Nem feltétlenül szerencsés az, hogyha a nyomozó hatóság tagja, vagy a hatóságok tagjai maguk rendelik ki a szakértőket – jelentette ki Patyi Gergely államtitkár az M1 Ma reggel című műsorában 2014. szeptember 24-én.
Mv: A stúdióban pedig itt van Patyi Gergely, igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár. Jó reggelt kívánok!
Patyi Gergely: Jó reggelt kívánok!
Mv: Többször bólogatott és csóválta is a fejét az anyag kapcsán.
Patyi Gergely: Igen.
Mv: Mi az, amiért bólogatott? Mi az, amivel egyetért?
Patyi Gergely: A felvetések egy része az teljesen reális és jogos. Azzal viszont nem feltétlenül értek egyet, hogy célszerű, hogyha csak a kamarára bízzuk a szakmai értékelést. Néhány szakterületen nagyon szűk ez a kör, és visszásságokat okozhat, hogyha egymást kezdik el minősíteni a szakértők. Nyilván van egyfajta konkurencia közöttük.
Mv: Próbáljuk meg egy picit egyszerűen elmagyarázni ezt. Civilként, hogyha figyeltük ugye a Rezesova-ügyet, ugye az mindenkinek feltűnt, hogy ezt a két szakértőt elfogultság miatt kizárták. Felvetődött bennem is, szerintem sokakban, hogy jó, jó, innentől kezdve akkor honnan tudom én, hogy hiteles bármilyen szakértő, hogyha ne adj Isten olyan ügyem van, amihez rendelni kell szakértőt. Ez például gondolom egy jelentős probléma.
Patyi Gergely: Igen, ez egy komoly probléma. Itt a bíróságok és a hatóságok felelőssége nagyon komoly. És alapvetően ebben az ügyben a másodfokú bíróság nagyon helyesen járt el. És összességében az eljárás azt bizonyította, hogy a másodfokú eljárásban a bíróság ezeket a kérdéseket megfelelően tudta kezelni. Az tény, hogy elhúzódhatnak emiatt az eljárások, költségesebbé válhatnak ezek az eljárások, de a rendszer összességébe egyébként működik.
Mv: Hogyan lehet átalakítani ezt a rendszert?
Patyi Gergely: Hát ezt a rendszert sokféleképpen lehetne átalakítani. Én azt gondolom, és ez az én saját meggyőződésem is, hogy bármilyen rendszer átalakításához először meg kell alaposan vizsgálni, hogy milyen irányba kéne elmozdulni, és ehhez szükséges problématérképet október közepére tervezzük, hogy nyilvánosságra hozzuk. Ez egyébként részben már elkészült.
Mv: Kik tudnak segíteni ebben a problématérképben?
Patyi Gergely: Ebben a problématérképben az alapvető jogok biztosa tett ajánlást, ügyészségek, bíróságok, és természetesen a szakértői kamara észrevételei is fontosak számunkra.
Mv: Hány igazságügyi szakértő van ma Magyarországon?
Patyi Gergely: Bejegyzett igazságügyi szakértő nagyságrendileg 3800, mint egyéni szakértő, és cégekből is több mint egy 400 szakértő van. De az, aki ténylegesen szakértői tevékenységet végez, ennél kevesebb.
Mv: Nyilván ez egy nagyon komplex műfaj. Milyen jellegű ügyeknél találkozhatunk szakértőkkel?
Patyi Gergely: Az élet összes területén. Tehát a nehézségét pont az adja a szakértői rendszernek, hogy az élet bármely területén felmerülhet szakkérdések. Az élet nagyon bonyolulttá vált. Egy bíró nem érthet az informatikához, a vegyésztudományhoz, az orvostudományhoz. Pont ez adja a nehézségét ennek a feladatnak.
Mv: Mi kell ahhoz ma Magyarországon, hogy valaki hivatalos igazságügyi szakértő legyen?
Patyi Gergely: A hivatalos igazságügyi szakértővé válás feltételeit jogszabály rögzíti. Alapvetően megfelelő végzettséget kell igazolni. És hogyha ezt valaki tudja igazolni, akkor nekünk kötelező felvenni a névjegyzékbe.
Mv: Tehát onnantól kezdve, hogyha valaki elvégzett egy adott iskolát, ő igazságügyi szakértő lesz. Innentől kezdve megkérdőjelezheti bárki azt, hogy ő mennyire szakértő, mennyire elfogult, vagy nem elfogult?
Patyi Gergely: Válasszuk ketté ezt a kérdést! Az egyik a szakmai kompetencia természetesen. Az eljárásokban a szakértői vélemények ütköztetése hivatott arra, hogy ezt valamilyen módon kezelje. Az elfogultság kérdése az pedig etikai és fegyelmi kérdés. Ezt a kettőt nem szabad összemosni!
Mv: Mi van akkor, hogyha bárkiről kiderül, hogy elfogult?
Patyi Gergely: Hát attól függ. Ha ez az elfogultság csak egy etikai problémát vet föl, akkor ott egy etikai eljárás keretében kell levonni a következményeket. De azért felhívnám a figyelmet arra, hogy a Büntető Törvénykönyv a szakvélemény, a hamis szakvélemény adás következményeit nagyon szigorúan bünteti.
Mv: Olvastam azt, hogy szó volt arról is, hogy fontos, hogy ne a költséghatékonyság legyen az első szempont. Ez mit jelent?
Patyi Gergely: Bizonyos esetekben tipikusan a nyomozóhatóság előtt induló eljárásoknál a rendőrség költségkerete az behatárolja, hogy hány és milyen szakértőt tudnak igénybe venni egy eljárásban. És ott a hatóság a saját költségkeretére figyelemmel érdekelt abban, hogy lehetőség szerint a legolcsóbb szakértőt válassza. Bizonyos területeken van verseny, tehát lehet választani. És ebben az esetben előfordulhat, hogy nem feltétlenül a legpontosabb szakvélemény születik, és ez adott esetben csak egy másodfokú eljárásban derül ki, évek múlva, újabb költségek generálása mellett.
Mv: A rendszer átalakításánál ez is felkerülhet a problématérképre?
Patyi Gergely: Ez mindenképp föl fog kerülni a problématérképünkre, igen.
Mv: Itt mi lehet a megoldás?
Patyi Gergely: Én azt gondolom, hogy nem feltétlenül szerencsés az, hogyha a nyomozó hatóság tagja, vagy a hatóságok tagjai maguk rendelik ki a szakértőket. Bizonyos összefonódások, érdekkapcsolatok felmerülhetnek. Tehát célszerűbb egy objektív kirendelési rendszer működtetése. Ez hasonló, mint a bíróságokon bizonyos ügyekben már működő automatikus szignálási rendszer
Mv: Csatoljunk vissza még az elejére, ugye, amin csóválta a fejét, hogy nem biztos, hogy szerencsés, hogyha a kamara ellenőrzi ezeket a szakértőket. Akkor ki teheti ezt meg?
Patyi Gergely: Erre megfelelő fórumokat ki lehet alakítani. Azt gondolom, hogy a minőségbiztosítási rendszer működtetése és felállítása, ez nagyon fontos. Csak azt kell jól meghatározni, hogy kinek az érdekkörébe hagyjuk ezt. Annak érdekében, hogy későbbiekben ne legyenek ilyen felvetések, vagy ne lehessenek.
Mv: Októberre elkészül ez a problématérkép. Hogyan tovább?
Patyi Gergely: A problématérképet egyeztetni szeretnénk a különböző szakmai szervezetekkel, bíróságokkal, hatóságokkal, és ezt meghaladóan szeretnénk kijelölni azokat az irányokat, hogy hol van szükség jogszabályi változásra, hol van szükség egyéb beavatkozásra, és hogyan tudjuk ezt a rendszert minél jobbá tenni, hogy a későbbiekben ilyen nehézségek ne legyenek.
Mv: Ez jó esetben mikorra várható?
Patyi Gergely: Hát azért ez egy hosszabb folyamat, tehát itt jogalkotásról is beszélünk. Nagyságrendileg a kormányzati ciklus közepére tervezzük, hogy ezzel elkészülhetünk.
Mv: Nagyon szépen köszönöm, hogy itt volt.