Az állami fordítószolgálat jelentős szereppel bírt az elmúlt 150 évben, amelynek fókuszában mindig a magas minőség és a közszolgálatiság állt – hangsúlyozta az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi módszertani irányításáért felelős helyettes államtitkára.

Az államtitkár elmondta, a folyamat dinamizmusára jellemző, hogy az állami fordítószolgálat alapításának évében, 1869-ben már kialakult a diplomácia kapcsolat  Japánnal. Az adott történelmi korszakra jellemző, polgári fejlődést megalapozó szakterületek hazai fejlesztése azt igényelte, hogy egy állami fordítószolgálat kezdje meg működését.

Borhy László rektor üdvözölte az egyetem mint fordítástudomány, és az állami fordítóiroda mint gyakorlati hely együttműködését, kiemelte az immár 21. alkalommal megrendezett fordítástudományi konferencia jelentőségét. A két több százéves múlttal rendelkező intézmény szakmaiságából kiemelte nemcsak az ELTE-n folyó fordítástudományi doktori iskola, hanem az OFFI gyakornoki programjának jelentőségét is a fordító-, és tolmácshallgatók képzésében. A konferenciára hagyományosan idén is a fordítók és tolmácsok napján került sor.

Németh Gabriella az OFFI Zrt. vezetője elmondta, napjainkban az 1869-ben alapított Központi Fordító Osztály fordításszakmai és közszolgálati hagyományait ötvözik az elektronizált, projektmenedzsment alapú, és a nemzetközi ISO 17100 szabványnak is megfelelő megoldásokkal. A megújult OFFI-ban ma már akár Cégkapun keresztül is megküldhetők az e-hiteles fordítások a megrendelők részére.

A fordítástörténeti és jogösszehasonlító plenáris előadásokon szó volt jogi, terminológiai kulisszatitkokról, bírósági tolmácsolásról és arról, hogy a hiteles fordítás helye a közszolgálatban van. A Parlament Felsőházi terme méltó helyszín volt a több mint 300 résztvevő számára ahhoz, hogy az OFFI az egykori és mai legkiválóbb fordítóira, lektoraira, a „Központi Fordító Osztályra” és egykori vezetőire emlékezzen.

A Parlamentben és az Igazságügyi Minisztérium épületében megtartott délutáni képzéseken – melyet több száz fordítónak és tolmácsnak tartott az OFFI Akadémia – az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatósága, a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO), az ELTE ÁJK és az Igazságügyi Minisztérium szakemberei adtak elő. A rendezvényen több egyetemi fordítóműhely – köztük az ELTE, a Károli Gáspár Református Egyetem és a marosvásárhelyi Sapientia Erdélyi Tudományegyetem diákjai, és külföldi fordítói szervezetek képviselői is részt vettek.

A tudományos tanácskozás valamennyi résztvevője egyetértett abban, hogy az állami fordítószolgálat célja ma sem lehet más, mint kiváló hiteles fordításokkal biztosítani az Alaptörvényben garantált anyanyelvhasználat jogát, valamennyi polgár részére a bírósági és hatósági eljárásokban.

A jubileumi rendezvényre az OFFI két ünnepi kiadványt jelentetett meg, amelyben nemcsak a 150 év történeti feldolgozása, hanem a fordítói szakma legújabb kutatási eredményei egyaránt publikálásra kerültek.

A „Központi Fordító Osztály” 1869. március 25-én alakult, mert a Magyarországi Rendeletek Tárában ezen a napon jelent meg a magyar királyi belügyminisztériumnak a 277. szám alatt kelt valamennyi törvényhatósághoz intézett értesítvénye’, mely szerint „a magyar királyi miniszterelnökségnél egy központi fordítói osztály állíttatott fel”. [1] Az osztály vezetője Ferencz József szláv filológus volt, aki saját nyelvismeretéről ezt írja: magyarról, latinról, olaszról oláhról, franciáról, angolról, hollandról, németről, ó-bolgárról, új-bolgárról, szlovénról, horvátról, szerbről, kis-oroszról, nagy-oroszról, lengyelről és csehről fordít latinra, olaszra, franciára, angolra, magyarra, németre, ó-bolgárra, szlovénre, horvátra, szerbe, kis-oroszra, nagy-oroszra, lengyelre, csehre és tótra.

A fordítóosztály később a belügyminisztérium kötelékébe került át, és 1907-től kezdve egészen 1949-ig oda tartozott. Wekerle Sándor miniszterelnök a következőket közölte írásban a regnáló belügyminiszterrel, gróf Andrássy Gyulával 1906. május 27-én kelt levelében:

„Utalással a Nagyméltóságod között és én köztem rövid úton létre jött arra a megállapodásra, a melynek értelmében a Miniszterelnökségi fordító osztály teendői a Belügyminisztériumi munkakörbe utaltatnának és a fordító osztályban alkalmazott személyzet a Belügyminisztérium tiszti létszámába vétetnének át, van szerencsém nagyméltóságodat értesíteni, hogy a Miniszterelnökség fordító osztályának ez idő szerint négy költségvetésileg rendszeresített állásra kinevezett tagja van. Ezek változtatlanul Suciu, Czambel, Stojits és Vodicska, mellettük azonban mint fizetéstelen fordítók – évi 2000 korona tiszteletdíjjal – már ott működik Grisza László, Pap Virgil és Almásy Béla.”

A miniszterelnökségi kebelében töltött 38 év lezárult tehát. A minisztertanács az osztályt végül az igazságügyi tárcához utalta, ahol annak vezetőjét, Ries István igazságügy-minisztert bízta meg egy önálló szervezet, az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda létrehozásával. A minisztertanácsi döntést az is indokolta, hogy a bírósági hites tolmácsok működését kezdetektől az IM irányította.

Az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda létesítése tárgyában kiadott 4234/1949. (IX. 15.) MT rendeletet dr. Zalán Kornél, az IM törvényelőkészítő osztályának vezetője szerkesztette, s az igazságügyminiszter felügyelete alatt létrehozták az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodát. Az OFFI első igazgatója Tardy Lajos lett, helyettese pedig a belügyminisztériumi fordítóosztály addigi vezetője, Thegze Lajos.

Az OFFI az egykori fordítóosztály minden munkatársát átvette és így működött tovább. „A rendelet kimondta – az 1907-es átszervezéshez hasonlóan – hogy a Belügyminisztérium fordító osztályán rendszeresített állásban működő alkalmazottakat át kell venni az Iroda létszámába. A Belügyminisztérium fordító osztályának irodai felszerelési tárgyai az Iroda használatába mennek át.” – írja visszaemlékezésében Tardy Lajos.

Az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda 1994-től napjainkig részvénytársaságként működik tovább és számos nyelvi feladatot közfeladatként lát el (pl. hiteles fordítás, bírósági tolmácsolás, névátírási ügyekben szakvélemény készítése, jogszabályfordítás és lektorálás).