A helyi önkormányzatok és kormányhivatalok áldozatsegítéssel kapcsolatos megközelítése nagyon közel áll az Igazságügyi Minisztérium (IM) által elfogadott áldozatvédelmi stratégiához - mondta a tárca igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára 2017. március 30-án egy budapesti konferencián.

Vízkelety Mariann a józsefvárosi áldozatsegítő szakmai együttműködési rendszer (jászer) tapasztalatait összegző eseményen emlékeztetett arra, hogy az áldozatvédelem szakmai irányítását idén január 1-jével az IM vette át.

A tárca által kidolgozott áldozatsegítő stratégiát ismertetve elmondta: országosan és helyi szinten is ismertté kell tenni az áldozatsegítő lehetőségeket, és a minél jobb együttműködés érdekében fel kell venni a kapcsolatot az ezzel foglalkozó állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezetekkel.

Az érintett szervezetek bevonásával munkacsoportot kell létrehozni, amelynek célja a szakmai koordináció elmélyítése. Emellett egy kerekasztalt is felállítanának, amelyen keresztül a rendőrség, a bíróság, az ügyészség, az érintett minisztériumok, az áldozatsegítő közszolgáltatást végző egyházi és civil szervezek intézkedési vagy akár jogszabály-módosítási javaslatokat tehetnének a kormánynak – sorolta.

A stratégia szerint hasonló fórumokat megyei és járási, illetve kerületi szinten is létre kellene hozni.

A stratégia részeként létrehoznak egy áldozatvédelmi krízisközpontot Budapesten, a Wesselényi utcában, ennek az online, telefonos és személyes tájékoztatás lesz a feladata, de ideiglenesen gyakorlati segítséget is nyújtana az áldozatnak addig, amíg őt az ellátórendszer át nem tudja venni. A minisztérium célja továbbá, hogy minél több rendőr vegyen részt áldozatsegítő képzésben; a hosszú távú cél az, hogy országosan minden kapitányságon legyen legalább egy, ezen a területen jártas rendőr. Mindemellett felülvizsgálják a kárenyhítési rendszert, valamit fontosnak tartják önkénteseket toborozni a jogi, egészségügyi, pszichológiai, pedagógiai, szociális munkás tanulmányokat folytató hallgatók közül.

Az államtitkár hangsúlyozta: az áldozatsegítés sokrétű feladat, ezért elengedhetetlen a helyi ismeretekkel rendelkező, az igényeket ismerő kerületek és a többi érintett szervezet munkájának összehangolása.

Bucsek Gábor budapesti rendőrfőkapitány arról szólt, hogy a jászer, vagyis az áldozatsegítés VIII. kerületi modellprogramja 2013 és 2015 között valósult meg a fővárosi kormányhivatal, a BRFK és a kerület közös projektjeként. A tavalyi volt az első év, amikor máshol, a többi kerületben is megpróbálták átvenni, valamilyen szinten bevezetni.

Mint mondta, a rendszer lényege, hogy "egy tető alá hívják" azokat a szervezeteket, amelyek a saját területükön, speciális tudásuknak megfelelően tudnak tenni az áldozatsegítésért, és az egységes irányítás alatt jóval többet tudnak elérni, mint külön-külön.

Közölte: azzal szembesültek, hogy mivel új elkövetési módszerek vannak, a korábbi programok idejétmúltak lehetnek. Fel kellett mérniük például, hogy az interneten mi vezethet áldozattá váláshoz, különösen a gyerekeket illetően. A bűnözőkről a figyelmük annak felmérésére terelődött át, milyen okok és körülmények vezetnek oda, hogy valaki áldozattá válik, legyen szó rablásról, lopásról, csalásról, családon belüli erőszakról, iskolai vagy internetes zaklatásról – sorolta, hozzátéve: ezek ismeretében sokkal többet tehetnek a megelőzésért.

A rendőrség tervei között szerepel ezen a téren mind az iskolák, pedagógusok, mind pedig a szülők bevonása minél szélesebb körben: megismertetni velük azokat a jeleket, amelyek arra utalhatnak, hogy a gyerek áldozattá vált vagy ennek küszöbén áll.

Bucsek Gábor elmondta, azt tapasztalták, hogy a bűnmegelőzés terén akkor voltak a legsikeresebbek, ha minél konkrétabb feladatot tűztek ki, rövid távra, minél szűkebb közösséget véve célba: speciálisan egy kerületre, egy lakóközösségre, akár egy lépcsőházra szabva.

Kocsis Máté VIII. kerületi polgármester a rendszer sikerének nevezte, hogy az által elérik az embereket, és sikerült bennük kialakítani azt a tudatot, hogy ha baj történik velük, van hová fordulniuk, nincsenek magukra hagyva. Felhívta a figyelmet arra, hogy egy helyi áldozatsegítő rendszer működtetése nem feltétlenül anyagi kérdés, elsősorban együttműködő emberek kellenek hozzá.

A bűnüldözés, bűnmegelőzés egyik fontos céljának nevezte, hogy a közösség lássa, a különböző szervezetek nem önmagukért, részfeladatokat ellátva dolgoznak, hanem van egy közös céljuk: a város rendjének, biztonságának növelése.

A polgármester kijelentette: minden szükséges döntést meg fognak hozni annak érdekében, hogy a jászer és az áldozatsegítés még jobban, még hatékonyabban tudjon működni.

Domokos Péter, a Fővárosi Kormányhivatal igazgatója emlékeztetett arra, hogy a kormányhivatalba január elsejével különböző szakigazgatási szerveket integráltak, emellett bizonyos, korábban e szinthez tartozó hatósági és más feladatok járási szintre kerültek. Enne célja az volt, hogy az áldozatsegítés a lakosság számára a lakóhelyhez legközelebb legyen elérhető.

Beszámolt arról, hogy a jászer mintájára a Fővárosi Kormányhivatalban is megalakult az áldozatsegítő rendszer, amelynek működése ugyanúgy a kerületi önkormányzat, a rendőrség és a kormányhivatal áldozatsegítő szolgálatainak együttműködésén alapul. Felvetődött továbbá , hogy kidolgozható-e egy olyan rendszer, amely valamennyi kerületben azonos színvonalon biztosítaná az érdemi segítségnyújtást és az áldozatsegítést – közölte.