók ebben a határozatban foglaltak, mert ez egy ideiglenes intézkedés volt és nem uniós jog. Tehát ilyen értelemben egy egyszeri és megismételhetetlen eseményről van szó, aminek a határideje lejárt, tehát maximum egyfajta példastatuálás vezeti a bizottságot, hogy ha netán a későbbiek során, ha hasonló ügyekben eljárnak, vagy éppen be akarják vezetni az állandó és felső határok nélküli kvótát, akkor a tagállamok tudják a helyüket. Ami pedig a kérdés első felét illeti, természetesen, ahogy egy gyorshajtásnál is, ha valaki túllépi a hatvan kilométeres sebességet, akkor mindenkit, tehát ugyanúgy megbüntetik, akkor is, ha tíz kilométerrel lépi túl, vagy ha harminc kilométerrel. Egy kicsit furcsa alkalmazás lenne, ha a rendőrség három elkövetőt kivesz, a többit pedig futni hagyja. Ebben az esetben a bizottságot, ha a rendőrségnek tekintjük, akkor ő mindenképpen jogsértően jár el.

Mv: Ez lehet a védekezési stratégiánk? Vagy milyen új érveket hozhat fel Magyarország, például ahhoz képest, amit az első kvótaperben felhozott?

Völner Pál: Egyrészt a múlt héten csak az értesítést kaptuk meg az unió bíróságától, a keresetlevél beérkezéséről, tehát a hét folyamán vesszük át és azt követően tudjuk részleteiben tanulmányozni. Én azt hiszem, hogy sok újdonságot nem fog tartalmazni. Ettől függetlenül nyilvánvalóan érdeklődéssel tekintjük, hogy mondjuk olyan bizarr dolog szerepel-e benne, hogy mi hajtsuk végre a kvótahatározatot, amikor nem tettünk ilyen vállalást és a határidő lejárt. De nyilván lehet akár pénzbírságra vonatkozó indítvány benne, tehát ezt részleteiben tanulmányoznunk kell, és akkor lesz egy több mint két hónapos határidő arra, hogy egy részletes ellenkérelmet nyújtsunk be a bíróságon.

Mv: Egyébként mind a három ország ugyanabból az okból van most a bíróság előtt? Gondolok Lengyelország, Csehország és Magyarországra?

Völner Pál: Igen, bár eltérő a helyzetünk, mert korábban Lengyelország illetve Csehország tett felajánlást, például Lengyelország ennek nem tett eleget, Magyarország pedig soha sem tett felajánlást.

Mv: És szándékozik?

Völner Pál: Miután a határideje....

Mv: Esetleg itt most arról van szó ugye, hogy ... menekülteknek.

Völner Pál: A határidő lejárt, ezek után nem is tudnánk ez alapján tenni felajánlást, és összességében, mint elhangzott, alig haladja meg a harminc százalékot a teljesítés aránya egyébként a tagállamok részéről. Tehát, ha valaki egy százalékot teljesített, vagy négyet, az értékét nem sokban különbözik a nullától.

Mv: A V4-ek közül egyedül Szlovákia ellen nem indítottak eljárást. Mi az oka? Összefügghet azzal, hogy ők hét embert befogadtak?

Völner Pál: Végül is azt hiszem, ha jól emlékszem, ők egy 15 fős kontingensre tettek felajánlást, hogy ebből mennyit fogadtak be, lehet, hogy nullánál tartanak, lehet, hogy hétnél, és Avramopulosz biztos úrnak volt egy olyan nyilatkozata, hogy azok ellen indítottak eljárást, akik nem tettek felajánlást a negyedéves szokásos időpontnál, amikor ezt nézik. De ha végignéznénk az egész folyamatot, akkor jó néhány negyedév volt valószínűleg azoknál is, akik valamennyit befogadtak és mégsem indult ellenük eljárás.

Mv: Ugye azt említette, hogy egy olyan határozatot végrehajtatni Magyarországon, ami már nem él, nem érvényes, az eléggé nehézkes lenne, de akkor mire számít, mi lesz ennek a pernek a végkimenetele? Pénzbüntetés, vagy mire számít a magyar kormány?

Völner Pál: Ha van olyan indítvány, azt mindenképpen el kell utasítania a bíróságnak, ami a migránsok befogadására vonatkozna, hiszen a korábbi döntésüket írnák felül, akkor pedig az alapjaiban rengetné meg annak a gondolatmenetét, hogy megalapozott az a döntés, mert ha nem ideiglenes intézkedés volt, akkor pedig a létrejövetelének a körülményei annullálnák az egészet, tehát ilyen értelemben mind a két perben más, eltérő indokkal nem lehetünk vesztesek. Tehát ragaszkodnia kell a bíróságnak ehhez a kitételhez, akkor pedig maximum a pénzbeli szankciók kerülhetnek szóba.

Mv: Milyen nagyságrendben kell ezt elképzelni? Nyilván erre nem is nagyon volt még példa.

Völner Pál: Miután ezek általában a szankciókat azért szabják ki, például egy jogátültetésnek az elmaradása, ahol a napi tételeket dolgoznak ki, itt viszont ez a fajta átültetés, vagy telepítés már nem lehetséges, így a késedelem nehezen értelmezhető ebben az esetben. Az is lehet, hogy átalány összegben határozzák meg, tehát korai lenne ezzel kapcsolatban bármit mondanunk. Ha a keresetlevélben van erre utalás, akkor természetesen arra majd fogunk nyilatkozni.

Mv: Köszönöm szépen.

Völner Pál: Én köszönöm a lehetőséget.