Répássy Róbert parlamenti államtitkár nyilatkozott a Hír Televízió Magyarország élőben című műsorának 2014. szeptember 24-én. Az interjú leirata.

Mv: Néhány perccel ezelőtt a parlamentben elfogadták a bankokra vonatkozó elszámolási törvényt. Itt van velünk – ahogy látom is – a Parlamentből Répássy Róbert parlamenti államtitkár, az Igazságügyi Minisztérium részéről. Jó estét kívánok! Első kérdésem, mikor tudhatják meg az ügyfelek, hogy mennyi jár nekik vissza? Sokakat ez érdekel elsőként.

Répássy Róbert: Jó estét kívánok! A legfontosabb folyamat most azok a perek, amelyek a bíróság előtt zajlanak éppen. Tehát először meg kell várnunk mindannyiunknak azt a folyamatot, amíg kiderül, hogy a szerződésekből a devizahiteles, vagy forinthitel szerződésekből melyek az érvénytelen részek. Tehát mely feltételeket kell törölni a szerződésekből. Így nyilván az érvénytelen szerződési feltételek után az érvénytelenül megállapított díjemelések, vagy árfolyamrés leszámításra kerül, elszámolásra kerül az ügyfelek számára. Tehát az év végéig lezárulnak a perek. A jövő év elejétől pedig indulhat az elszámolás egészen a 2015-ös év végéig különböző fogyasztói csoportokban fog megtörténni az elszámolás.

Mv: Mennyivel csökkenhetnek a törlesztőrészletek? Hiszen itt néhány nappal ezelőtt tíz és ötven százalék közé tették. Aztán a törvénytervezet bemutatásakor már 25-30 százalékról volt konkrétan szó. Mit tud megerősíteni?

Répássy Róbert: Ahogy az előbb említettem, meg kell várni a perek végét, de mi is úgy számoljuk, hogy minimum egynegyedével, maximum egyharmadával csökkenhetnek a törlesztőrészletek. És ne feledkezzünk el azokról, akik már teljesítették a szerződéses kötelezettségeiket, tehát az ő esetükben már az összeg visszafizetéséről van szó, annak az összegnek a visszafizetéséről, amellyel túlfizették a tartozásukat. Tehát az ügyfelek egy része a törlesztőrészlet csökkenésében fogja érzékelni a most elfogadott törvény hatását, egy másik része az ügyfeleknek pedig vissza fogja kapni a neki visszajáró pénzt. Összességében ezermilliárd forintot meghaladó összeget kap vissza, vagy ennyivel csökken az adóssága 1,3 millió családnak.

Mv: Ezermilliárd forint, ami a bankok adósmentő csomagját érinti, de állítólag hatszor ekkora összeget fognak követelni. Önök is így számoltak? Hat az egyhez az arány?

Répássy Róbert: Hát, a bankok adósmentő szerepét inkább nem hangoztatnám. A bankokkal az a helyes, hogyha a bankok elszámoltatása kifejezést használjuk, hiszen látható, hogy a bírósági perekben egyelőre nem vetik magukat alá a törvénynek. Természetesen erre joguk van, hogy a bíróság előtt megpróbálják megvédeni a tisztességtelen szerződési feltételeiket. És ezek után kezdődhet a konkrét számolás. A számolás azon fogyasztói csoportok szerint fog megtörténni, hogy kinek van még érvényes, folyamatban lévő szerződése, ki az, aki még most is fizeti a tartozásait, mely ügyfélköröknek a pénzintézete fordult bírósághoz, meddig tartanak ezek a perek. Tehát a különböző elszámolási műveletek azok 2015-re esnek. Én ezért azt javaslom mindenkinek, hogy kísérje figyelemmel a Magyar Nemzeti Bank döntéseit is, hiszen a Magyar Nemzeti Bank fogja az elszámolás részleteit megállapítani.

Mv: Államtitkárúr, sokan bírálták már a tervezet szövegét is. A CÖF például azt kritizálta, hogy szerintük sokkal több járna vissza az ügyfeleknek, hiszen az adósokra hárították a bankok az árfolyamkockázatot egy az egyben. Ezt a forintosítás fogja majd a jövőben megoldani, vagy ezt a bankok fogják fizetni? Mi a rendelkezés?

Répássy Róbert: A most elfogadott törvény és a júliusban elfogadott törvény azokból a feltételekből indul ki, amelyet a Kúria az év közepén meghatározott. Tehát a Kúria meghatározta, hogy milyen körülmények között fogadhatók el az általános szerződési feltételek módosítása az egyes egyoldalú szerződési feltétel módosítások, tehát a törvény most semmi mást nem tesz hozzá a Kúria döntéséhez, mintsem hogy ezt általános jelleggel, minden ügyfélre, nemcsak devizahitelesekre, hanem forinthitelesekről is beszélünk, mindenkire, minden fogyasztói kölcsönszerződésre kiterjesztette, tehát a Kúria döntése annyi mozgásteret engedett ebben a pillanatban a kormány és a törvényhozás számára, amely ezermilliárd forintban mérhető, nem kis mozgástér ez, tehát ezermilliárd forinttal csökken az adóssága ennek a több mint egymillió háztartásnak.

Mv: Ugye a bankok fogják kiszámolni majd a tartozást, az ügyfelek tőlük fogják megtudni az összegeket, de mi van, ha az adósok nem értenek egyet a bankok számításaival? Hova lehet fordulni, milyen fellebbezési szervek lesznek egyáltalán? Mi a garancia, hogy ezekben a pénzügyi békéltető testületekben, hogyha jól mondom, ahol állítólag a bankok delegáltjai többségben lesznek, az ügyfelek javára fognak dönteni?

Répássy Róbert: először is a bankok a most elfogadott törvény alapján maguk készítenek egy elszámolást, és ezt megküldik az ügyfeleknek, ezt az elszámolást természetesen a bankfelügyeletként eljáró Magyar Nemzeti Bank is ellenőrizni fogja, tehát végig a Magyar Nemzeti Bank szigorú felügyeletével fog zajlani az elszámolás. Hogyha az ügyfél vitatja, akkor természetesen jogorvoslattal élhet, ehhez az úgynevezett pénzügyi békéltető testülethez, de a pénzügyi békéltető testületen túl akár még újabb jogorvoslattal fordulhat bírósághoz is. Abban bízunk, hogy az ügyek nagy részében, az ügyfelek és a szerződések nagy részében a Bankfelügyelettel megerősítve az ügyfelek meg fogják kapni az őket megillető pénzeket. 

Mv: De milyen testület előtt, államtitkár úr?

Répássy Róbert: Tehát viszonylag kevés lesz azoknak az ügyeknek a száma, ahol majd a pénzügyi békéltető testületnek kell eljárni. Pénzügyi békéltető testülethez lehet fordulni első fokon, és ezek után, hogyha ez a békéltető folyamat nem vezet eredményre, akkor lehet bírósághoz fordulni. 

Mv: Államtitkár úr, egy utolsó gondolat, fél percünk van még, az állam állítólag megnyerte a perek nagy részét, a devizaperek nagy részét első fokon, ugyanakkor arról is hallottunk híreket, hogy több esetben az állam képviselői fellebbeztek. Miiért tették ezt, hogyha az ügyek nagy részét megnyerték?

Répássy Róbert: Nyilván az ügyekben olyan szövegezésű ítéletek is születhettek, amely ítéleti rendelkezéssel, vagy pontosabban indoklással nem értett egyet az állam jogi képviselője. Ennek nyilván azért van jelentősége, mert az eljárás további szakaszában nem mindegy, hogy milyen jogi alapon állnak ezek az ítéletek, tehát amennyire én ismerem ezeket az eljárásokat, nem mindegyikről szerzett tudomást az Igazságügyi Minisztérium, de ahol már tudomást szereztünk a fellebbezés tartalmáról, ott néha az indoklást támadják meg az ügyvédek. Azt tudni kell, hogy emiatt senkinek nem okoz késedelmet, senki nem szenved késedelmet amiatt, hogy jogorvoslati eljárások zajlanak, hiszen ahogy mondtam, az elszámolás, a konkrét elszámolás csak 2015-ben kezdődik. 

Mv: A Kéthely és Vidéke pere is ilyen volt, ahol fellebbezett az állam?

Répássy Róbert: Elnézést kérek, én nem vagyok minden egyes ügyben ilyen mélységig tájékozott, hiszen nekünk az a dolgunk, hogy megadjuk a szakmai segítséget ezeknek az ügyvédeknek. Az ügyvédek a saját hatáskörükben döntenek a fellebbezésekről, de mindenütt azt kértük az ügyvédektől, hogy legmesszebbmenőkig képviseljék a fogyasztók érdekeit, azaz ebben az esetben az állam, mint alperes érdekeit. 

Mv: Répássy Róbert úr, köszönjük szépen, hogy a rendelkezésünkre állt, viszonthallásra, viszontlátásra!