Kormányportál

A a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság csak az utóbbi években foglalkozott a magyar tényleges életfogytiglannal – jelentette ki Répássy Róbert államtitkár az Echo Televízió Napi Aktuális című műsorában 2015. július 20-án. Leirat.

R: A kormány sikerrel védte meg a magyar jogrendszerben legsúlyosabb büntetést, a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést, és a jövőben is mindent megtesz azért, hogy ez a büntetés megmaradjon, mondta Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján. Júliusban 41-re emelkedett a jogerősen életfogytig tartó büntetésre ítéltek száma, további 7 ember ítélete még nem jogerős, ismertette Répássy Róbert. Az államtitkár emlékeztetett, a tényleges életfogytig tartó büntetés 1999 óta létezik, nem pedig négy éve, amióta az európai kritikák felerősödtek. Magyarországon a tényleges életfogytiglanra ítélt személyek egytől egyig emberölés miatt kapták büntetésüket, tehát megállapítható, hogy az elítéltek mindegyike hidegvérű, kegyetlen gyilkos. Ha az európai és magyar jog nem zárná ki a halálbüntetés alkalmazását, akkor ezeket elkövetőket minden bizonnyal halálra ítélték volna, jelentette ki az államtitkár. Répássy Róbert államtitkár a vendégem a stúdióban. Jó estét kívánok.

Répássy Róbert: Jó estét kívánok.

Mv: Tisztázzuk, hogy pontosan mitől kellett illetve kell megvédeni ezt a szigorú büntetési nemet?

Répássy Róbert: Hát, ahogyan a bejátszásban is elhangzott, az utóbbi években jogi és politikai támadások indultak a tényleges életfogytiglannal szemben, annak ellenére, hogy ez egy 15 éves, több mint 15 éves jogintézmény, és annak ellenére egyébként, hogy más európai uniós vagy az Unión kívüli, de európai országban is alkalmazzák a tényleges életfogytiglant. Összefüggésben van ez az egész támadássorozat az alaptörvény elfogadásával és az azzal kapcsolatos vitákkal, hiszen az alaptörvénybe valóban bekerült egy mondat, egy utalás a tényleges életfogytiglanra, egy felhatalmazó rendelkezés, de hát nem az alaptörvényünk óta van tényleges életfogytiglan. És akkor elkezdődött a Tavares-jelentés, elkezdődött az Európai Parlament különböző határozatai.

Mv: És a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság is foglalkozott vele.

Répássy Róbert: És az Emberi Jogi Bíróság is.

Mv: Ami egy különös történet, hiszen egy elítélt fordult bírósághoz.

Répássy Róbert: Igen, annyiban azért különbözőek természetesen ezek az eljárások, hogy a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz egy egyedi ügyben, egy konkrét panaszos fordulhat, és ott bírákból álló testület dönt. Tehát nem kevernék azért teljesen össze a politikai támadásokat nem így értelmezzük, de a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság is csak az utóbbi években foglalkozott a magyar tényleges életfogytiglannal, és azt mondta ki egy ítéletében, hogy a magyar vonatkozásban, de egyébként más országokkal szemben is hozott ítéletet, azt mondta ki, hogy biztosítani kell a.. mondjuk úgy, hogy a reményhez való jogát az elítéltnek, tehát nem lehet elvenni tőle azt a reményt, hogy valaha szabadulhasson. De érdekes az Emberi Jogi Bíróság álláspontja, mert nem zárja ki azt, hogy ténylegesen valakit életfogytiglanra ítéljenek, tehát hogy akár az élete végéig börtönben maradjon, csak egy olyan jogi előírásokat vagy olyan jogi felülvizsgálati lehetőséget kell biztosítani, hogy erre reménnyel, reményt alapozhasson az elítélt.

Mv: Ezt meg is tette a magyar kormány, hiszen negyven év után lehetőséget biztosít az elítélteknek, ha jól értelmezem a jogszabályt.

Répássy Róbert: Így van, így van, tehát ezután a strasbourgi döntés után még az elmúlt évben hozott az Országgyűlés egy olyan módosítást, amely kötelező kegyelmi eljárást vezetett be negyven év után. Tehát természetesen nem automatikus, hogy valakit szabadon engednének akár kegyelem útján, akár más módon, ez egyáltalán nem automatikus, ezt nem is várja egyébként el szerencsére Strasbourg, csak azt, hogy egy ilyen eljárás legyen, és a magyar törvényhozás is bevezetett egy ilyen automatikus eljárást. Bízunk benne, hogy ez kielégíti az Emberi Jogi Bíróság szempontjait.

Mv: Ezzel van még dolga a magyar államnak egyébként? Tartozik magyarázattal mondjuk a továbbiakért a bírósági döntés nyomán?

Répássy Róbert: Hát egy érdekes helyzet alakult ki, mert időközben a Kúria is foglalkozott ezzel a kérdéssel, hiszen a...

Mv: Hoztak egy jogegységi döntést.

Répássy Róbert: Igen, hoztak egy jogegységi döntést, amelyben egyébként felülbírálta, pontosabban hát ellentétesen ítéltek meg a helyzetet egy korábbi kúriai határozattal. Éppen nem ebben a Magyar-ügyben, tehát a Magyar László ügyében a Kúria egyik tanácsa úgy döntött, hogy megszünteti a tényleges életfogytiglant, és a rendes életfogytiglant alkalmazza, de a Kúria július 1-jén úgy döntött, hogy nincs oka a magyar bíróságoknak arra, hogy megváltoztassák az életfogytiglan kiszabásával kapcsolatos ítélkezési gyakorlatokat, mert nem ellentétes a Magyarország által vállalt nemzetközi kötelezettségekkel, nemzetközi szerződésekkel a magyar jogi szabályozás.

Mv: Tehát akkor mondhatjuk, hogy biztonságban van a tényleges életfogytiglan intézménye.

Répássy Róbert: Jelen pillanatban ez tudjuk biztos...

Mv: Mire lehet még számítani még esetleg ezzel kapcsolatban?

Répássy Róbert: Várható, mindig is várható, hogy lesznek elítéltek, akik az Emberi Jogi Bírósághoz fordulnak. Egyébként ehhez joguk van, tehát ezt vállalta Magyarország, ezért a kormány felkészült arra, hogy ügyről ügyre minden ügyben meg kell védenie a tényleges életfogytiglant. Úgy gondolom, hogy ha még további engedményeket kér Magyarországtól az Emberi Jogi Bíróság, akkor sem kell a tényleges életfogytiglan intézményét kidobnunk az ablakon, tehát megőrizhetjük és megvédhetjük a tényleges életfogytiglan intézményét úgy is, hogy ezt a bizonyos felülvizsgálati lehetőséget biztosítjuk. De azt a lehetőséget, hogy kegyetlen gyilkosokat mondjuk több emberen elkövetett gyilkosság miatt, vagy gyerekeket megölő gyermekgyilkosokat, vagy különös kegyetlenséggel ölő személyeket a bíróság döntése alapján előreláthatólag kizárjanak a feltételes szabadlábra helyezésből, ezt a jogot fenn kell tartani a bíróságnak, hogy ilyen döntéseket hozzon. Ez a legsúlyosabb büntetés a magyar büntetési rendszerben.

Mv: És ez valószínűleg így is marad, hiszen a halálbüntetés, elhangozott a bejátszásban, lekerült a napirendről, ha lehet ilyen sajtósan fogalmazni. Akkor azt jól láttuk, hogy azzal nem foglalkozik már a kormány.

Répássy Róbert: Így van, a halálbüntetés kizárt mind a magyar jog, mind az európai jog szerint.

Mv: Beszéljünk egy másik szintén fontos, de egészen más jellegű témáról. Az információs, röviden infótörvény módosítása kapcsán most a minap felmerült egy újabb botrány, legalábbis az ellenzék szerint. Egy LMP-s képviselő 7,7 millió forintos számlát kapott, amikor kikért adatokat föld-ügyben. Mi erről az igazságügyi minisztérium álláspontja, nem-e tényleg egy óriási összegről van szó? És ez volt a félelem a törvénymódosítással kapcsolatban, hogy majd ilyen összegeket kell fizetni adatokért.

Répássy Róbert: Elsősorban tudni kell, hogy ennek az ügynek még semmi köze a törvénymódosításhoz, mert október 1-jén lép hatályba az a szabály, amiben nemcsak a fénymásolási költségeket, hanem a munkaráfordítást is, tehát a munkaerőt is meg lehet téríttetni. Tehát ez még a régi szabályok alapján került.

Mv: Mondjuk érdekes, valóban furcsa hogy úgy hangzott el, mint hogyha a törvény következménye lenne ez az ügy.

Répássy Róbert: Alapvetően ez egy tévedés, ez nem a törvénymódosítás következménye, ez még a jelenlegi szabályok alapján. Másrészt nem hangzott el egy fontos információ, és ezt a sajtóban nem is olvastam, hogy 770 ezer oldal, amit kikért ez a képviselő. Tehát 770 ezer oldalnyi anyagot kellene anonimizálni, tehát megnézni azt, hogy személyes adatokat tartalmaz-e, ha személyes adatot tartalmaz, azt kihúzni, tehát ezzel a kifestéses módszerrel vagy valamilyen más módon anonimizálni. Ezeket utána egy adathordozóra föl kell vinni, az anonimizált iratokat, tehát nagyon komoly munka van ezzel. És az, hogy egyelőre csak, hogy mondjam, az adathordozónak a költségét, a dologi költségét számították föl a képviselőnek, az is csak azért van, mert a jelenlegi szabályok szerint még nem lehet felszámolni a munkaerő ráfordítást. De azért tényleg gondoljunk bele, hogy mondjuk egy állami szervnek az lenne a dolga, hogy 770 ezer oldalnyi iratot anonimizáljon, foglalkozzon vele naponta, és nem csak ez az egy igény, hanem további közérdekű adatigények jönnek. Ez egy természetes igény, tehát senki nem vitatja, hogy az embereknek joguk van megtudni...

Mv: Azért egy államigazgatási szervet meg is lehet bénítani egy ilyen...

Répássy Róbert: Nem ez a fő tevékenysége, az az állami feladat, amiért létrehozták. Azt pedig az adófizetők joggal várhatják el, hogy egyébként az ő pénzükből fönntartott állami szervezetek azzal foglalkozzanak, amire létrehozták őket. Mint utóbb kiderült, Sallai Róbert képviselő úr pontosította a kérelmét, mert lehet úgy is kérni azért, hogy igazából kiderüljön, hogy mit szeretne kérni, s akkor kiderült, hogy csak a politikusokra vagy a politikusok hozzátartozóira volt kíváncsi. Ehhez nem kell 770 ezer oldalt természetesen lemásolni. Hogyha az adatigénylő és az adatkezelő között van valamifajta kommunikáció, egyeztetés, hogy mégis mire kíváncsi, akkor elkerülhető az, hogy ilyen horribilis összegű, vagy ilyen horribilis munkát jelentő, nagy munkát jelentő adatigényeket kelljen teljesíteni.

Mv: Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság vezetője a Magyar Hírlapnak nyilatkozott arról, hogy nem tartja alaptörvény-ellenesnek magát a módosítást, de figyelni fogja, hogy írásösszegek, ha nem is pont ekkorák vagy nem is pont ilyen módon lesznek kiszámlázva az adatkérőknek, akkor bizony jogszabály-módosítást is kezdeményezhetnek. A minisztérium illetve a kormány is figyeli-e majd a végrehajtást, van-e esély, hogy akár tényleg túlzó összegek legyenek?

Répássy Róbert: Természetesen, a törvény végrehajtási rendeleteit még meg kell alkotni. Tehát október 1-ig még meg kell alkotni azt a rendelet, ami meg fogja mondani a tarifákat, hogy mi mennyibe kerül. De nemcsak irreális összegek vannak, hanem irreális adatkérések is, tehát ahogyan mondtam, azért az nem közömbös, hogy valaki mennyi adatot akar lemásoltatni. A legnagyobb probléma az, hogy az államigazgatás iratokkal foglalkozik, nem pedig adatokkal. Az iratokból még az adatokat ki kell másolni.

Mv: És az nagy munka. Répássy Róbert, köszönöm szépen, hogy elfogadta a meghívásunkat.

Répássy Róbert: Köszönöm szépen.