Répássy Róbert államtitkár Rogán Antal a devizahitelek forintosításával kapcsolatos felszólalására reagált 2015. február 20-án.
Köszönöm a szót, elnök úr.
Tisztelt frakcióvezető úr! Tisztelt Képviselőtársaim!
A devizahitelezés kialakulásáért és az okozott kárért a 2003 és 2010 között hivatalban lévő kormányokat súlyos felelősség terheli. 2003-tól az akkor regnáló kormány a kamattámogatott forinthitelt megszüntette, és túlköltekező intézkedései ellensúlyozására a jegybanki alapkamat is magas volt. Emiatt a forinthitelek jelentősen drágultak, a bankok viszont a forinthoz képest alacsony kamatok mellett tudtak külföldi devizaforrásokat bevonni és hitelként kihelyezni. Az alacsony kamatok rendkívül vonzóvá tették a devizahiteleket a lakosság körében. Ez volt a devizahitelezés megindulásának valódi oka.
A devizahitelekben rejlő árfolyamkockázat már a 2008. évben induló pénzügyi válság kezdeti szakaszában megmutatkozott, akkor a forint az euróval és a svájci frankkal szemben mintegy 20 százalékot gyengült. Az Orbán-kormány megalakulásáig a bankok az árfolyamváltozásokat korlátlanul és teljes egészében áthárították az ügyfeleikre.
Ezzel szemben a kormány 2010-es megalakulását követően azonnal hozzákezdett ahhoz, hogy megszüntesse az örökölt, rendkívül súlyos helyzetet, amelyben családok százezrei veszíthették volna el otthonukat a devizaalapú jelzáloghiteleik miatt.
A bajbajutottak megsegítése érdekében a kormány első lépésként gyakorlatilag megtiltotta az új devizahitelek kihelyezését, majd a törlesztéseknél kötelezővé tette a középárfolyam használatát. Emellett a devizahitelek problémájának csökkentésére számos intézkedést hozott.
Többek között lehetővé tette a végtörlesztést, ezzel a lehetőséggel közel 170 ezer adós élt, az ily módon elengedett adósság mintegy 370 milliárd forint volt. Bevezette az árfolyamrögzítést az árfolyam-ingadozás hatásának tompítására. 2014. szeptember végéig 186 ezer devizaadós kötött ilyen szerződést. A legnehezebb helyzetbe került adósokat a kormány a kilakoltatási moratóriummal védte meg, megakadályozva, hogy utcára kerüljenek. Emellett a devizahitelesek számára valódi megoldást jelenthetett a Nemzeti Eszközkezelő is. A Nemzeti Eszközkezelőnek 2014. augusztus végéig közel 23 ezer lakást ajánlottak föl, így több mint százezer ember lakhatása vált biztosítottá. A tervek szerint ez év végére 25 ezer lakás és 110 ezer ember lesz biztonságban.
A hamarosan bekövetkező forintosítás számos előnnyel jár. Egyrészt megszűnik a hitelfelvevők és a bankrendszer árfolyamkockázata, valamint a visszatérítések és a forintosítás hatására a törlesztőrészletek jelentősen csökkennek. A korábbinál jóval alacsonyabb törlesztőrészletek mellett az adósok hátralévő tőketartozása is számottevően mérséklődik.
A visszatérítések miatt a bankoknak 1100 milliárd forintot kell visszafizetniük az ügyfeleknek. Egy átlagos devizahiteles durván másfél millió forintot nyer vissza a bankoktól. Másrészt a Kúria döntése alapján jelentkező visszatérítések forintosítás nélkül a svájci frank esetleges további erősödése esetén könnyen eltűnhetnének, így a forintosítást követően nem kell attól tartani, hogy a törlesztőrészletek kiszámíthatatlanul növekedni fognak.
Végezetül, azért volt szükség a devizahitelek piaci alapon történő forintosítására, mert amennyiben kedvezményes árfolyamon történt volna meg a konverzió, a devizahitelesek nagyságrendileg jobban járnának, mint a forinthitelesek. A forintosítással a hitelintézetek is megszabadulnak a devizahitelek jelentette kockázattól.
Az elmúlt években úgy nőtt a magyar gazdaság, hogy a bankok nem segítették a hitelezéssel a vállalkozásokat. A kormány arra számít, hogy a devizahitelek megszüntetésével meglesz az esély arra, hogy jövőre beindul a banki hitelezés, ami a magyar vállalkozások beruházásait, fejlesztéseit támogatja, ezzel hozzájárulva a GDP növekedéséhez.
A forintosítással lezárhatjuk azt a felelőtlen gazdasági és emberi tragédiákkal járó hitelezési időszakot, amelyet a 2003-2010 közötti kormányok politikája okozott.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.