Völner Pál államtitkár az M1 Ma este című műsorának volt a vendége 2018. január 22-én. Az interjú leirata.

Mv: Fél kilenc múlt nyolc perccel, folytatjuk a Ma estét az M1-en. Múlt héten jelentette be a kormány, hogy Stop Soros néven kidolgoztak egy törvénycsomagot, amelyikkel az a cél, hogy erősítsék az ország védelmét az illegális bevándorlással szemben. Egyelőre a javaslat készült el, de az elmúlt napokban már ez is komoly bírálatokat kapott.

R: Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a vendégünk, jó estét kívánok!

Völner Pál: Jó estét kívánok!

R: Ha jól értem a törvénycsomag lényegét, akkor az intézkedések, a pénzforrások átláthatóságát célozzák, de azt azért tisztázzuk, hogy mindenkinek aki Soros György alapítványaitól kap pénzt, kell regisztrálnia, vagy annak aki bárkitől kap pénzt, de mondjuk bevándorlás támogatására vagy népszerűsítésére, vagy segítésére.

Völner Pál: Végül is a cél határozza meg a kötelezettséget, tehát, hogy az illegális migrációt segítő szervezeteknek kell gyakorlatilag ezt a bevallást megtenniük. Ez valóban az átláthatóságot szolgálja, és hát ha azt mondjuk, hogy illegális migráció, akkor látható az is, hogy egy tiltott tevékenységről van szó. Hiszen az illegális határátlépés az Magyarországon büntetőjogba ütköző cselekedet, tehát mindazok a szervezetek, akik ezt elősegítik, támogatják, az ebben résztvevő személyeket Magyarországon, hogy úgy mondjam a védelmükbe veszik, azoknak kellene ezen a regisztráción átesnie, és hát ehhez kapcsolódóan a pénzforgalmuk is külön számlán kell, hogy történjen, és ennek egyfajta ellenőrzése is történik, hiszen a bankoknak a nemzeti bank felé ezt jelenteniük kell. Amennyiben nem tesznek eleget a kötelezettségüknek, akkor pedig a nemzeti bank mellett az ügyészség is jelzést kap, aki a bíróságon felléphet ellene, és a támogatási összeg kétszerese bírságként kiszabható ezekre a szervezetekre.

R: Hogyha nem regisztrálnak.

Völner Pál: Hogyha nem regisztrálnak.

R: De hogyha regisztrálnak, és forrásokat kapnak egyértelműen illegális bevándorlás segítésére, akkor azt a forrást nem veszik el tőlük?

Völner Pál: Önmagában a forrást nem veszik el tőlük, ugyanakkor van egy 25%-os illetékfizetési kötelezettség, amely a törvényben nevesítetten, a törvénytervezetben nevesítetten, kizárólag határőrizet céljára fordítható. Miután ez egy olyan tevékenység, amit valamiért az unió nem támogat Magyarország esetében, tehát ezekben a költségekben tudjuk, hogy benyújtottuk az igényünket, de jelezték, hogy ebben a formában nem hajlandók schengeni határvédelmet támogatni. És ugye van ennek a törvénycsomagnak egy harmadik eleme, amely pedig a távoltartásról szól, tehát, hogy azokat a személyeket, szervezetek képviselőit, akik ezt a tevékenységet végzik, ezt támogatják, gyakorlatilag az idegenrendészeti eljárás keretében nyolc kilométeres körzetéből a schengeni határátkelőknek ki lehet tiltani a határkörzetéből, vagy ha külföldiről van szó, indokolt esetben, akkor pedig kiutasíthatók Magyarország területéről. Mondhatjuk ez egy három csapásként is felfogható, azoknak a Soros György által támogatott szervezeteknek a részére, amelyek mint a bevezetőben is elhangzott már, komoly bírálatokkal illették a tervezetet.

R: Mindjárt rátérünk az idegenrendészeti távoltartási intézményre, de had kérdezősködjek még a finanszírozás ellenőrzéséről. Azzal nyilván Önök is számolna, hogy a pénz nemcsak elektronikus formában létezik, hanem létezik készpénz is, ennek a nyomát, pedig ember legyen a talpán, aki követni tudja. Arról nem is beszélve, hogy ha, persze ez csak egy feltételezés, hogy ha valaki készpénzben kap támogatást, nem valószínű, hogy akarja majd regisztráltatni magát.

Völner Pál: Hát, most ha készpénzben kapja valaki a támogatást és eljutunk odáig, hogy ezek a szervezetek a könyvelésükben sem tüntetik fel ezeket az összegeket, akkor magában a pénzmozgás is illegálisnak tekinthető, hiszen a könyvviteli, számviteli szabályokat minden szervezetnek be kell tartania. Tehát a kötelezettség alól az sem mentesít, hogy ha valamilyen formában mégiscsak készpénzben mozognának ezek a pénzösszegek, de mint hangsúlyoztam az átláthatóságot biztosítaniuk kell. Aki nem biztosítja, azokra pedig különböző szankciókat lehet kiszabni, itt utaltam a bírság lehetőségére, vagy akár a szervezet törlésére is végső soron sor kerülhet.

R: Azokra, és akkor beszéljünk az idegenrendészeti távoltartásról. Azokra is vonatkozna ez az intézmény, akik nem az illegális bevándorlást, hanem magát a bevándorlást szervezik meg?

Völner Pál: Most az illegális bevándorlásról, hogy ha beszélünk, akkor látható, hogy kétféle fogalommal kell küzdenünk. Az egyik, hogy a bevándorlásnak van egy olyan része, amely a menekültkérdéshez kapcsolódik. Tudjuk a határőrizet mellett léteznek a tranzitzónák, akik ha legálisan akarnak belépni Magyarország területére, és menekültként regisztráltatni akarják magukat, és megkapják az oltalmazotti státust, akkor gyakorlatilag mindaddig amíg a hazájukban az életüket veszély fenyegeti és nem tudnak visszatérni, addig az unió területére beléphetnek. Ezeket a személyeket természetesen lehet támogatni, ha Magyarországon kapnak egy igazolást arról, hogy beléphetnek, onnantól kezdve ez nem illegális bevándorlás.

R: Ez tiszta sor. Rogán Antal miniszter azt mondta egy tegnap lement interjúban a Kossuth Rádióban, hogy a hatóságoknak van listájuk azokról a szervezetekről, amelyek az illegális bevándorlást propagálják, jó dolognak állítják be, ráadásul jogi segítséget nyújtanak ahhoz. Ezek szerint személyekről is lehet lista, ezen keresztül pedig akár tudható, hogy kik lehetnek azok, tartózkodik egyáltalán ma olyan személy Magyarországon, aki esetében alkalmazható lehet az idegenrendészeti távoltartás.

Völner Pál: Természetesen a nemzetbiztonsági szervezeteket, hogyha nézzük, tehát a szolgálatokat, nagyon rossz lenne egy olyan országban élni ahol nem rendelkeznének adatokat, hiszen ez a probléma 2015 óta eszkalálódott. Tehát ha nem rendelkeznének megfelelő információkkal, az azt hiszem, hogy az ország szempontjából nagyon rossz lenne, és hát nyilvánvaló, hogy a törvény hatálybalépése után ha elfogadásra kerül, akkor alkalmazhatók ezek a szabályok, és nyilván az onnantól végzett tevékenység keretében kerül erre sor. Tehát akik a látókörbe kerültek ezek nyilván fokozott figyelmet igényelnek majd a jövőben.

R: Ha az felbőszített bizonyos államokat, intézményeket, szervezeteket, hogy Magyarország egyetlen egy migránst sem volt hajlandó átvenni, akkor azért azzal is számolnak gondolom, hogy ez a Stop Soros törvénycsomag, ez szintén nem fogja a szimpátiájukat kiváltani. Ennek pedig akár lehet hatása, bár jogi értelemben semmi köze nincs hozzá, de akár lehet hatása a második kvótaperre.

Völner Pál: Én nem örülnék, hogy ha valaki úgy értelmezné, hogy jogilag két különálló esetnek köze van egymáshoz, hogy ha egy bíróság előtt, egy jövőbeni esemény, egy korábbi ügy megítélésében szerepet játszott. Ez egy külön ügy, külön kell elbírálni, külön kell megvitatni. Nyilván a tervezet kidolgozásakor mind az uniós, mind a nemzetközi egyezmények figyelembevételre kerültek. Vagy utalhatnék arra, hogy Amerikába például a FARA-törvény, amely az ügynökszervezetekről szól, ott nem kívánja meg, hogy olyan tevékenységet támogassanak, amely illegális, hanem önmagában az, hogy külföldről pénzelt szervezetekről van szó. Már regisztrációhoz kötött, ha nem regisztrálnak, akkor az ottani ügyészség lép fel, és gyakorlatilag meg is tagadható tőlük ennek a tevékenységnek a végzése. Amerikára azt mondani, hogy nem demokratikus állam, az kijelenthető, de akkor megkérdőjelezhető, hogy akkor a többiek, hogy állnak a demokráciával. Tehát azért mondom, hogy a mi egy témakörben hozott korlátozó intézkedésünk szerintem ki kell, hogy állja a jogállamiság próbáját.

R: Köszönöm, hogy itt volt nálunk.

Völner Pál: Köszönöm a lehetőséget.