Répássy Róbert államtitkár az M1 A Lényeg című műsorának vendége volt 2014. november 16-án. Az interjú leirata.
Mv: A Lényeg vendége Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Jó estét kívánok, államtitkár úr.
Répássy Róbert: Jó estét.
Mv: Egy idézet Orbán Viktor pénteki rádióinterjújából. "Valóban arról volt szó, hogy majd forintosítással tesszük ezt." És most én mondom, hogy mármint, hogy ezermilliárdot visszaadnak az embereknek. "Végül is azonban ezt bírósági ítélet miatt, csak elszámoltatással tudjuk elérni." Mi a különbség a forintosítás és az elszámoltatás között? Mert eddig mindenki a forintosításról beszélt.
Répássy Róbert: Emlékeznek a nézők, szerkesztő úr, hogy a Kúria hozott egy döntést ez év tavaszán. Ez a döntés, ez megvizsgálta, hogy a devizahitelek tekintetében melyek azok a szerződési kockázatok, amelyek egyértelműen az ügyfeleket terhelik, és melyek azok a feltételek, szerződési feltételek, amelyek viszont a bankok részéről tisztességtelenül kerültek alkalmazásra. És ugye azután, ahogyan az Országgyűlés foglalkozott a kérdéssel, kiderült, hogy majdnem ezermilliárd forint jár vissza az ügyfeleknek amiatt, hogy tisztességtelen feltételeket alkalmaztak a bankok, egyoldalú szerződésmódosítással, vagy az úgynevezett árfolyamrés alkalmazásával. És erről született is egy törvény az Országgyűlésben. Tehát először született törvény a tisztességtelen szerződési feltételekről, és második törvény a bankok elszámoltatása volt, és ez a folyamat folytatódik most, a harmadik törvény, a fair bankokról szóló törvény, amely a jövőben esedékes, jövőre nézve állapítja meg a kölcsönszerződéseknek a szabályait. És természetesen a negyedik lépés az átváltásról szóló törvény.
Mv: Mielőtt még a fair bankokhoz mennénk, tehát ebből az elszámoltatásból hogy jön ki az, hogy 25-30 százalékkal kevesebbet kell majd visszafizetniük azoknak, akik adósok a bankoknak?
Répássy Róbert: Az a törvény, amit az Országgyűlés elfogadott, az úgy rendezi a bankok és az ügyfelek közötti helyzetet azután, hogy a tisztességtelen szerződési feltételek kikerülnek a szerződésekből. Tehát, lényegében részlegesen érvénytelenek ezek a szerződések. Úgy rendezi a helyzetet, hogy a tőketartozásra kell elszámolni a túlfizetést. Tehát, amikor tisztességtelen...
Mv: Tehát csökken a tőke.
Répássy Róbert: Így van. És ahogyan csökken a tőke, úgy csökken a törlesztőrészlet is. És mind a tőke csökkenése, mind a törlesztőrészlet kerül majd utána átváltásra forintra. Tehát már egy csökkentett tőketartozás kerül átváltásra. Így lehet...
Mv: Azt tudjuk, hogy milyen árfolyamon? Lehet arról beszélni most?
Répássy Róbert: Az árfolyamról még nem döntött a kormány. Az árfolyam kérdését, azt mi egy folyamat részének tekintjük.
Mv: Varga Mihály mondott két lehetséges verziót is.
Répássy Róbert: Igen, de Varga Mihály is elmondta azokat a szempontokat, hogy milyen lehetőségek között tud mozogni a kormány. A Kúria döntésre szeretnék visszatérni. A Kúria az árfolyamkockázatról nem mondta ki azt, hogy tisztességtelen lenne. Az árfolyam vállalása a devizahitelesek szempontjából jogi alapon nehezen támadható, ezért döntött úgy a kormány, hogy a Kúria által viszont egyértelműen tisztességtelennek nevezett feltételeket kéri számon a bankokon, és ezek eredményezik azt az elszámoltatást, ami mintegy ezermilliárd forint visszafizetését jelenti, körülbelül 1 millió 300 ezer családnak. Tehát nagyon nagy jelentőségű összegről van szó. És ezt az összeget, ezt a nagy visszafizetést kell azzal megvédenünk, ezt az eredményt kell azzal megvédenünk, hogy majd a csökkentett tőketartozást és a csökkentett törlesztőrészleteket kell átváltani forintra. Tehát ezzel a konstrukcióval kell számolni a bankoknak.
Mv: Ez remélhetőleg így is lesz. Fair bankok. Része van-e a fair bankok rendszerének a kialakításában annak, hogy Magyarország több külföldi kézben lévő bank megvásárlásáról gondolkodik? Sőt, az MKB esetében ez már meg is történt.
Répássy Róbert: Ezek ilyen módon nem függnek össze. De az valóban egy irányadó szempont volt, hogy megvizsgáltuk, elsősorban az Igazságügyi Minisztérium vizsgálatát értem ez alatt, hogy más országokban a hitelezési gyakorlat a fogyasztói kölcsönök, azok milyen minták, milyen fogyasztóvédelmi szabályok alapján történnek, és azt tapasztaltuk, hogy az európai uniós jogban már sokkal erőteljesebben engedi a fogyasztóvédelmi szempontokat képviselni a banki hitelezésben. Német és osztrák minta alapján ez az úgynevezett fair bankokról szóló törvény, ez nagyon erős tájékoztatási kötelezettségeket ír elő a bankok számára, nagyon alapos tájékoztatási kötelezettséget, és az egyoldalú szerződésmódosításokat pedig, azt kell, hogy mondjam, hogy gyakorlatilag kizárja. Nem teljesen zárja ki, annyiban engedi meg csak az egyoldalú szerződésmódosításokat, hogyha valamilyen objektív, külső ok következik be, amit a bank sem látott előre.
Mv: Világgazdasági válság mindig objektív külső oknak minősül.
Répássy Róbert: Hát, a bankok gyakran hivatkoztak erre, de itt azért majd lesz egy erős nemzeti banki, bankfelügyeleti tevékenység, és a bankfelügyelet meg fogja vizsgálni azt, hogy tényleg valóban egy külső ok miatt kell-e a banknak változtatnia, például a kamaton. De nagyon fontos új szabály lesz, hogy csak három évenként tudja ezt megtenni. Tehát nem, hogy mondjam, nem valamikor a futamidő, a bank által kiválasztott időpontjában, hanem egy, az ügyfél által jól kiszámított időpontban kell erre figyelni.
Mv: Ez egy nagyon fontos dolog, mert ugye erről többször és több helyen is nyilatkozott már. De mi van akkor, hogyha három év után, és azt is mondták, hogy ebben az esetben ugye az ügyfél, az akár még bankot is válthat. Nem fogja ez nagyon megpörgetni itt a bank? Tehát olyan lesz, mint a kötelező biztosításoknál a biztosító váltás?
Répássy Róbert: Hát hasonló a helyzet, mint a biztosító váltásnál, azzal a különbséggel, hogy itt ez nem egy időpontban fog bekövetkezni, tehát például az év végén, hanem ugye mindig az adott szerződés három éves periódusában fog előfordulni. De az ügyfél számára és a bank számára is tervezhető az az időpont, amikor a bankoknak egy versenyképes ajánlatot kell tennie. Tehát úgy kell figyelnie, tehát a pénzintézetek egymást is fogják figyelni. Egyébként a kormány abban reménykedik, hogy ez egy olyan versenyt alakít ki a bankok között, hogy moderálják az egyoldalú kamatemelést. És így tudja majd az ügyfél egyébként költségmentesen átvinni az egyik banktól a másik bankhoz a szerződését.
Mv: Fél percünk van. Ez növelni fogja a magyar lakosság pénzügyi kultúráját is? Mert a bankoknak eddig is megvolt a pénzügyi kultúrájuk, most rákényszerítik őket, hogy jobban odafigyeljenek, az egy dolog, de ott van velük szemben a vevő is.
Répássy Róbert: Sokkal alaposabban döntenek már most a hitelfelvevők. És ez az új törvény lehetővé teszi, hogy bőven legyen idejük a tájékozódásra. Csak egy példát említek. Eddig a közjegyző előtt ismerték meg például a jelzálog hitelszerződés feltételét, most már hét nappal korábban megkapják, és a saját szakértőjükkel megvizsgálhatják majd az ügyfelek az új szerződést.
Mv: Államtitkár úr, köszönjük, hogy elfogadta a meghívásunkat.
Répássy Róbert: Köszönöm én is a lehetőséget.