Magyarország együtt fog működni a felálló európai ügyészséggel – hangsúlyozta Völner Pál államtitkár Bana Tibor (Jobbik) interpellációjára felelve az Országgyűlés 2018. július 2-i ülésnapján.
Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Ház!
Ha megengedi, képviselő úr, a lózungoktól eltekintek, amelyeket felvonultatott, inkább szakmai választ próbálok adni az alapkérdésre.
Tehát összességében a magyar kormány mindvégig egyetértett azokkal az alapvető célkitűzésekkel, törekvésekkel, amelyek az Európai Ügyészség létrehozása mögött húzódtak. Az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elleni fellépés alapvető közös érdeke a tagállamoknak. Ennek szellemében az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendelettervezet tárgyalásain mindvégig komoly szakmai munkával, konstruktívan vettünk részt. Ugyanakkor az Európai Ügyészség felállításával a tagállamok a büntetőjogi szuverenitásuknak és az állam egyik alapvető funkciójának korlátozását vállalva, az egyik leglényegesebb hatáskörük egy részét adják át az Európai Uniónak. A rendelethez való csatlakozás csak akkor fogadható el, ha az a legteljesebb mértékben tiszteletben tartja a tagállamok alkotmányos berendezkedését, és az Európai Unió jogának olyan alapvető princípiumait, mint a szubszidiaritás és az arányosság elve.
A rendeletnek a tanácsi tárgyalásokon kialakult szövege azonban számos ponton nem felel meg olyan alapvető elvi és szakmai elvárásainknak, mint a nemzeti szuverenitás és az alkotmányos berendezkedés tiszteletben tartása, amelyeket korábban egyébként a Jobbik is fontosnak tartott vagy a hatékony működést biztosító szervezeti és eljárási keretek, valamint az uniós és nemzeti szinten is megmutatkozó hozzáadott érték.
A rendelettervezet kidolgozása során számos szakmai érvet sorakoztattunk fel, de sajnálatos módon az erőfeszítéseink ellenére a jogszabály végül olyan szöveggel került elfogadásra, amely szakmai meggyőződésünk szerint nem lesz képes garantálni, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelme valóban hatékonyabban valósuljon meg az Európai Ügyészség működése során. A magyar kormány továbbá elvi szinten szembehelyezkedik a 2021-27 közötti többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos olyan törekvésekkel, amelyek az uniós források odaítélését, folyósítását, felhasználásának ellenőrzését bármilyen módon összekapcsolnák az Európai Ügyészségben való részvétellel. Ez ellentétes a lisszaboni szerződéssel. Az Európai Ügyészség több tagállam egyetértésének hiányában, kiegészíteném képviselő úr felsorolását… Magyarország és Lengyelország mellett Írország, Dánia, Egyesült Királyság és Svédország sem csatlakozott még az összeurópai tervezethez. Így jött létre a megerősítés az együttműködés keretében, márpedig a szerződések értelmében az ilyen együttműködések nem eredményezhetnek diszkriminációt a tagállamok között, és tiszteletben kell tartaniuk azoknak a tagállamoknak a hatásköreit, jogait és kötelezettségeit, amelyek az együttműködésben nem vesznek részt. Magyarország érdekeit éppen az veszélyeztetné, ha egy, a szerződések szellemével ellentétes kezdeményezéstől tartva feladná a bűnüldözési érdekek szem előtt tartásával kialakított szakmai meggyőződését, és nem ragaszkodna következetesen az Európai Unió alapértékeihez.
Ennek ellenére hangsúlyozandó, hogy Magyarország együtt fog működni a felálló Európai Ügyészséggel, a magyar hatóságok a bűnüldözési tevékenység hatékonyságának maximalizálása érdekében továbbra is kiemelt figyelmet fordítanak az olyan, már létező és jól működő európai ügynökségekkel Eurojust, OLAF folytatott együttműködésre, amelyek jelentőségének megtartása mellett a magyar kormány rendszerint kiáll az európai fórumokon.
Összesítve az elhangzottakat, nagyon érdekes összevetni a Jobbik padsoraiban, mondjuk, nyolc évvel ezelőtt elhangzó hozzászólásokat az Unió és annak működésével kapcsolatban és a mostani felszólalásokat: önök gyakorlatilag fuzionálhatnak a baloldali pártokkal, nem látok különbséget a felszólalások között.
Köszönöm.