Völner Pál államtitkár mondta az európai uniós és nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények, valamint egyes büntetőjogi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat expozéját 2016. szeptember 13-án az Országgyűlésben. Leirat.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház!
A bűncselekmények megelőzése és felderítése, a büntetőeljárások lefolytatása, a jogerősen kiszabott büntetések végrehajtása elképzelhetetlen az államok, illetve az igazságügyi hatóságok együttműködése nélkül.
A kölcsönös bizalom elve már évtizedes múltra tekint vissza a bűnügyi együttműködésben, ily módon a bírói határozatok és ítéletek kölcsönös elismerése az Unió tagállamai között az igazságügyi együttműködés alapkövévé vált. Különösen igaz ez annak fényében, hogy az uniós belső határok megszüntetése, illetve a mozgásszabadsághoz és a lakóhely szabad megválasztásához való jog gyakorlása miatt egyre magasabb azoknak a száma, akiket a lakóhelyüktől eltérő tagállamban vonnak büntetőeljárás alá. Könnyen belátható, hogy a hatékony együttműködés elképzelhetetlen az e jogterületeket érintő uniós szintű kodifikációs munka eredményeinek nemzeti jogba illesztése nélkül.
A számos jogi aktus mellett ugyanakkor az együttműködés gördülékenyebbé, hatékonyabbá tétele érdekében folyamatosan figyelemmel kell lenni a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló, térséggel kapcsolatos egyes uniós jogi aktusok értelmezésére vonatkozó releváns európai bírósági joggyakorlatra is.
Mindezekre tekintettel az önök előtt lévő T/11232. számú törvényjavaslattal a jogalkotó eleget kíván tenni Magyarország európai uniós jogharmonizációs kötelezettségeinek, a már meglévő jogszabályi rendelkezések módosítása, pontosítása útján biztosítani kívánja az uniós jog és a magyar jog teljes összhangját, továbbá magyar, hazai jogalkalmazói tapasztalatok, észrevételek alapján egyszerűbbé és könnyebben alkalmazhatóvá kívánja tenni az európai uniós és nemzetközi bűnügyi együttműködést.
A módosítások érintik a büntető anyagi jogi, a büntető eljárásjogi, a büntetés-végrehajtási jogi, az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködés, illetve a bírósági végrehajtási jog számos területét. A következőkben a legfontosabb változásokat emelném ki a törvényjavaslatból.
Az európai elfogatóparancs végrehajtásával kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokra és az Európai Bizottság észrevételeire figyelemmel indokolttá vált az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény Magyarországra történő átadásra vonatkozó szabályozásának teljes újrakodifikálása, továbbá erre is figyelemmel a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény egyes rendelkezéseinek módosítása.
Az új jogszabályok közül kiemelést érdemel az enyhébb kényszerintézkedés, a letartóztatás helyett elrendelhető ideiglenes kiadatási, illetve átadási házi őrizet és ideiglenes kiadatási, illetve átadási lakhelyelhagyási tilalom alkalmazásának bevezetése, amely érinti mind az európai, mind a nemzetközi elfogatóparancs intézményét. Ezen új rendelkezések indoka az, hogy sem az európai elfogatóparancs szabályait tartalmazó kerethatározat, sem pedig az egyes kiadatási egyezmények nem írnak elő letartóztatási kötelezettséget, továbbá az Alaptörvény, az Emberi Jogok Európai Egyezménye és az EU Alapjogi Chartája végső eszközként határozza meg ezt a kényszerintézkedést.
Ezek mellett nem hanyagolható el az sem, hogy Magyarországon lakóhellyel rendelkező személyekkel szemben sok esetben célszerűtlen lenne az előzetes letartóztatás elrendelése, különösen, ha kisebb súlyú bűncselekménnyel kapcsolatban rendelték el a nemzetközi körözést. A kiadatás, illetve átadás eredményességének biztosítása érdekében az enyhébb kényszerintézkedések alkalmazása során kötelező lesz a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazásának elrendelése. Az új szabályozás ugyanakkor biztosítja, hogy a kiadni, illetve átadni kért személy a miniszter átadásról, kiadatásról szóló pozitív döntését követően már letartóztatásban legyen, azaz a fizikai átadásának időpontjában már mindenképpen a hatóság rendelkezésére álljon.
A második fontos újítás továbbá az, hogy sor kerül a szabadságvesztés büntetés és a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása átvételének és az európai elfogatóparancs végrehajtásának összehangolására, amellyel lehetővé válik, hogy magyar állampolgárokkal szemben büntetés végrehajtása érdekében egy másik tagállam által kibocsátott európai elfogatóparancs állampolgársági alapon történő megtagadása ne eredményezhesse a büntetőigény érvényesítésének ellehetetlenülését.
Harmadsorban, a törvényjavaslat biztosítani kívánja a büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést.
Az irányelv átültetési határideje 2016. november 27-én jár le, a tagállamok tehát eddig az időpontig kötelesek megfelelni az abban foglalt rendelkezéseknek. Erre figyelemmel a büntetőeljárásról szóló törvény és az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény módosítása is szükségessé vált, amely által Magyarország teljesíteni tudja európai uniós jogharmonizációs kötelezettségeit.
Negyedszer: a büntető törvénykönyv módosítása vonatkozásában figyelmet érdemel a közösség elleni uszítás törvényi tényállásának módosítása. A rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló uniós kerethatározat előírja a tagállamok számára, hogy hozzák meg azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kerethatározat rendelkezéseinek 2010. november 28-ig megfeleljenek. A magyar jogszabályok uniós joggal való összeegyeztethetőségének vizsgálatakor az Európai Bizottság azonban úgy látta, hogy a magyar büntetőtörvényi szabályozás nem megfelelő. Annak érdekében, hogy Magyarország elkerülje az emiatti kötelezettségszegési eljárást, a közösség elleni uszítás tényállásának az Európai Bizottság észrevételeire reflektáló módosítását tartalmazza a törvényjavaslat.
Ötödször: kiemelést érdemel a törvényjavaslat rendelkezései közül az úgynevezett kiterjesztett hatályú vagyonelkobzás is, amelynek érdekében a büntető törvénykönyvet és a bírósági végrehajtásról szóló törvényt kell kiegészíteni. A kiterjesztett hatályú vagyonelkobzás alapvetően két esetkört foglal magában. Egyrészt azokat a szabályokat, amelyek jelenleg is a büntető törvénykönyv részét képezik, azaz, hogy a bűnszervezetben való részvétel, a kábítószer forgalomba hozatala, illetve az azzal való kereskedés, továbbá az üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett embercsempészés elkövetésének ideje alatt szerzett vagyon vagyonelkobzását el kell rendelni.
Másrészt az e tárgyban 2014-ben elfogadott európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelés érdekében beiktatott módosítással vagyonelkobzás tárgyát képezheti az a vagyon, amelyet a törvényben felsorolt bűncselekmények elkövetője a büntetőeljárás megindítását megelőző öt évben úgy szerzett, hogy azt az igazolható jövedelme alapján törvényesen nem tehette volna meg. Az elkövető vagyoni helyzete, személyi körülményei és az igazolható jövedelme közötti feltűnő aránytalanságot a nyomozó hatóságnak, ügyészségnek kell bizonyítania, egyébként a büntető törvénykönyvben korábban bevezetett bizonyítási teher megfordítása a kiterjesztett hatályú vagyonelkobzás ezen esetkörére is irányadó.
Hatodszor: a büntető törvénykönyv módosítását igényli a piaci visszaélések büntetőjogi szankcióiról, piaci visszaélésekről szóló, ugyancsak 2014-ben megalkotott európai parlamenti és tanácsi irányelv is, amelyre tekintettel szükségessé vált a bennfentes kereskedelem büntetőtörvényi tényállásának módosítása, a tőkebefektetési csalás elnevezésének és tényállásának módosítása, a pénzügyi eszköz fogalmának módosítása, illetve egy új tényállás, a bennfentes információ jogosulatlan közzététele beiktatása.
Hetedszer: annak érdekében, hogy a kölcsönös bűnügyi jogsegélyegyezményben is említett videókonferencia útján történő meghallgatás nemzetközi viszonylatban is biztosított legyen, a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényt ki kell egészíteni a zárt célú távközlő hálózat útján történő kihallgatásra vagy meghallgatásra vonatkozó részletszabályokkal.
Nyolcadszor: a törvényjavaslat fentiek mellett az Európai Bizottság több jelentésére is figyelemmel technikai pontosításokat is tartalmaz a gördülékenyebb együttműködés érdekében.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A törvényjavaslat elfogadása esetén az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködés, illetve a nemzetközi bűnügyi együttműködés hatékonyabbá tétele, továbbá a Magyarországon folytatott uniós és nemzetközi kapcsolódású büntetőeljárások mihamarabbi befejezése várható. Mint arra a korábbiakban már utaltam, a jogalkalmazás során felmerült gyakorlati tapasztalatok figyelembevételével, továbbá az e területet érintő uniós jogi aktusok végrehajtási szabályainak megalkotásával a jogalkotó nem késlekedhetett tovább. A módosításokkal tehát a nemzetközi és az uniós bűnügyi együttműködés alapvető területeinek pontosítása, az adott esetben továbbfejlesztése a kölcsönös bizalom elvének messzemenő figyelembevételével történik.
Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a T/11232. számú törvényjavaslatot.
Köszönöm a figyelmüket.