Völner Pál államtitkár Baranya Róbertnek adott interjúja 2018. február 1-jén jelent meg a Magyar Hírlapban.

A magyar kormánnyal szemben éppen Soros György hálózatát jellemzik a maffiamódszerek – mondta lapunknak Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, akinek nincs kétsége afelől, hogy elfogadása esetén a Stop Soros törvénycsomagot uniós bíróságokon és fórumokon is megtámadják majd. Egyértelművé tette: ha például a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédei olyan tevékenységet végeznek, amelyet ezek a szabályok tiltanak, eljárás indulhat ellenük.

– A Stop Soros törvénycsomag regisztrációra és illetékfizetésre kötelezi az illegális migrációt segítő szervezeteket. Mi a garancia arra, hogy például azok, akik a külföldről finanszírozást sem vallották be a bíróságon, ennek a kötelezettségnek eleget tesznek?

– Valóban vannak, akik nem regisztráltak, de abban az esetben sokkal enyhébb szankciórendszer érvényesül, míg ebben gyakorlatilag az ügyészség is eljárást indíthat, illetve van egyfajta monitorrendszer, hiszen a Magyar Nemzeti Bank a külföldi utalásokat kontrollálja, és jelzéssel élhet az ügyészség felé, ha törvénytelenséget észlel. Muszáj volt szigorú rendszert létrehoznunk, hiszen a nemzeti konzultáció eredményei rámutattak, hogy az emberek akarata teljesen egyértelmű: azt akarják, hogy a kormány védje meg az országot a Soros-terv végrehajtásától, így az illegális migrációtól és a kötelező betelepítéstől.

– Honnan tudják majd, hogy valamely szervezethez éppen az illegális migráció támogatására érkezik pénz külföldről?

– Látjuk ezeknek a szervezeteknek a működését, látjuk, kik lépnek fel ezekben az ügyekben, és ha van átfedés a kettő között, akkor nem kíván komoly nyomozást annak kiderítése, hogy valóban olyan szervezetet találtunk, amelyre vonatkozik a törvény.

– A Stop Soros érintheti-e például a Helsinki Bizottság ügyvédeit, akik ugye Magyarországot perlik rendszeresen a külföldi bíróságokon?

– Soros zsoldosai gyakran érzik magukat törvények felettinek, emellett azon vannak, hogy megbízójuk kénye-kedve szerint megpróbálják alakítgatni is a jogrendszert. A milliárdos spekulánsnak megvannak az emberei a hazai törvényhozásban és az Európai Parlamentben is, és az igazságszolgáltatásban dolgozókra is rendszeresen megpróbál nyomást gyakorolni az a hálózat. Mindent megteszünk azért, hogy ezt megakadályozzuk, ezért is született meg ez a törvénycsomag-javaslat. Tehát, a kérdésére válaszolva: ha a Helsinki ügyvédei olyan tevékenységet végeznek, amelyet a törvényeink tiltanak, akkor természetesen velük sem tesz majd kivételt egyik hatóság sem.

– Van egyébként tudomásuk arról, hogy a külföldi támogatásban részesülő, de eddig nem regisztráló szervezetek ellen indult-e bármiféle eljárás?

– Nem tudunk ilyenről, de azt tudjuk, hogy a regisztráló szervezetek száma nagyjából száz körül van, a hatvanezer civil szervezethez képest marginális kisebbséget képeznek. Ezeken belül is vannak olyan tiszteletre méltó szervezetek, mint a Vöröskereszt vagy a Máltai Szeretetszolgálat.

– Szintén a Stop Soros egyik eleme az idegenrendészeti távoltartás, miszerint a bevándorlást szervező személyeket ki lehet tiltani a schengeni határ nyolc kilométeres sávjából. Nem valószínű, hogy az érintettek éppen a határon szerveznék a migrációt.

– Természetesen az interneten is lehet szervezni a bevándorlást, ez a törvényi elem a fizikai, közvetlen tevékenység megakadályozására szolgál. De külföldiek esetében nem elhanyagolható az sem, hogy az országból való kiutasításhoz is vezethet ennek a tevékenységnek a folytatása. Olyan szabályokat érdemes hozni, amelyeket be is lehet tartatni, és szerintem sikerült is megtalálni ebben a tervezetben azt a mértéket, amely nem sérti a nemzetközi normákat, de megfelelő szankciókat jelenthet.

– Számítanak arra, hogy ezt a törvényt is uniós bíróságokon, fórumokon támadják majd meg?

– Az elmúlt évek történéseit vagy akár Soros György legutóbbi megnyilvánulását figyelembe véve, efelől nincs kétségünk. Soros maffiakormánynak nevezte az Orbán-kabinetet, holott épp az ő szervezeti hálója emlékeztet maffiaműködésre. Hiszen minden átláthatóság ellen folyamatosan tiltakoznak, és a hallgatás törvénye is épp a maffia sajátja.

– Akár kötelezettségszegési eljárás is lehet belőle?

– Miután például kvótaügyben is igen kreatív volt az Európai Bizottság, egyáltalán nem tartom elképzelhetetlennek. Ehhez még vegyük hozzá, hogy a magyar kormányt maffiázó Soros György úgy jár be az EB elnökéhez, Jean-Claude Junckerhez, mint más a rokonaihoz.

– Egyébként hogyan értékeli Soros György legutóbbi nyilatkozatait?

– Nem tudom, hogy mit hisz magáról. Más országon belül ő akarja meghatározni, hogy milyen legyen a kormány, és milyen ideológia mentén éljék ott az emberek az életüket. Ma a világban nem nyílt társadalmakra van szükség, hanem önvédelemre képes, működő társadalmakra, amelyek óvják a családokat, kisebb közösségeket vagy akár népeket, nemzeteket. Ők pedig nyíltan kimondják, hogy a nemzetek és a nép káros tényezők. Ez mindazzal ellentétes, amit az elmúlt évtizedekben az iskolákban tanultunk, hogy fel kell néznünk Kossuthra, Széchenyire, Deákra vagy a nemzeti közösséget teremtő költőinkre.

– A kvótaügy bírósági szakaszba lépett. Hol tartunk most?

– Készítjük az Európai Bizottság keresetlevelére a választ, amelyet újabb eljárási cselekmények követnek majd. A nagyjából másfél éves procedúra elején tartunk még.

– Tehát nem várható ítélet a magyar országgyűlési választás előtt?

– Ezt kizártnak tartom.

– Mennyiben befolyásolhatja a bíróság hozzáállását, hogy Donald Tusk bírálata után most már Thomas de Maizière német belügyminiszter sem erőltetné a kötelező betelepítési kvótát?

– Magát a peres ügyet nem befolyásolhatja, de ha megint azzal a trükkel próbálkoznának, hogy a belügyminiszterek tanácsán verjék át a kötelező kvótát, akkor egy meghatározó tagország belügyminiszterének nyilatkozata fontos lehet, és kialakulhat egy blokkoló többség.

– Az Európai Bíróság a napokban kimondta, hogy nem lehet pszichológiai teszteket alkalmazni a menekültügyi eljárásban, így gyakorlatilag ha valaki mondjuk azt állítja magáról, hogy meleg, akkor azt automatikusan be kell engedni. Mit lehet ezzel kezdeni?

– Ha sarkosan nézzük, akkor az ügyintézőknek egy diszkrecionális jogkörük lesz annak eldöntésére, hogy ha a határon egy migráns azt mondja, hogy neki más a szexuális irányultsága, és emiatt veszélyben van, akkor igazat mond-e. Tehát ez a döntés egy kiskaput jelenthet a migránsoknak. Ez is egy újabb bizonyíték a Soros-szervezetek korábban már említett brüsszeli lobbitevékenységére.

– Elemzők szerint ez a döntés is burkolt jogalkotás.

– Valóban nyomon követhető ezekben az ügyekben az Európai Unión belül ez a lopakodó, terjeszkedő jogalkotás, amely a bírói hatalom kiterjesztését, ezzel párhuzamosan a nemzetállamok háttérbe szorítását szolgálja. De nem tudom, hogy milyen felhatalmazással és milyen érdekből. Egyébként ebben az ügyben is a Soros-hálózathoz tartozó Helsinki Bizottság járt el, mint például a hazánkat perlő két bangladesi migráns ügyében. Ott is egy korlátlan alapjogot akarnak érvényesíteni, hogy bárki, aki úgy gondolja Afrikában, hogy rosszul él, dönthessen úgy, hogy Németországban folytatja az életét, mert neki van ilyen alapjoga. Emlékeztetném arra, hogy mikor Magyarország belépett az EU-ba, hét évig volt korlátozva a külföldön munkát vállalók száma. Megint kettős mérce érvényesül. Ebben az ügyben egyébként április 18-ra tűzte ki az Európai Bíróság Nagykamarája a tárgyalást.

– A Szegedi Törvényszéken zajlik a terrorizmussal vádolt Ahmed H. pere. Ennek ítélete mennyire fontos?

– Nekünk azért fontos, mert ha megállapítható, hogy valóban terrorcselekmény történt, és a szír férfit ezért jogerősen is elítélik, annak erős üzenete van azok számára, akik a déli határon akarnak illegálisan átjönni.