Kormányportál

Völner Pál Takó Szabolcsnak adott interjúja 2017. április 5-én jelent meg a Magyar Demokratában. Az interjú leirata.

Az új perrendtartásokkal és a büntetőeljárás-jogi kódexszel hatékonyabbak lesznek a hatósági, bírósági eljárások – mondta a Demokratának az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Völner Pál a jövő évtől hatályos szabályváltozások mellett a nagy port kavart bangladesi migrán-sok strasbourgi ügyéről is beszélt.

– 2018-ban lép hatályba az új polgári, illetve a közigazgatási perrendtartás, valamint a büntetőeljá-rás-jogi kódex. Mi volt a gond a régivel?

– Hosszú ideje egyre több panasz éri az államot és a bíróságokat, hogy elhúzódnak az ügyek, lassan intézik őket, bonyolultak az eljárások, rengeteg papírt kell beszerezni. Azt akartuk, hogy csökkenjen a bürokratikus teher, átláthatóbb és egyszerűbb legyen az eljárások rendje, megkapják az emberek a megfelelő felvilágosítást az eljárások folyamán, rövid idő alatt eljutva a döntéshez. 

– Milyen területeken történnek változások?

– Három nagy területről beszélhetünk. Az egyik rész az általános közigazgatási rendtartás, ide tartozik a legtöbb ügyet felölelő összes hivatali, nem bírósági ügy, amivel az átlagpolgár találkozik. Sikerült olyan változásokat bevezetni, amelyek gyorsítják majd a különböző szakhatósági eljáráso-kat, vagy például lerövidítik az iratok beszerzését. A feszes eljárásrend kialakítása előtt a kor-mányhivatalok, járási hivatalok rendszerét is kiépítettük. Ezeknek a szervezeti változásoknak a figyelembevételével betartható, mégis rövidebb eljárási időket sikerült megalkotnunk…

– …miközben egy másik területen, a polgári perrendtartás frontján is vezettek be újításokat.

– A szabályozás másik részének, a polgári perrendtartásnak szintén lezajlott a reformja. Ide tartoznak például a különböző birtokviták és kisajátítási eljárások vagy a válóperes ügyek. Itt többek között úgy próbáltuk egyszerűsíteni az eljárásokat, hogy jelentősen leszűkítettük a perelhúzó, valamint az újabb és újabb keresetmódosító indítványok benyújtásának lehetőségét, amiket ezentúl csak kivételesen indokolt esetben fogad el majd a bíróság. Utóbbinak egyébként a szabályozással másodfokon ritka esetben lesz csak lehetősége, hogy egy korábbi ítéletet hatályon kívül helyezzen. Egy kisebb módosítás még szükséges a közigazgatási perrendtartásban, de a büntetőeljárás elfogadásával le tudjuk zárni az új kódexek megalkotásának az ügyét, így lényegesen szűkebb és szigorúbb keretek között zajlanak majd az eljárások. 

– Ha jól értem, a harmadik terület a büntetőeljárási jog, amit most tárgyal az Országgyűlés…

– Az új büntetőeljárási törvénnyel a felek felelőssége növekszik majd, a védőket pedig a jövőben az ügyvédi kamara jelöli ki, ugyanakkor próbáljuk a sértetti jogok újraérvényesülését is elősegíteni. Az eljárások gyorsítását reméljük attól is, és ez már például Szlovéniában bevált, hogy amennyiben az elkövető és az ügyész nagyjából egyetért az ügy megítélésében, a kiszabható büntetés mértékében, és ezt a bíróság elé tárják, akkor a bíróság a törvényesség követelményeit ugyan megvizsgálja, de ezt jóváhagyhatja külön bizonyítási eljárás nélkül, ami épp a leghosszabb része az eljárásnak. De sikerült emellett lényegesen egyszerűsíteni az iratismertetési szabályokat is. 

– Mi a helyzet a népi ülnökökkel? A rendszerváltásig azért fogták közre a bírót minden bírósági tárgyaláson az úgynevezett népi ülnökök, vagy ha jobban tetszik, az ítélethozatalba bevont káderek, mert akkoriban ez jelképezte az igazságszolgáltatás feletti társadalmi kontrollt. Manapság persze jelenlétük inkább a bírói tekintélyt emeli.

– Fontos megemlíteni, hogy az új szabályozással a legtöbb esetben egyes bíró fog majd eljárni, a katonai ügyek és a fiatalkorúak kivételével nem lesznek népi ülnökök. Ennek azért van jelentősége, mert egy-egy népi ülnök kiesése esetén eddig újból kellett kezdeni az eljárást már első fokon is, jelentős időveszteséget okozva ezzel. Ilyenkor fel kellett olvasni a teljes iratanyagot, amit most csak lényegében kell ismertetni egy-egy új bíró belépésénél, mindez szintén rövidítheti az eljárások időtartamát. Itt fontos megemlíteni, hogy a bírónak például nincs korlátlan bizonyítási kényszere, hanem a vádhoz kötötten jár el. Nagy sikernek tartom, hogy ezeket a tapasztalati oldalról levezethető módosításokat sikerült bevonni a törvényalkotás folyamatába. Természetesen mindegyik kódex megalkotását többéves előkészítő szakasz előzte meg, amely munkában többek között a Legfőbb Ügyészség, az Országos Bírósági Hivatal, az Ügyvédi Kamara, a Kúria és a Belügyminisztérium vett részt.

– Vannak azért a fentieken kívül más érdekes részei is az új büntetőeljárási törvénynek. Itt van például a titkosinformáció-gyűjtés kérdése. Miként változik mindez az új szabályozással?

– A lényeg, hogy a büntetőeljáráshoz kapcsolódó összes olyan elem, amely korábban a rendőrségi törvényben, a NAV-törvényben vagy akár a nemzetbiztonsági törvényben volt, átemelésre kerül a büntetőeljárásba, ügyészi, bírói kontroll alá helyezve ezzel valamennyi ilyen eljárás alkalmazását. Az egyeztetések során természetesen törekszünk az ötpárti konszenzusra, és nagyon reméljük, hogy a napi pártpolitikai érdek nem fogja felülírni a szakmai szempontokat. A munkába annak idején bevontunk civil szervezeteket, a jogvédők pedig üdvözölték a módosítást. 

– A laikusnak úgy tűnhet, mintha döcögősen haladna a munka. Az új polgári perrendtartási törvényt például 2016 novemberében fogadta el az Országgyűlés, ehhez képest csak 2018. január elsejétől lesznek hatályosak az új eljárásjogi kódexek. Miért?

– Ennek mindössze annyi az oka, hogy elegendő időt kell hagyni a jogalkalmazóknak arra, hogy felkészülhessenek. 

– Nemrég került a középpontba annak a két bangladesi migránsnak az ügye is, akiknek – a George Soros által finanszírozott Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje segítségével – fejenként 5,8 millió forintnyi kártérítést ítélt meg a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága, amiért a röszkei tranzitzónában kellett maradniuk 2015 őszén a kérelmük elbírálásáig. Mi a véleménye az ügyről?

– Furcsa számomra, hogy mindenki kész tényekről beszél, miközben ezek az emberek nincsenek meg. Például honnan tudjuk, hogy tényleg bangladesiek voltak, és hogy valóban az volt-e a nevük, aminek mondták magukat, papírjuk ugyanis nem volt róla. Azt sem tudjuk, hogy mi alapján szorultak volna rá a menedékjogra. Amíg nem tisztázódnak ezek a dolgok, a magyar kormány helyesen cselekedett azzal, hogy nem engedte be őket az országba. A felvetett kérdéseket sajnos nem lehetett tisztázni, ugyanis az illetők közben eltűntek. A Magyar Helsinki Bizottság persze valahogy szerzett tőlük – az írástudatlanoktól – írásos meghatalmazást, így vitték el az ügyet Strasbourgig, ahol olyan képtelen állítások alapján marasztaltak el bennünket, hogy például a bangladesi menekülteknek nem volt wifi-elérhetőségük a tranzitzónában, illetve hogy fogva tartották őket. Akkor felmerül a kérdés: mégis hogyan távoztak el? Az európai bürokraták, az emberkereskedők és az úgynevezett civilek által alkotott, tulajdonképpen migránsbiznisszel foglalkozó szövetség tehát ismét aktiválta magát, ennek láthatjuk az eredményét. 

– Miközben furcsa a bíróság azon állítása is, mely szerint a két bangladesi menekült visszaküldése Szerbiába azzal a kockázattal járt, hogy embertelen bánásmódnak lesznek kitéve görögországi befogadóközpontokban. Ezek szerint Szerbia nem biztonságos ország?

– Szerbia csatlakozási tárgyalásokat folytat az Európai Unióval, segélyeket kap a menekültügyi rendszerének kiépítésére, a magyar jogszabályokban pedig biztonságos országként szerepel. Persze ez megdönthető vélelem, amit azonban a mai napig senki nem támadott meg bíróság előtt. Úgy látom, a strasbourgi bíróság mintha egyfajta jogalkotói fórumként akarna szerepelni azzal, hogy jogalkotásra kényszeríti az államokat. Furcsa számomra az is, hogy miközben a Soros által támogatott Magyar Helsinki Bizottság képviselte ezt a két bangladesi férfit, akik olyan jelentéseken alapulva kaptak kedvező ítéletet, amely jelentéstevők a Magyar Helsinki Bizottság véleményének a kikérése után ezeket a véleményeket beépítették a jelentéseikbe. A magyar jogban ez teljesen összeférhetetlen lenne, mivel a szakértői vagy a véleményalkotói oldal mögött ugyanaz a védő van, aki az ellenérdekű felet képviseli. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának lassan nevet kellene változtatnia, alapvető jogelvekkel ütközik ugyanis a működése. 

– „Itt az idő, hogy elgondolkodjunk magának az emberi jogi egyezménynek való alávetés felbontá-sáról, vagy legalább arról, hogy az egyezmény bizonyos pontjait felfüggesszük” – mondta erre Vejkey Imre KDNP-s politikus. Jó ötlet ez?

– Inkább az emberi jogi egyezményben lévő felhatalmazást kellene valahogy korlátok közé szorítani. Fontos lenne megtalálni azt a pontot, ahol az emberi jogok érvényesülnek, de a nemzet-államok szuverenitásába nem gázolhat bele Strasbourg. Különben egyszerűen nem tehetjük majd meg, hogy végrehajtsuk az ítéleteiket, hiszen nem cselekedhetünk a saját polgáraink és értékeink rovására. Nehéz történet ez, de az egyezményből való kilépést első lépésként biztosan nem javasolnám.