Megfelelően képzett szakértőket kell alkalmazni, akiknek meghatározott szintű jövedelmet kell biztosítani. Akkor várhatjuk el, hogy a rendszer hatékonyan működjön – mondta a Magyar Hírlapnak adott interjújában Patyi Gergely igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár 2014. szeptember 16-án.

Patyi szerint a bíróságnak mint jogalkalmazónak a feladata, hogy eldöntse, kizár-e egy szakértőt az eljárásból, illetve, hogy milyen bizonyítékokat használ fel ítélete meghozatalához.
Az államtitkár hangsúlyozta, a kormánynak egyáltalán nincs olyan szándéka, hogy megváltoztassa a bírósági tanácselnökök kinevezési gyakorlatát.

– A nemrég lezajlott mediációs konferencián jelezte, hogy a büntetőjogi közvetítésnek van a legnagyobb jövője. Információink szerint a bíróságok részéről is támogatnák, ha minél több esetben lehetne alkalmazni ezt a jogintézményt. Van erre jogalkotói szándék?

– A mediációval kapcsolatban fontos kiemelni, hogy ez év január 1-jétől már a szabálysértési ügyekben is lehetőség van bírósági közvetítésre.
Ez tipikusan az a terepe a büntetőjogi mediációnak, ahol komoly jövője van ennek a jogintézménynek.
Hasonlóan komoly jelentőséget kaphat a mediáció a családjogi perekben.
A házassági bontóperek, a gyermekelhelyezési eljárások olyan feladatokat rónak a bíróságokra, amelyeket hagyományos értelemben, pusztán a jog eszközeivel nagyon nehéz kezelni. Az Országos Bírósági Tanács (OBT) múltkori ülésén bemutatott statisztikai adatok is azt mutatják, hogy egyre nagyobb az igény a mediációra. Azon túl, hogy ez lehetőséget biztosít a feleknek a párbeszédre, kihatással van a perek számára, a költségekre, az időtartamra.
A mediáció alkalmazása azonban a társadalom érettségét is igényli, jó lenne, ha a felek nem legyőzni, hanem meggyőzni akarnák egymást.

– Nemrég a devizahiteles adósoknál felmerült, hogy a végrehajtók a törvényi rendelkezés ellenére továbbra is tiltanak le összegeket az adósok fizetéséből. Sikerült tisztázni ezt a helyzetet?

– Úgy tudom, igen. A végrehajtói kamara talán kicsit elhamarkodottan, a jogszabály elfogadása előtt tett egy nyilatkozatot, majd ezt nem aktualizálta.
Volt ugyanis olyan esetkör, ahol a letiltás megszüntetése nem volt automatikus. A minisztérium azt tudta tenni, hogy bekértük a javított változatot és véleményeztük. Azóta nincs arról információnk, hogy további problémák merültek volna fel.
Nagyon sok ügy van, számos eljárást függesztettek fel a végrehajtók, de sajnos előfordulhatnak hibák.

– Bemutatkozása során is hangsúlyozta a szakértői tevékenység áttekintését, amelyet elemzések előznek meg. Hol tart ez a folyamat?

– Folyik a vizsgálat, dolgozunk a szakértőkkel kapcsolatos problémák feltárásán. Az alapvető jogok biztosának vizsgálata is tartalmaz egy igen terjedelmes jelentést, és a bíróságok, ügyészségek is igyekeznek olyan felvetésekkel élni, amelyek segítik ennek a borzasztóan összetett területnek az áttekintését. Nagyon eltérő feltételrendszer mellett működik például a gazdasági vagy az orvosi szakértés. Nem is lehet ezeket egységesen szabályozni. Hosszú távon arra van szükség, hogy áttekintsük, mi az a szakértői feladat, amely kizárólag állami. Ugyanez vonatkozik a költségviselésre, a szakértői intézetek szerepére, a magánszakértés intézményére.
Az évek során bekövetkező változásokra reagálni kell.

– A szakértői problémák, jelen esetben az elfogultság kérdése például a Rezesová-ügy kapcsán is felmerült, két szakértőt is kizártak az eljárásból. Az ilyen problémákhoz is hozzá lehet nyúlni jogalkotói szinten?

– Nem szeretnék konkrét ügyekről véleményt alkotni. Azt azonban kiemelném, hogy a szabályozás általános esetekre vonatkozik. A jogalkalmazók feladata, hogy a jogszabályokat megtöltsék tartalommal. Egy ilyen ügyben nem probléma az, hogy a bíróság – élve jogkörével – adott esetben kizár egy szakértőt az eljárásból.
A bíró feladata, hogy az összes körülmény alapján el tudja dönteni, milyen szakértői bizonyításra van szükség egy ügyben, milyen kérdéseket kell tisztázni, hogyan lehet ütköztetni a különböző szakértői véleményeket.
A szabad bizonyítás pontosan azt jelenti, hogy a felek szabadon mérlegelhetik, milyen bizonyítási eszközökkel élnek, a bíróság pedig eldönti, hogy ebből mit fogad el. Ezen nem szükséges változtatni. Azonban hiányoznak egyes elemek, így a névjegyzékben való szereplés, a megfelelő képzettség, a teljesítményértékelés rendezése.
Megfelelően képzett szakértőket kell alkalmazni, akiknek meghatározott szintű jövedelmet kell biztosítani.
Akkor várhatjuk el, hogy a rendszer hatékonyan működjön. A rendszerszemlélet irányába kell elmozdulni.

– A minisztérium az igazságügy szereplőivel partneri viszonyt szeretne kialakítani. Tettek már lépéseket ennek érdekében?

– A kapcsolatrendszer már eddig is létezett, voltam az OBT ülésén, korábban felvettük a kapcsolatot az Országos Bírói Egyesülettel, az ügyvédi, szakértői, közjegyzői, végrehajtói kamarákkal. Tőlük is kapunk jelzéseket arra, hogy megfelelő irányba változtassuk a jogrendszert. Nyilván akik belülről látják a saját tevékenységüket, sokat tudnak ebben segíteni.
Nekünk az a feladatunk, hogy koordináljuk ezeket az információkat, és segítsük az együttműködést a különböző jogászi hivatásrendek között.

– Szó esett arról is, hogy a minisztérium a perek elhúzódásának megakadályozásában is segítene. Az OBH elmúlt évekbeli erőfeszítései révén javultak a mutatók. Mit tud tenni a minisztérium?

– Az OBH és az OBT lépéseinek eredményei már látszanak. Nyilván sosem lesz ideális az állapot, időről időre változik az ügyterhelés, új ügytípusok keletkeznek. Ezeket folyamatosan orvosolni kell. A mi feladatunk az, hogy a szakmai partnerek által előterjesztett jogalkotási javaslatokat megfontoljuk, és amennyiben támogatandónak tartjuk, beépítsük a jogrendszerbe, így különösen az új polgári perrendtartásba és a büntetőeljárási kódexbe. Nincs sok értelme úgy jogot alkotni, hogy a gyakorlati észrevételeket, jelzéseket nem vesszük figyelembe. Az OBT például már számos felvetéssel előállt.

– Nemrég az ellenzéki sajtóban felröppent a hír, hogy a kormány megint csorbítani akarja a bírói függetlenséget a tanácselnökök kinevezése kapcsán, akiknek hatévente pályázniuk kellene, ha meg akarnák tartani posztjukat. Mi igaz ebből?

– Ez egy sajnálatos félreértés. Az OBH elnöke és mi is jeleztük, hogy a kormánynak nincsenek ilyen tervei.
Ha a bírósági vezetők erre konkrét javaslatot tesznek, akkor megvizsgáljuk ennek támogathatóságát. Ugyanakkor az ítélkezés függetlensége és az igazgatási tevékenység segítése nem ugyanolyan fajsúlyú kérdés. Az OBH feladata, hogy a saját igazgatási jogkörét ellássa, mindazonáltal a kormánynak lehetnek olyan javaslatai, amelyek segítik ezt a munkát.