Völner Pál államtitkár volt az M1 Ma reggel című adásának vendége 2015. november 16-án. Az interjú leirata.
Mv: Brüsszeli kvóták. A parlament akár már holnap dönthet róla. Ma is tárgyalhatják, hogyha a házszabálytól való eltérést a képviselők megszavazzák. A kormánypárt korábban azt mondta, hogy a brüsszeli kvóta nem más, mint kötelező betelepítés, amivel, ahogy mondják, egy Szegednyi embert kellene befogadnia Magyarországnak. Ezzel a témával folytatja most Vogyerák Anikó és vendége.
Mv: Így van. Völner Pált köszöntöm. Jó reggelt kívánok államtitkár úr!
Völner Pál: Jó reggelt kívánok!
Mv: A kvótaügyről sokat beszélünk, hogy Magyarország határozottan elutasítja ezt, körülbelül az első pillanattól, azt hiszem, nyugodtan mondhatjuk ezt. Holnap mi várható? És egyáltalán, azután mi lesz?
Völner Pál: Már remélem, a mai napon a parlament elfogadja azt a döntést, hogy négyötöddel soron kívül tárgyalhatja a Ház ezt a törvényjavaslatot. Ha elfogadásra kerül, akkor pedig össze kell állítanunk azt a keresetet, amelyben megtámadjuk az unió bírósága előtt ezt a belügyminiszterek tanácsa által hozott döntést. A jogi álláspontunk szerint nem volt megalapozott, nincs mögötte olyan felhatalmazás a dublini egyezményben, ami lehetővé tette volna a belügyminiszterek tanácsának ennek a döntésnek a meghozatalát. A másik pedig az, hogy magának a jogszabályalkotásnak a folyamában sem hiszem, hogy ez cizelláltan megjelent volna, hogy itt majd arról lesz szó, hogy menekültek tömegei jönnek, amelyeket a tagállamok között szétosztanak. Ma reggeli hír, hogy éppen a lengyelek bejelentették, hogy a korábbi igen szavazatuk ellenére elképzelhető, hogy mégsem fogadják be a kvóta szerint nekik járó mintegy négyezer főnyi menekültet. Főleg azért, mert valószínűleg ezt újabb tömegek követnék. Másik pedig, hogy a mostani párizsi merényletek is rávilágítottak arra, hogy ellenőrizetlenül nagy tömegeket nem lehet beereszteni az unió területére.
Mv: Hogyha most elindul ez a folyamat, hogy megtámadjuk ezt az uniónál, ez mit jelent a gyakorlatban? Egyrészt ott mennyi idő alatt fut át egy ilyen papír? Másrészt addig küldhetnek ide bárkit? Vagy ez azt jelenti, hogy amíg van egy folyamatban lévő ügy, addig nincsen intézkedés?
Völner Pál: Hát az unión belül a jogkövető magatartás az, ami alapján érvényesíteni lehet a jogszabályokat. Ha magára a dublini egyezményre gondolunk, a regisztrációra, vagy arra, hogy a németek megkövetelték-e a regisztrációt, amikor meghívták ezeket a tömegeket, és regisztráció nélkül fogadták, akkor láthatjuk, hogy ez a dublini jog, ahogy külügyminiszter úr is fogalmazta, ez egy halott jog, senki nem tartja be. Tehát most miért pont ezt a részét, ami egyébként sem vonatkozik erre az esetre a mi jogi álláspontunk szerint, kellene betartanunk addig, ameddig a bíróság nem dönt? Hogy a bíróság mikor dönt, arra természetesen nincs ráhatásunk, de a hasonló perekből kiindulva, ez akár egy évig is eltarthat.
Mv: Mi a helyzet a V4-ekkel? Más is megtámadja ezt? Ők hol tartanak? Hiszen egy időben teljesen egységes volt az álláspont velünk.
Völner Pál: Hát konkrétan eddig Szlovákia jelentette be, hogy ők is meg fogják támadni. De mód van arra is, hogy beavatkozóként lépjenek be a perbe azok a tagállamok, akár akik korábban megszavazták, de megváltozott az álláspontjuk, és akár a mi oldalunkon, akár a Szlovákok oldalán, vagy Románia előtt is nyitva áll ez a lehetőség, és hát a lengyel álláspont is szerintem meghatározó lesz, hogy itt a kormányváltás után milyen irányvonalat vesz a lengyel politika.
Mv: Miért ellenezzük ennyire ezt a kvótarendszert?
Völner Pál: A kvótarendszernek főleg az a problémája, hogy nemcsak jogi probléma van vele, hanem egyszerűen betarthatatlan. Ha ide küldenek akár Szegednyi lakosságnyi menekültet, bevándorlót szerintünk, tehát gazdasági bevándorlókat, akkor mi rá a garancia, hogy itt fognak maradni? Vagy ha itt maradnak, mi rá a garancia, hogy olyan térségekbe tudjuk letelepíteni őket, ahol netán kezelhető lenne ez a helyzet? Mondjuk, nem mind 150 ezer ember akar majd élni? Ennek milyen lakás, munkahelyi és egyéb feszültségforrásai vannak? Ezt nem kell, azt hiszem, hosszasan felsorolnom, elég, ha megnézzük, hogy a nyugat-európai államok milyen nehézségekkel küzdenek, a korábban betelepedett tömegeknek a gettósodása, és egyéb szociális, kulturális szakadékproblémái miatt.
Mv: Mi a dublini egyezmény lényege, amiről most szó van?
Völner Pál: A dublini egyezménynek egy korábbi, kisebb, tized ekkora bevándorló kezelésével, menedékesnek a kezelésével kapcsolatos feladata volt, amelynek nem tud megfelelni a jelen körülmények között. Nem tudja távol tartani azokat a tömegeket, amelyek jogosulatlanul veszik igénybe az európai szociális ellátásokat, és egyfajta meghívót jelent ebben a formában arra, hogy minél többen jöjjenek. Ugyanakkor, akiket nem akarunk befogadni, azoknak a kezelésére pedig nem nyújt receptet. Tehát nem lehet úgy kitoloncolni őket rugalmasan, nem lehet a határon, ezekben a korábbi táborokban elbírálni a kérelmeiket, hiszen ellenőrizetlenül, erőszakosan továbbvonulnak Európán keresztül. Tehát egy olyan korábbi rendszerhez, még Dublin előtti rendszerhez kellene visszanyúlnunk, ahol ezek kontrollált folyamatok és események voltak.
Mv: Ön lát arra esélyt, hogy erre vonatkozóan lesznek uniós szinten tárgyalások? Hiszen azt látjuk az elmúlt időszakban, hogy egy kicsit toporog az unió, nincs egy egységes álláspont.
Völner Pál: Én az unióval tárgyalásokra mindig látok esélyt, tehát mindig tárgyalnak, de sokszor a tárgyalások arról szólnak, hogy ne kelljen dönteni. Ez a kvóta is egyfajta menekülés a tényleges döntések elől, az elől, hogy a dublini rendszert konkrétan felülvizsgálják, megszigorítsák. És éppen Juncker elnök úrnak a ma reggeli nyilatkozata, hogy a bevándorláspolitikát továbbra is fenn kell tartani a korábbi formában, vagy éppen Merkel kancellár asszonynak a nyilatkozata mutat rá arra, hogy az unió vezetői nem kellően felelősek. Ma is, a párizsi események kapcsán is a felelősségről nem beszél, hogy hogyan jutottunk el idáig, milyen döntések vezettek ide, és milyen döntéseket kellene meghozni. Mindenki szolidáris, mindenki azt mondja, hogy támogatja Franciaországot. De, hogy közösen mit kellene cselekedni, milyen döntéseket kellene felelősen meghozni, én erről még egyetlen nyilatkozatot nem hallottam.
Mv: Köszönöm, hogy itt volt.
Völner Pál: Köszönöm a lehetőséget.