A Szigetvár nemzeti emlékhelyek közé kerülését jelképező sztélé avatásával megkezdődtek a Zrínyi-emlékév fő programjai a városban 2016. szeptember 5-én, hétfőn.
Trócsányi László igazságügyi miniszter az eseményen a 450 évvel ezelőtti várostrom fontos tanulságának nevezte, hogy tudni kell, melyik oldalon állunk, kik a szövetségeseink, ellenfeleink, s minden lépésnek sokszor megmásíthatatlan következménye van.
Zrínyi Miklós és a várvédők halálának fontos tanulsága a felelősségtudat is, mert ha a hadvezér elfogadja a szultántól a neki felajánlott horvát királyi koronát, török vazallusként minden korábbinál magasabb méltóságot, vagyont nyert volna, de ő a szabadságot és a hősi halált választotta – mondta a miniszter, miután Radnainé Fogarasi Katalinnal, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatójával és Vass Péter független polgármesterrel leleplezte az intézet által a vár kapujánál állíttatott sztélét.
Trócsányi László úgy vélte, a Zrínyiek hite, idealizmusa és nagylelkűsége fontos üzenetet hordoz számunkra. Az egyéni érdekek felülkerekedésével a közösség érdekeit kifejező eszmények erejüket veszthetik. Nem véletlenül valljuk az Alaptörvénnyel együtt, hogy "az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki".
A miniszter szavai szerint Szigetvár másik üzenete a béke és az egymás iránti tisztelet, amelyet helyben az emlékpark, Zrínyi és Szulejmán emlékműve hirdet.
Európa története sokáig a háborúk története volt, ma az Alaptörvényünkkel valljuk, hogy tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével – mutatott rá, kiemelve: Törökország és Magyarország ma szövetségese egymásnak, a cél ennek erősítése, nem pedig gyengítése.
Trócsányi László – utalva az október 2-i népszavazásra – szólt arról, hogy ma az Európai Unió komoly kihívások előtt áll, s keresztényként "kötelességünk a rosszra nemet mondani". Hozzáfűzte: "határozottan nemet mondunk a milliós tömegeket kizsákmányoló embercsempészetre és a hozzájuk kapcsolódó szervezett bűnözésre, nemet mondunk a terrorizmusra". Emellett "Magyarország nemet mond az Európa határán pusztító konfliktusokra, erejéhez mérten támogatja a rendezést és az arra rászoruló embereket" – fogalmazott. Ami egykor Drinápoly, Mohács vagy Szigetvár volt, az ma sok esetben, sajnos, Brüsszel, Párizs vagy Nizza terroristák általi megtámadása – közölte.
Trócsányi László felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország nemet mond a nők elleni erőszakra, az emberi méltóság és szabadság korlátozására és nem rejti véka alá azt sem, hogy nemet mond a hibás, a választók megkérdezése nélkül hozott döntésekre is.
Magyarország ma is Európa sorsának részese, ezért teljes jogú tagként kívánunk részt venni a kontinens jövőjéről szóló vitában, amelyben nem fegyverrel, hanem szavazatunkkal mondhatunk véleményt a már meghozott döntésekről – fogalmazott.
Úgy vélte: "a lényeg, hogy mondhassunk igent vagy nemet, a mismásolás vagy menekülés, miként Zrínyinek, nekünk sem megoldás".
"Aki pedig akár az önrendelkezés, akár a választás jogát elvitatja a magyar nemzet tagjaitól, az – ne legyen kétségünk – a sakktábla másik oldalán ül" – mondta a miniszter, majd hozzátette: a cél a béke, amely "az Európai Unió legfontosabb vívmánya és az is kell, hogy maradjon".
Vass Péter polgármester arról szólt: reméli, hogy Szigetvár a nemzeti emlékhellyé nyilvánítással a kitüntető címnek meg is tud felelni például a vár kormányzati támogatással történő felújításával, szálláshelyek bővítésével, s erősítheti idegenforgalmát.
Az eseményt megelőző sajtótájékoztatón Hóvári János, a Zrínyi-emlékbizottság elnöke arról szólt, hogy a magyar megmaradás, a nemzettudat szempontjából fontos a Zrínyi-hagyomány megújulása, szükséges, hogy a következő nemzedékek is tudják: mit tettek a Zrínyiek a nemzetért.
Szigetváron 1566-ban két világbirodalom csapott össze, a szigetvári ostrom ügye olyan ügy, amely Szigetvárhoz kötődik, de nemcsak a város, hanem a nemzet, sőt, egész Közép-Európa ügye – mondta.
Nagy Csaba, a Baranya Megyei Közgyűlés fideszes elnöke azt mondta: az idegenforgalomnak nagy jelentősége lehet Baranya és Szigetvár életében. Reményét fejezte ki: azzal, hogy a megye az értéktár bizottságának döntésével beemelte értéktárába a Zrínyi-kultuszt, a várat, a turbéki kegyhelyet, segíti a turizmust is. Hozzátette: további segítséget jelent, hogy a megyei közgyűlés a közelmúltban határozott az M60-as gyorsforgalmi út Horvátország felé tervezett továbbépítésének támogatásáról.
Fazekas Róbert, a megyei közgyűlés fideszes alelnöke a Zrínyi-emlékév eheti programjairól elmondta: török és horvát napra, kiállításokra, hagyományőrző táborba, zenei és táncos előadásokra is várják a látogatókat.
A Zrínyi-emlékév alkalmából a Magyar Nemzeti Bank hétfőn 10 ezer forintos címletű ezüst és 2 ezer forintos címletű színesfém emlékérmét, a Magyar Posta Törökországgal és Horvátországgal közös bélyegeket bocsátott ki. A hétfőtől megvásárolható alkotásokat, kiadványokat a szigetvári várban mutatták be az érdeklődőknek.
Az eseményen elhangzott: a Zrínyi-emlékévnek nemcsak belföldön, hanem külföldön is nagy érdeklődés kíséri: a közelmúltban Szigetvárral az amerikai, a francia, a török és a horvát média is foglalkozott.