Völner Pál államtitkár Volner János (Jobbik) képviselő napirend előtti kérdésére válaszolt 2015. november 23-án az Országgyűlésben.
Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház!
A Quaestor-törvényt az Országgyűlés 2015. április 14-én fogadta el. A törvényjavaslat benyújtásakor a többi jogellenes tevékenységet folytató brókercég által elkövetett visszaélések még nem voltak teljeskörűen ismertek, tehát érdekes lenne, ha a törvény mégis vonatkozott volna rájuk. A Quaestor-károsultak vonatkozásában a jogalkotó azt a körülményt emelte ki, hogy a Quaestor Financial Hrurira Kft. által kibocsátott kötvények forgalomba hozatalára kizárólag a cégcsoport javára, annak finanszírozása érdekében került sor. A cégcsoport másik tagja, a Quaestor Értékkereskedelmi és Befektetési Zrt. pedig egy szabályozott piaci szereplő volt, aki a brókerjellegével visszaélve követte el a visszaéléseket.
Ezeknek a kötvényeknek egy jelentős részéről kiderült, hogy fiktív, vagyis ténylegesen értékpapír kibocsátására nem is került sor. Tehát ezeket a visszaéléseket külön kellett kezelni, mert a korábbi jogi szabályozás erre nem nyújtott lehetőséget. A Quaestor-törvény értelmében a befektetők dönthetnek úgy, hogy nem a felszámolási eljárásban és egyéb igényérvényesítési eljárásokban próbálják meg követeléseiket érvényesíteni, hanem a törvény szerint a kérelmük alapján, ellenérték fejében a károsultak kárrendezési alapjára száll át a követelés. Az alapfeladat, hogy a rá átszállt követelésekre vonatkozó igényeket az igénybe vehető valamennyi eszközt felhasználva érvényesítse.
A kártalanítással összefüggésben a Befektetővédelmi Alap igazgatósága a 15/2015. számú határozatában a Quaestor Befektetési Zrt. jogellenes tevékenységével kapcsolatosan úgy döntött, hogy fiktív, nem létező kötvény, azaz pénzkövetelés a tőkepiacról szóló törvény 213. § (2) bekezdésében meghatározott biztosított követelésnek minősül, amelyre a Beva kártalanítási kötelezettsége kiterjed. Az Alkotmánybírósághoz több alkotmányjogi panasz benyújtására is sor került, melyekben az indítványozók a törvény egészének, illetve egyes rendelkezéseinek megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság 2015. október 20-án kezdte meg az indítványok tárgyalását, és november 17-én hozta meg döntését.
Az Alkotmánybíróság nem semmisítette meg a Quaestor-törvényt, hanem felhívta a figyelmet a törvény egyes szakaszai tekintetében az újraszabályozás szükségességére. A kárrendezésre jogosultak körének módosítására is sor került, mivel a döntés nyomán szükséges pontosítani a jogosultak körét. Nem lehet tételesen meghatározni, hogy mely társaság által kibocsátott, illetve értékesített kötvények tulajdonosai jogosultak kárrendezésre, hanem a törvény tárgyi hatályának megállapítása keretében azt kell rögzíteni, hogy az állam olyan kötvénytulajdonosok esetén végez követelésvásárlási tevékenységet, ahol a kötvények forgalomba hozatalára kizárólag egy vállalatcsoporton belül került sor. Indokolt tehát a törvény hatályát úgy meghatározni, hogy a jogosultság azokra az esetekre terjedjen ki, amikor ez a vállalatcsoporton belüli károkozás történt úgy, hogy a vállalatcsoporthoz tartozó társaság által kibocsátott kötvényekkel a befektetési, szolgáltatási tevékenységet felhasználva került sor a befektetők megkárosítására.
Az alap működésének biztosítását a törvény hitelfelvétellel, kötvénykibocsátással és a Beva-tagok által fizetendő kölcsönelőleg igénylésével biztosítja elsődlegesen. Annak érdekében, hogy a kárrendezési alap minél előbb forráshoz juthasson, szükséges rögzíteni az alap vonatkozásában az állam készfizető kezességét a kölcsön felvétele, valamint a kötvény kibocsátása során. A kárrendezéssel érintett követelések összegének meghatározása tekintetében is előírásokat tett az Alkotmánybíróság, amely szerint a káronszerzés tilalmát érvényesíteni kell, tehát a különböző hozamokkal csökkenteni kell a kártérítési összegeket. A kormány feltett szándéka, hogy az Alkotmánybíróság döntése alapján valósítsa meg a jogszabálynak a módosítását, és a törvényjavaslat előkészítése folyamatban van.
Képviselő úr felvetette az MNB felelősségét, viszont nem tanulmányozta, hogy az MNB csak nemrég került abba a helyzetbe, hogy pénzügyi felügyeleti tevékenységet láthasson el. Ehhez képest nagyon eredményesen tárta fel a piacon működő visszaélő cégeket.
A képviselőkkel kapcsolatos megállapítására pedig azt tudom közölni, hogy a képviselőtársaink vagyonnyilatkozata nyilvános. A korábbi évek nyilatkozatait tanulmányozzák, amennyiben valóban érdekli önöket ez a kérdés, hátha jutnak ismeretekhez.
Köszönöm figyelmüket.