Mind a forinthitelesek, mind a devizahitelesek azonosan jól járnak a most elfogadásra kerülő törvénnyel – hangsúlyozta Répássy Róbert államtitkár az M1 Ma reggel című műsorában 2014. szeptember 17-én.
Mv: Az igazságügyi miniszter tegnap azt mondta a Parlamentben, hogy új időszámítás kezdődik a bankrendszerben. Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Jó reggelt kívánok államtitkár úr!
Répássy Róbert, államtitkár: Jó reggelt kívánok!
Mv: Azt mondta Trócsányi miniszter úr, hogy az elszámolás törvényi kereteit a polgári jogi szabályokat majd az a törvény fogja meghatározni, amit most tárgyal a parlament. Míg az elszámolás részleteit rendeleti formában majd a Magyar Nemzeti Bank fogja kidolgozni. Ezt azt jelenti, hogy a rendelet ugye nyilván könnyebben módosítható, mint egy törvény. Tehát rugalmasabban tudják majd kezelni, ha esetleg felmerül valamilyen probléma.
Répássy Róbert: Valóban, a most parlament előtt lévő törvény a bankok elszámoltatásáról rendelkezik, mégpedig arról, hogy hogyan kell a tisztességtelen feltételek miatt megváltozott szerződések után fennmaradó tartozásokat és a túlfizetéseket hogyan kell elszámolni. Már önmagában az, hogy ezt túlfizetésnek tekinti a törvényjavaslat, ez is egy polgári jogi szabály. Megmondja a törvény, hogy milyen ütemezéssel kell, elsősorban a devizahitelesek tartozásait kell elszámolni, majd a forinthitelesek tartozásait is. Itt különbség van a szerint, hogy perrel érintett vagy nem érintett ez a banki tartozás. A törvény után, tehát, miután a törvény megalkotásra kerül, akkor felhatalmazást kap a törvény által a Magyar Nemzeti Bank elnöke, aki két minőségben is, egyrészt rendeletalkotóként is szabályozza majd a nagyon sokféle szerződést, mert elég sokféle fogyasztói kölcsönszerződés jöhet szóba, és ezek egyes részleteiben eltérhetnek egymástól. De a fő szabályokat, a fő polgári jogi szabályokat a törvény állapítja meg. És még a banknak még egy, a nemzeti banknak még egy szerepe van, hogy mint bankfelügyelet, ellenőrzi is majd az elszámoltatásról szóló törvény végrehajtását.
Mv: Az elszámoltatás ugye a 2009. július 26-a után megszűnt szerződésekre vonatkozik. De ez ugye nemcsak ingatlan, hanem a szabad felhasználású fogyasztási szerződésekre is. Tehát mondjuk, aki autóhitelt vett fel devizában, akkor ezekre is.
Répássy Róbert: Hát, annyit pontosítanék, hogy a folyamatban lévő szerződésekre mindegyikre vonatkozik, függetlenül attól, hogy mikor kezdődött a szerződés. De valóban, a 2009 előtt megszűnt, tehát magyarul, az ötéves elévülési időn kívül megszűnt szerződésekre már nem tud hatni a törvény. Amennyiben ez teljesen megszűnt, tehát teljesen lezárult a bank és az ügyfél közötti elszámolási jogviszony, de ha folyamatban van, akkor teljesen egyértelmű, hogy egészen egyébként az európai uniós csatlakozásunk, tehát a 2004-es időpontig visszamenőleg érvényesíthető ez a most elfogadott jogszabály.
Mv: Azt mondják a bankok jogi képviselői – már nem mindegyik, csak amelyik mondja –, hogy 2010 óta mindent megtettek azért, hogy kordába tartsák ugye a devizahitelek elszabadulását, és akkor azt hiszem, Ön mondta, hogy igen ám, csak amikor a devizahitelek kamata csökkent, akkor ők meg a gyakorlatilag a banki kamatot emelték föl, hogy a kiesést pótolják.
Répássy Róbert: Hát, itt nem annak van jelentősége őszintén szólva, hogy a politikusok hogyan minősítették eddig a banki magatartást, bár kétségtelen, egybeesik a közvélekedéssel, hanem, hogy a Kúria a legutolsó jogegységi határozatában mit mondott arról, hogy a bankok mikor jártak el tisztességesen, vagy mikor tisztességtelenül jártak el ezekben az ügyekben. Pontosabban, hogy az általános szerződési feltételek közül, amelyeket a bankok alkalmaztak, melyek tekinthetők tisztességtelen magatartásnak, és ezt a törvény előírásaként egy vélelemként állítja fel a mostani végrehajtás alatt lévő törvény.
Mv: De ez egy megdönthető vélemény.
Répássy Róbert: Ez egy megdönthető vélemény. A bankok ezt próbálják ugye most bíróság előtt több-kevesebb, inkább kevesebb sikerrel megdönteni ezt a vélelmet. És nyilván utána fennmarad egy szerződés, tehát a szerződés részleges érvénytelenségének, miután kiestek belőle ezek a tisztességtelen szerződési feltételek, a szerződés részleges érvénytelenségének az a következménye, hogy a szerződést végre kell hajtani. Ez, mivel a tisztességtelen előnyök visszajárnak az ügyfelek számára, a tisztességtelen előnyt nem tarthatják meg a bankok, ezért mindenképpen az ő javukra jelent elszámolást.
Mv: Államtitkár úr, nézzük meg a menetrendet. Ugye elsőként azokkal kell elszámolni, azokkal az adósokkal a pénzintézeteknek, ahol a bankok, a pénzintézetek nem pereltek. Gyakorlatilag a négyszáz pénzintézetből 79 perel. Hogy hogy áll most, ne menjünk bele. Az MTVA híradója folyamatosan mondja a számokat minden este. Ma két pénzintézet kerül a Fővárosi Törvényszék elé, pontosabban két pénzintézet ügye. Először 2015. január 15 és 29 között kell azokkal elszámolni, azokkal az ügyfelekkel szemben, akiknek a bankja nem perel. Hogy megyünk tovább?
Répássy Róbert: Igen, tehát abból indul ki a törvény, hogy aki azzal a lehetőséggel, az a pénzintézet, aki nem élt ezzel a lehetőséggel, hogy megpróbálja megdönteni azt a vélelmet, hogy tisztességtelen szerződési feltételeket alkalmazott. Ott nincs vitatott jogi helyzet, ott viszonylag gyorsan, és elsőként el tud számolni az ügyfelekkel. Majd ezt követően azokkal a bankokkal, azoknak a bankoknak van kötelezettsége, akik folyamatban, tehát akik folyamatban tettek pereket, és nyilván a mi becsléseink szerint ezek lezárulnak áprilisig, tehát 2015 áprilisáig. Ekkor a devizahiteles szerződő felekkel elvileg már elszámoltak a bankok. Egyébként ez függetlenül attól, hogy valakinek azért jár vissza pénz, mert lejárt már a hitelszerződése, és esetleg még az elévülési időn belül visszajár neki pénz, vagy pedig még folyamatban lévő szerződése van. A következő lépés majd 2015 őszén a forinthitelesekkel való hasonló elszámolás lesz. Nagyjából 2015 novemberében zárul az összes elszámolási folyamat. Ekkorra már minden érintett ügyfél elvileg visszakapta, vagy közvetlenül pénz formájában, vagy pedig az előtörlesztett összeg jóváírásra kerül a tőke csökkentése révén.
Mv: A legutolsó ügyfélkör, azok ugye úgy gondolom államtitkár úr, akik végtörlesztettek, mert lehet, hogy nekik még fennmaradó elszámolásuk van. Tehát hogy ne legyenek kedvezőtlenebb helyzetben, mint azok, akik az első három körben vannak. Lehet, hogy nekik még valamennyi visszajár.
Répássy Róbert: Nagyon fontos, hogy a törvény abból indul ki, hogy azok, akik valamilyen kedvezményben részesültek, és ilyenek ebben az értelemben a végtörlesztettek is, azoknál ezt a kedvezményt be kell számítani. Tehát nyilván nem kaphatnak kétszer kedvezményt. Tehát végül mind a forinthitelesek, mind a devizahitelesek azonosan jól járnak a most elfogadásra kerülő törvénnyel, tehát nem lesz különbségtétel aközött, hogy valaki devizahitellel, vagy forintkölcsönnel volt érintve. És az elszámolás az a törvény szerint nyilván attól függ, hogy a tisztességtelen feltételek mennyiben sújtották az ügyfelet. Tehát vele szemben minél inkább tisztességtelen feltételeket alkalmaztak, annál nagyobb összeget írnak jóvá a tőketartozás tekintetében.
Mv: Államtitkár úr, tisztelettel köszönöm, hogy itt járt nálunk.
Répássy Róbert: Köszönöm szépen.