Völner Pál államtitkár a Karc FM Hangoló című műsorának volt a vendége 2018. február 21-én. Leirat.
Mv: Konfliktusokkal terhelten zajlanak a választások előtti utolsó parlamenti ülésnapok. Tegnap például a Lengyelország melletti szolidaritási határozat, illetve a korábbi verziónál szigorúbb Stop Soros törvénytervezet adott okot a vagdalkozásra. Az ellenzék részéről leggyakrabban az a párt érte a kormánypártokat, illetve a javaslatok beterjesztőit, hogy kampánycélból manipulálnak. Az ülésen ott volt az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, Völner Pál is, aki most telefonon felelhet a felmerült kifogásokra. Jó reggelt kívánok!
Völner Pál: Jó reggelt kívánok!
Mv: Szerintem kezdjük akkor az elejéről. A Lengyelországgal kapcsolatos úgynevezett szolidaritási határozatról? Van olyan kifogás ezzel kapcsolatban, hogy itt szó sincs arról, hogy Brüsszel túllépte a hatáskörét, itt szó sincs lengyel–magyar barátságról, semmi másról nem szól ez a határozati javaslat, mint autokrata kormány nyomásgyakorlásáról. Gondolom, tudja kitől származik az idézet.
Völner Pál: Természetesen. Nagyon érdekes volt a vita és a pártok manőverezése ebben a kérdésben, mert természetesen mindenki biztosította a barátságáról a lengyel népet, majd utána, amikor a szavazásra sor került, akkor nem szavazták meg a határozatot. És egyébként a vitában is gyakorlatilag valóban próbálták leválasztani a két nép barátságáról ezt a témát úgy, hogy egyetlen érdemi érv nem hangzott el arról, hogy szerintük Lengyelország mennyiben sértené meg a jogállamiságot, ami miatt indokolt az a brüsszeli eljárás, amely jelenleg is folyik és amelyben hallatni akarja a magyar kormány is a hangját. Illetve, amikor elérkezik majd az a pont, amikor szavazni kell végső soron erről a kérdésről a miniszterelnökök, illetve államfők tanácsában, akkor pedig gyakorlatilag ez a határozat kellő támogatást nyújt a miniszterelnöknek ahhoz, hogy megvétózza ezt a döntést. Erről szólt a határozat. Ők beszéltek választási kampányról, beszéltek arról, hogy itt autoriter rendszerek épülnek, holott egyszerűen csak azt kellene megvizsgálni, hogy Lengyelországban valóban történt-e olyan esemény, vagy valóban vannak-e olyan folyamatokat, amik veszélyeztetik a jogállamiságot, illetve valóban felmerülhet-e, hogy Lengyelország súlyosan megszegi ezeket az alapértékeket. Érdemi vitát nem folytatott az ellenzék, egyszerűen gyakorlatilag vannak, akik Brüsszelben bíznak és nem a választóikban. Ez egyértelműen lejött. Nem mernek ellentmondani ezeknek a folyamatoknak. Nagyon érdekes egyébként, majd a másik vitára is, hogyha áttérünk, majdhogynem ez a merjünk kicsik lenni című szemlélet uralkodik még a Jobbikban is.
Mv: Áttérünk természetesen már most a Stop Soros törvényjavaslatról van szó, és éppen próbálom itt listázni magamnak azokat a kifogásokat, amivel illették az ellenzéki pártok ezt a törvényjavaslatot. Csak szalagcímeket had olvassak. A Jobbik szerint ez a javaslat a világon semmit nem old meg, épeszű embernek fizikai fájdalom hallgatni egyáltalán a kormánypártok részéről elhangzott érveket, az LMP az folytatja a mantrát, hogy itt kampány törvénykezés folyik, a liberálisok részéről Fodor Gábor azt mondta, hogy veszélyes propaganda célokat szolgál, indulatokat, gyűlöletet kelt és még azzal is megvádolták a kormánypártokat, illetve a kormányjavaslatnak a beterjesztőit, hogy rút hálátlanság részükről szembe fordulni Soros Györggyel és kilátásba helyezni, hogy őt kiutasítják ebből az országból.
Völner Pál: Akkor a végéről kezdeném. Talán a liberálisok részéről Fodor Gábor álláspontja volt a legkorrektebb, mert ő egyértelmű hűségnyilatkozatot tett Soros György mellett. A többiek ezt az egyenes beszédet megpróbálták megkerülni, de tartalmilag gyakorlatilag ugyanazt mondták el, mint Fodor Gábor. Egy alapvető különbség egyébként van a témában, hogy '90 előtt, amikor a kommunizmus lebontásáról nagyon messze voltunk még a lebontásától is, a fellazításáról volt szó, egy demokratikus rendszer kiépítése érdekében az szerintem egy pozitív folyamat volt, hogy a Soros György valóban támogatta némi aprópénzzel ezeket a dolgokat, hogy legyenek egyáltalán tárgyi feltételei ennek a történetnek. De ma, amikor demokratikus rendszerek vannak Európában, mit akar Soros György megdönteni, mit akar megváltoztatni? Ma már egyértelmű az, hogy ma a nemzeti szuverén államok ellen lép fel, amit egyébként deklarált is, hogy ezekre nincsen szükség. Sőt ez a Nils Muiznieks nevű embere, aki jelenleg az Európa Tanács emberi jogi főbiztosa, hosszú ideig Lettországban vezette az ő szervezetét, jelentette ugye tíz évvel ezelőtt, hogy Soros-típusú emberekre van szó. Úgy látszik sikerült őket létrehozni, mert felszólalnak a magyar Parlamentben egyébként. Tehát egy nagyon érdekes folyamatról beszélhetünk, sőt, hogyha Sorosra visszatérünk, olyan, mint egy öreg pók, aki évtizedekig szövögette a hálóját és most kiszakadt valahol és ettől nagyon ideges és gyakorlatilag az összes emberét beveti annak érdekében, hogy felszámolja ezt a veszélyes gócot. Tehát körülbelül erről szólt a vita, hogyha le akarom egyszerűsíteni az egész történetet, mert egyébként jogilag megalapozott, hogy vannak olyan migrációval kapcsolatos tevékenységek, amiket a jövőben engedély alapján lehet csak folytatni. De hát szeszt főzni is csak engedély alapján lehet, fegyverkereskedelmet folytatni is csak engedély alapján lehet. Tehát amelyek az államnak az alapvető érdekeit befolyásolják, veszélyeztetik, azokban a kérdésekben az állam engedélykötelessé nyilvánít tevékenységeket. Ezentúl a migráció is ebbe a körbe fog tartozni és ezt ők gyakorlatilag úgy tekintik, mint egy diktatúrának a bevezetését, vagy éppen beteljesedését, ami teljesen érthetetlen a számunkra, hogy miért ne tudhatnánk azt, hogy ki mit csinál ezen a területen. Hol legyenek az illegalitás és a legalitás határai, a legalitáson belül milyen tevékenységet folytat, milyen külföldi pénzek mozognak. Tudjuk, e mellett van ez az illetékfizetési kötelezettség, ami a határvédelmet erősítené. Miért ne lenne meg egy szuverén nemzetállamnak az a joga, hogy akik veszélyeztetik a nemzetbiztonsági érdekeit, azokat kiutasítsa akár a határövezetből, akár az ország területéről.
Mv: Ugye, ha már a Stop Soros törvényjavaslatnál tartunk, annak az alapját az képezi, hogy az illegális bevándorlással, illetve az azt támogató és szervező civil szervezetekkel szemben igyekszik fellépni a kormány. Ha már az illegális bevándorlás és az az úgynevezett Soros-terv, akkor ugye mindenképpen szót kell ejtenünk arról az ENSZ határozati javaslatról, vagy javaslat csomagról, amelynek a vitája éppen a tegnapi napon kezdődött meg, és amellyel kapcsolatban azért vannak meglehetősen érdekes vélemények. Például az, hogy amit a kormány elutasít ebben a javaslat csomagban, az bizonyos ellenzéki sajtóorgánumok szerint egy ordas hazugság. Vagyis az, amit a kormány állít az ENSZ határozati javaslatáról, az gyakorlatilag nem létezik. Ön hogy látja ezt? Ön olvasta ezt a javaslat csomagot?
Völner Pál: A javaslat csomaggal természetesen találkoztunk. Hogyha egy javaslat csomagba szó szerint le van írva és egyébként az ENSZ főtitkára már azelőtt, hogy nyilvánosságra került volna, elkötelezte magát mellette, hogy a migráció az egy pozitív folyamat, a migráció gazdasági fellendülést hoz, és akkor mondjuk nem a segélyezés révén rontja az államoknak a teljesítőképességét. Hogy Európában ki kell építeni a biztonságos és állandó bevándorló utakat, akkor, aki ezeket a tényeket tagadja, azokkal nagyon nehéz vitatkozni és azt mondani, hogy itt politikai purpardéról van szó, mert gyakorlatilag hiányoznak a megbeszélésnek az alapjai, amikor egy dokumentumot nem úgy értelmeznek. Soros György azt mondta korábban például, hogy másfél millió embert évente be kell hozni Európába, erre is azt mondták, hogy ez nem Soros-terv, ez csak az ő akármilyen kijelentése. Most az ENSZ dokumentummal próbálják ugyanezt a ködösítést elvégezni és az ENSZ dokumentumnál pedig oda kell figyelnünk, mert nyilvánvalóan, hogy a kibocsátó államok, tehát akár az ENSZ tagállamainak a többsége miért ne támogatná, hogy Európát árasszuk el az általuk fölöslegesnek vélt ember fölösleggel és oldja meg más az iskoláztatás, a gazdaságfejlesztés és egyéb problémákat, amelyeket az ottani rendszerek, adott esetben más célra használják fel a segély pénzeket, nem őrájuk akarnak fordítani. Tehát ez egy, hogy úgy mondjam, valóban az ENSZ-ben akár többséget is élvező megoldási forma lenne, de ugyanakkor az alapvető problémákat nem oldja meg, ugyanakkor pedig egy virágzó földrészt akár romba is dönthet.
Mv: És van egy veszélyesebb történet is a migrációval kapcsolatban, amely az Európai Unióban zajlik. A Magyar idők tegnap címlapon közölte azt a saját értesülését, amely szerint újabb tervek is vannak a migránsok elosztására. Itt már egy több mint tíz, évi tízezer fős migráns tömegről beszélnek, amit Magyarországnak be kellene fogadnia, és ami ebben igazán veszélyes, legalábbis az én olvasatomban az az, hogy már nem lenne egyáltalán szükség az Európa Tanács egyhangú jóváhagyására ebben az ügyben, itt már egy minősített többség is elég lenne ahhoz, hogy eldöntsék, hogy márpedig Magyarországon ennek a tízezer migránsnak kell élnie. Jól olvasom én ezt?
Völner Pál: Miniszterelnök úr ezért járt Bulgáriában, ahol gyakorlatilag a soros bolgár elnökség vezetőjével, a bolgár miniszterelnökkel egyeztetett, hogy ez a fajta tervezet nekünk nem elfogadható, letettünk egy újabb javaslat csomagot, amely a határőrizetre helyezi a hangsúlyt. Ez egy régi vita, tudjuk a belga miniszterelnök már megfenyegette Magyarországot, hogy na majd június után majd ők megoldják ezt a kérdést és akkor majd többségi szavazással ugyanúgy, mint az ideiglenes kvótánál, lerendezik. Megjegyzem, arra viszont nincs jogszabályi felhatalmazottságuk, mert a kvótaperben egyértelműen kimondta az Európai Unió Bírósága, hogy ideiglenes intézkedésként volt erre csak lehetőség, hogy eltérjenek egyébként attól a szabályozástól, amit Magyarország betartott, és amelybe nem fér bele ez a fajta határozathozatal, amelyről most álmodoznak. Tehát jogalkotás nélkül nem tudnak előrejutni, ott pedig ne lehet megkerülni a miniszterelnökök tanácsát. Ha ez megpróbálják, ez egy nagyon érdekes feladvány lesz. Biztos, hogy jogvita lesz belőle. A másik része a dolognak a betelepítéssel kapcsolatban, hogy nagyon érdekes egyébként az Európai Unión belüli taktika, hiszen tudjuk, hogy a Libe Bizottságban, tehát az Európa Parlamenten belül is folyik egy jelentés készítés, ez a Sargentini asszony által készített jelentéstervezet, amely úgy volt, hogy márciusban kerül napvilágra, de tekintettel a magyar választásokra és azért, mert beigazolná, hogy a kormány által áhítottak, hogy ezek a jelentések nem a mi érdekünket szolgálják, sőt a kvóta, a kötelező és állandó kvóta irányába próbálnak tolni bennünket, ezért ezt csak a választások után hozzák nyilvánosságra. Tehát, hogy ez a jogállamisággal kapcsolatos jelentés, ami gyakorlatilag kicsit hasonlít a lengyel eljáráshoz, bár még nem tart abban a szakaszban. Tehát azért mondom, hogy minden irányból gyakorlatilag mozgatják az embereket. Mindenki büszke ezek közül az emberek közül a Soros Györgyhöz fűződő kapcsolataira, együtt fényképezkednek, különböző intézményekbe, különböző finanszírozást kaptak tőle korábban és hát tudjuk, hogy az Európa Parlamentben Soros Györgynek van a legnagyobb frakciója, hiszen egy kiszivárogtatott lista szerint, gyakorlatilag több mint kétszáz képviselője van a különböző frakciók soraiban.
Mv: Folytathatnánk még a témát, fogjuk is egy későbbi időpontban, most viszont elköszönök Völner Páltól, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárától és megköszönöm, hogy velünk volt ma reggel. Viszonthallásra!
Völner Pál: Köszönöm a lehetőséget, viszonthallásra!