A jövőben is mindig a bírósági önigazgatási szervezet teszi meg a szakmai felterjesztéseket – mondta Völner Pál államtitkár Staudt Gábor (Jobbik) az igazságügyi miniszterhez intézett azonnali kérdésére felelve 2018. június 4-én az Országgyűlésben.
Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Ház!
A kérdéshalmaz, amit kaptam, lényegesen meghaladja annak a kereteit, hogy két percben érdemi választ tudjunk rá adni. Ugyanakkor az is látható, hogy a jelenlegi alaptörvény-módosításban szerepel a közigazgatási felsőbíróság lehetőségének a megteremtése, ami egyébként 1949-ig élő része volt a magyar jogrendszernek. Tehát ilyen értelemben az igazságszolgáltatási rendszer tulajdonképpen egy régi eleme kerülne vissza a szabályozással.
Ami a bírósági igazgatási rendszert illeti, tehát a kérdéskörnek azt a részét: 1990 óta most már a harmadik modellnél tartunk. Gyakorlatilag miniszter úr létrehozott egy munkabizottságot, amely ennek a kérdéskörnek a tudományos, szakmai feldolgozásával foglalkozik, hogy melyik modellnek mi az előnye, mi a hátránya, ugyanakkor foglalkoznak a közigazgatási felsőbíróság megteremtésével – tudjuk, elfogadtuk a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt, hogyan nézzen ki ennek a szervezete –, és gyakorlatilag ettől a munkabizottságtól várjuk azokat a javaslatokat, amelyek egyrészt a közigazgatási bírósági szervezettel kapcsolatosak. Nyilván összehasonlító jogelemzés kell, milyen a szomszédos országokban, az Unión belül ezeknek a működése, kialakítása. Ugyanakkor a bírósági önigazgatási modell pedig 1990 óta mindig élt Magyarországon, attól függetlenül, hogy igazgatási kérdésekben mely szervezet látta el, OBH vagy éppen az OIT, vagy éppen a minisztérium ezeket a feladatokat..
Ami a bírák kiválasztását illeti: természetesen a jövőben is mindig a bírósági önigazgatási szervezet teszi meg azokat a szakmai felterjesztéseket – függetlenül attól, hogy ki az, aki az igazgatást végzi –, akik közül ki lehet majd választani. Úgyhogy ilyen értelemben nem kell aggódni a bírói függetlenségen és a szakmaiságon.
Köszönöm.