A törvényjavaslat célja a fair, tisztességes hitelezési gyakorlat – közölte Répássy Róbert államtitkár a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában 2014. október 7-én.

Mv: Háromnegyed hét múlt négy perccel, jó reggelt kívánok! Következő percekben a fair bankrendszerről, az elszámolási törvényről is szó esik. Jó reggelt kívánok az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárának, Répássy Róbertnek.

Répássy Róbert: Jó reggelt kívánok!

Mv: Kezdjük a fair bankrendszerrel. Azt mondta a miniszterelnök korábban, hogy a tisztességtelen bankok után el kell jönnie a fair bankok idejének. Aztán Rogán Antal is megszólalt és azt mondta, hogy ez a gyakorlatban azt jelenti – a fair bankrendszer –, hogy a lakossági fogyasztási hitelek átlátható, apró betű nélküli rendszerének kell eljönnie. Mit jelent az ebben a törvény... még nem javaslatban, nem tudom, hogy holt tart a kidolgozása. De az egyik momentumát tudjuk, ez pedig az átlátható árazás. Ez mi jelent?

Répássy Róbert: Megkezdték már a kormány egyes minisztériumai a törvényjavaslat kidolgozását. Azt tudnám összefoglalóan mondani, hogy egy fogyasztóvédelmi szempontú törvényről van szó. Egy fogyasztóvédelmi elemekkel teletűzdelt törvényről, amelyben a fogyasztási kölcsönök, fogyasztási hitelezésnek az új alapjait fekteti le ez a törvény. Tehát annyiban mindenképpen fordulatot jelent majd ez a törvény, hogy a fogyasztói kölcsönök, fogyasztói magatartás jogi körülbástyázásáról van szó. Nem minthogyha eddig nem lettek volna ilyen jogszabályok, de az...

Mv: Na, ezt akartam kérdezni, hogy elég sok pontja van a szabályozásnak, kezdve a bankfelügyelettől a fogyasztóvédelmi szabályokon át. Akkor mindez hiábavaló, hogyha egy újra is szükség van?

Répássy Róbert: Azért van újra szükség, mert látható, hogy a bankok mégis, ilyen szabályok mellett is meg tudták tenni azt, hogy – most már a Kúria által is kimondottam – tisztességtelen feltételeket, tisztességtelen szerződési gyakorlatot folytattak, és ezeket a lehetőségeket akarja kizárni majd ez az új törvény. Ennél részletesebben nem tudom még elmondani a szabályokat, mert még készül valóban ez a törvényjavaslat, de a fair, a tisztességes hitelezési gyakorlat a célja ennek a törvénynek.

Mv: Igen, csak hogyha arról beszélünk, hogy az volt a gond, hogy a bankok meg tudták tenni a szabályozás mellett is, akkor az érthető, hogy mondjuk egy szempontból felmerül a bankok oldaláról is egy kérdőjel. De mért nem merül fel kérdőjel a bankokat felügyelő, a szabályozást betartó, a szabályokat betartató szervezet részéről. Hiszen hogyha léteznek a szabályok, akkor a kérdés az, hogyha nem is tartják be, mért nincsen az, aki betartatja.

Répássy Róbert: Bizonyára emlékeznek a hallgatók is, hogy az elmúlt évben született döntés arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank látja el a pénzügyi felügyelet szerepét. Ezt a felügyeleti szerepet fogjuk megerősíteni, hiszen egy új helyzet, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke egyben jogalkotó is, tehát rendeletet is alkothat, és még felügyeleti eszközökkel – tehát hatósági eszközökkel – is ellenőrizni tudja a bankokat. Mindenképpen ennek a bankfelügyeletnek a megerősítését fogja célozni ez az új törvény.

Mv: Tehát akkor, hogyha jól értem, akkor a készülő törvény paragrafusai, azok elsősorban nem feltétlenül a bankokra vonatkozó szabályokat, hanem a pénzügyi felügyelet kezébe adott jogosítványok erősítését jelenti.

Répássy Róbert: Is, tehát mind a két jelentősége a törvénynek kimutatható majd. Tehát egyrészt a bankok számára a hitelezési gyakorlatra vonatkozó szabályokat fog tartalmazni, ahogy mondom, fogyasztóvédelmi szabályokat fog tartalmazni, másrészt pedig a bankfelügyelet megerősítése a cél.

Mv: Ugye azt mondják a kritikusok, hogy a bankoknak létezik egy bizonyos etikai kódexe, ez a bankszövetségnek az etikai kódexe. A legtöbb nagy bank elfogadta, kötelező érvényűnek tartja magára. Ebben az önszabályozásban nem hisznek?

Répássy Róbert: Láthattuk, hogy ez az etikai kódex, a bankok önmagukra elfogadott szabályai nem zárták ki azt, hogy tisztességtelen szerződési feltételeket alkalmazzanak és tisztességtelen egyoldalú szerződésmódosításokat hajtsanak végre. Tehát azt kell, hogy mondjam, szükség van egy ilyen etikai kódexre, de nem elégséges ahhoz, hogy valóban a fogyasztóvédelem olyan szempont legyen a pénzügyi rendszerben, a pénzügyi hitelezési rendszerben, amire hát, nem kell nagyon messzire menni, mert a bankok anyabankjainak az országaiban – Németországban, Ausztriában – is nagyon erős fogyasztóvédelmi szabályok vannak. Azt szeretnénk elérni, hogyha ugyanazokat a fogyasztóvédelmi szabályokat tartanák be Magyarországon is, mint mondjuk Németországban vagy Ausztriában.

Mv: Igen. Ezt akartam kérdezni, hogy melyik ország, állam lehet a minta? Németország és Ausztria? Mi a legfontosabb iránya a német és az osztrák rendszernek?

Répássy Róbert: Az uniós jog lehetővé teszi a fogyasztóvédelmi szempontok maximális alkalmazását, és ebben egyébként az uniós jog folyamatosan fejlődik, tehát egyre több fogyasztóvédelmi lehetőséget ad. És szeretnénk kihasználni. Azt kell, hogy mondjam, kicsit még többet is akarunk, mint az uniós jog, hiszen azt nem tiltja semmi, hogy a fogyasztóvédelmet maximálisan szolgálják ezek a jogszabályok.

Mv: A miniszterelnök korábban azt mondta, hogy október végére késznek kell lennie a tervezetnek. Hol tart most, mi az, amin dolgoznak?

Répássy Róbert: Ennek a részleteiről még nem tudok felvilágosítást adni, mert több tárca, elsősorban a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Igazságügyi Minisztérium is dolgozik ezen a tervezeten. Már a jövő heti kormányülésen szóba kerülhet ez a tervezet, de azt, hogy mikor fogadhatja el a kormány, annak az ütemtervét még csak később fogják meghatározni.

Mv: Bevonják például a bankszövetséget, a bankokat, a Magyar Nemzeti Bankot valamilyen formában a kidolgozásba?

Répássy Róbert: Igen. A Magyar Nemzeti Bankot is természetesen már az előkészítő szakaszban bevonjuk, a bankszövetség bevonására is egy későbbi időpontban sor fog kerülni.

Mv: Beszéljünk még egy mondatot – ennyi időnk maradt – az elszámolási törvényre. Azt már nagyjából mindenki tudja, hogy körülbelül egymillió háromszázezer családot fog ez érinteni, és nyilván mindenki arra vár, hogy az a bizonyos képlet elkészüljön, ami alapján majd kiszámolják, hogy kinek mennyi, mekkora összeg jár vissza és mikor. Hol tart most ez a munka?

Répássy Róbert: Itt is a Magyar Nemzeti Banknak van szerepe, hiszen a két héttel ezelőtt elfogadott törvény felhatalmazza a Magyar Nemzeti Bank elnökét, hogy rendeleteket állapítson meg, rendeleteket hozzon a részletkérdésekről. Tehát az elszámolás fő elveit határozza meg a törvény, amit az Országgyűlés elfogadott, és ezeket a részletkérdéseket fogja majd a Nemzeti Bank elnökének rendelete meghatározni. De nem vagyunk késésben, hiszen a jövő évben kezdődnek az elszámolás, a jövő év január-februárjában kezdődnek az elszámolások. Nyilván először azokkal a fogyasztói csoportokkal, akiknek a bankja nem fordult bírósághoz, és majd utána folytatódnak azokkal a fogyasztói csoportokkal az elszámolások, akiknél a bankok peresítették az úgynevezett tisztességtelen szerződési feltételekkel próbálták megvédeni az általános szerződési feltételeket. Ha ezek a perek lezárulnak jogerősen, akkor már sor kerülhet majd jövő év novemberéig az összes fogyasztói csoportra.

Mv: Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárát, Répássy Róbertet hallották az előző percekben.