Vízkelety Mariann államtitkár az InfoRádió Paragrafus című műsorában beszélt az emberkereskedelem áldozatainak támogatásáról 2017. december 28-án. Az interjú leirata.
Mv: Az InfoRádió jogi magazinját hallják. Jó estét kívánok! Exterde Tibor vagyok. Az emberkereskedelem áldozataként azonosított személyek már Magyarországon is kiemelt csoportként kapnak támogatást. A szabályozás részleteiről Kálló Izabella kérdezte Vízkelety Mariannt, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkárát.
R: Magyarország az emberkereskedelemmel összefüggő bűncselekményt hogyan, miként szabályozzák? Mit lehet tudni erről? Mennyi történik ilyen Magyarországon?
Vízkelety Mariann: Először néhány szót hadd mondjak a jelenlegi hatályos szabályozásról. Az Európai Unióban elfogadtak évekkel ezelőtt már egy irányelvet, amelyet Magyarország már átültetett, ez az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről, áldozatok védelméről szól. Ez írja elő, hogy az emberkereskedelem áldozataként azonosított személyek számára a tagállamok bizonyos támogatásokat kötelesek biztosítani. Az a cél, hogy az áldozatok kilétének korai megállapítása megtörténjen, az áldozatok segítése és támogatása a lehető leggyorsabban és legszemélyreszabottabban történjen. Most ez az irányelv, ez átültetésre került a hazai jogba, így tehát megállapíthatjuk, hogy hazánkban az emberkereskedelem áldozataként azonosított személyek kiemelt csoportként részesülnek támogatásban. Hogy mit jelent ez? Azt egy törvény írja elő, mégpedig a bűncselekmények áldozatainak segítéséről szóló törvény, amely előírja az állami szervek számára, az ilyen áldozattal kiemelten kell foglalkozni, többlettájékoztatási kötelezettséget kell számára nyújtani, védett szálláshelyet kell számára biztosítani, hogyha ezt igényli. Majd erről a későbbiek folyamán, erről a védett szálláshelyről részletesebben is beszélnék. Úgyhogy az áldozatsegítésről szóló törvény az kimondja, hogy az állam az emberkereskedelem áldozataként azonosított személy számára védett szálláshelyet biztosít, tekintet nélkül arra, hogy a büntetőeljárás megindult-e. Mi ez a védett szálláshely? Ezt is tartalmazza a törvény. Ez a személyt befogadó és számára meghatározott szolgáltatásokat nyújtó létesítmény.
R: Mi az emberkereskedelem? Mit nevez annak a Büntető Törvénykönyv? Hogyan lép fel ellene?
Vízkelety Mariann: Mi az emberkereskedelem? Aki mást elad, megvásárol, elcserél, ellenszolgáltatásként átad vagy átvesz, illetőleg emiatt ennek érdekében szállít, elszállásol, elrejt vagy másnak megszerez, ez maga az emberkereskedelem alaptényállása, és van egy olyan további minősített esete, aki mást kizsákmányolás céljából elad, megvásárol, elcserél, átad. Tehát itt a kizsákmányolási célból történő cselekményeket bünteti a Büntető Törvénykönyv, és vannak további minősített esetek, ami a személyi szabadságától megfosztott személy sérelmére, erőszakkal vagy fenyegetéssel, megtévesztéssel, a sértett sanyargatásával, az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére követi el, illetőleg az emberi test tiltott felhasználása céljából történő elkövetést, valamint hivatalos személyként e minőségét felhasználva, bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el az emberkereskedelmet. Ezen utóbbi cselekmények az emberkereskedelem minősített esetei.
R: Magyarországon lehet azt tudni, hogy hány ilyen eset történik? Nagyon nagy a látencia?
Vízkelety Mariann: Elenyésző. Nagyon nagy a látencia, öt és húsz közötti számban évente fordul elő ilyen bűncselekmény, tehát nagyon-nagyon komoly, erős látencia van. Ezért is van szükség arra, hogy a különböző állami, nem állami, NGO szervezetek, egyházi szervezetek összefogjanak, de nem elegendő csupán országon belül, hanem nemzetközi téren is az összefogás. A napokban tartott konferencia ezt a célt szolgálta.
R: Hogyan lehet ezt megelőzni? Említették, hogy nagyon nagy szerepe van a megelőzésnek. Hogyan lehet ezt megelőzni?
Vízkelety Mariann: Ugye hát részint felvilágosító tevékenységgel, tehát azt, hogy azok az állami és nem állami szervek, amelyeknél a működésük során feltehető, hogy olyan személyekkel kerülnek kapcsolatba, akik feltehetően emberkereskedelemmel áldozatai, legyenek tisztába azzal, hogy ilyen előfordulhat, és ismerjék meg azt a jelzőrendszert, amelyek azért működnek, azért hozta létre az állam, hogy azon keresztül lehessen fellépni az emberkereskedelem elkövetőivel szemben.
Mv: Említette, hogy ha valaki emberkereskedelem áldozatává válik, akkor hogyan tudnak neki segíteni. De mit lehet tudni erről részletesen? Tehát, hogyha ez az eset kiderül, akkor mi történik azzal az emberrel, azzal a személlyel, aki az emberkereskedők áldozatává vált?
Vízkelety Mariann: Ugye itt olyan többlépcsős folyamat indul el, először is be kell azonosítani az áldozatot, az emberkereskedelem áldozatát. Az azonosítást végző szerv az lehet egészségügyi szolgáltató, személyes gondoskodást nyújtó szolgáltató, köznevelési intézmény, iskola például, rendőrség, munkaügyi hatóság vagy ha külföldön történik, konzuli tisztviselő, idegenrendészeti hatóság és maga az Áldozatsegítő Szolgálat. Ezen kívül azonosítást segíthetik azok az előbb említett önkéntesen közreműködő szervezetek, amelyek ugyan nem állami és önkormányzati szervezetek, de mint ahogy az előbb említettem, a működésük során szerezhetnek tudomást olyan személyről, akiről feltehető, hogy az emberkereskedelem áldozata. Most az Igazságügyi Minisztérium egyébként a Belügyminisztériummal közösen létrehozott egy informatikai rendszert, ami a segíti az áldozatok azonosítását és azt is, hogy zökkenőmentesen történjen az ellátásuk. Úgyhogy ez a rendszer, ez most szeptember 30-án élesedett be, és most van folyamatban a rendszer sérülékenységi vizsgálata, ha minden igaz január 1-jétől működni fog.
Mv: És hogyha valakit beazonosítanak, hogy ő bizony áldozat...
Vízkelety Mariann: Igen.
Mv: Mi történik vele? Bekerül ebbe a...
Vízkelety Mariann: Utána az történik, hogy az Áldozatsegítő Szolgálat, tehát beazonosítják, a szolgálat felméri, hogy milyen szükséglete van az áldozatnak és, hogyha tudja, meghatározza, hogy mire lenne éppen szüksége, akkor a tájékoztatást nyújt, hogy milyen lépések következnek ezután. Tehát a felmérést követően történik a tájékoztatás nyújtása, és arról is tájékoztatja a szolgálat, hogy ezt milyen szerv tudja számára nyújtani. Tehát állami, önkormányzati, civil szervezetek nyújthatnak számára segítséget. És akkor ennek az információnak a birtokában tudja eldönteni az áldozat azt, hogy milyen típusú szolgáltatásra és támogatásra van szüksége, és azt melyik szervtől kívánja igénybe venni. Abban az esetben, hogyha azt állapítja meg mondjuk a szolgálat, hogy a hozzá forduló személy az nem magyar állampolgár, nem EU-s állampolgár, hanem harmadik országbeli állampolgár, akkor tájékoztatást ad arról, hogy egy hónapi gondolkodási idő áll rendelkezésére annak eldöntésére, hogy együttműködik-e a hatóságokkal a bűncselekmény felderítésében. Arról is tájékoztatja, hogy ilyenkor a gondolkodási idő tartamára kap ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást. Illetőleg, hogyha együttműködik a hatóságokkal, akkor engedélyt is kap, az ideiglenes tartózkodási jogosító engedélyt is megkapja. Most abban az esetben, hogyha megtörténik a tájékoztatás, és az áldozat eldönti, hogy igénybe vesz valamilyen támogatást, vannak olyan típusú támogatások, amelyeket minden áldozat megkap, hogyha arra jogosult és van olyan, amit kifejezetten az emberkereskedelem áldozatai kapnak meg, mint ahogy ez mondtam, van ez az úgynevezett védett szálláshely biztosítása, ahol kifejezetten fontos szerep jut ennek az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatnak, amit OKIT-nak szoktunk hívni, és ez az OKIT biztosítja, illetve hát működik közre arra, hogyha igényli és rászorult az áldozat, hogy titkos menedékhelyen helyezzék őt el.
Mv: Államtitkár asszony!
Vízkelety Mariann: Igen?
Mv: Meddig tart ez az úgynevezett védelem?
Vízkelety Mariann: Ez a védelem ez alap esetben harminc napig, harminc napra szól az itt lévő elhelyezés, ami indokolt esetben meghosszabbítható harminc nappal. Az ellátás díjtalan, és gondozás során a krízisotthon szakemberei segítik a rászorulót abban, hogy a problémáját hosszabb távon is meg tudja oldani.
Mv: Milyen feladatok vannak a jövőre nézve? Lesz-e bármilyen változás?
Vízkelety Mariann: Annyiban változik a jogszabály, hogy az azonosító szervek köre bővül, a Pártfogó Felügyelői Szolgálattal és a jogi segítséget nyújtó szolgálattal, illetve mondom, beüzemel ez az informatikai rendszer, továbbá, hogy az áldozatvédelmi központok átadása is folyamatosan sorra kerül. Tehát az Igazságügyi Minisztérium előterjesztése napokban kerül a kormány elé, amely lehetővé teszi további Áldozatsegítő Központok megnyitását. Ugye először a Wesselényi utcában nyitottuk meg idén nyáron az Áldozatsegítő Központjainkat, és ha minden igaz, akkor jövő év elején Miskolcon és Szombathelyen nyílik ilyen Áldozatsegítő Központ, majd középtávúan tervezzük, itt az előterjesztésünkben ez szerepel, hogy minden megyeszékhelyen olyan sorrendben, ahogy a bűnügyi statisztika lehetővé teszi vagy indokolja, nyitnánk meg Áldozatsegítő Központokat. Ahol tájékoztatást, érzelmi segítségnyújtást nyújtunk az áldozatoknak, illetőleg ahol szükséges még az utógondozásba is besegítünk. Emberkereskedelemmel való küzdelem, az egy nagyon fontos állami és nem csak állami, hanem társadalmi feladat, ugye az IMA jogi szabályozás eszközével veszi fel a küzdelmet az emberkereskedelemmel, de a többi állami szervre, a civil és egyházi szervezetek együttműködésére is nagy szükség van az eredményes fellépés érdekében. Nagyon fontos az együttműködés, koordináció és az, hogy a különböző a területen dolgozó állami és nem állami szervek között meglegyen az a bizalmi kapcsolat, ami elősegíti azt, hogy minél hatékonyabb legyen az együttes fellépés.
Mv: Vízkelety Mariannt, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkárát hallották.