Óvatosan reménykedünk abban, hogy az új Európai Bizottság (EB) felállásával változás történik a kontinensen - mondta Szájer József Fidesz-KDNP-s európai parlamenti (EP-) képviselő hétfőn Budapesten.
Szájer József az Alapjogokért Központ Európa & Unió - Föderalisták és szuverenisták 70 éves harca - ki nevet a végén? című konferenciáján hallatlan sikernek nevezte, hogy a magyar biztos, Várhelyi Olivér lett felelős a szomszédságpolitikáért és a bővítésért.
A bővítés a következő öt év stratégiai ágazata lesz, és Magyarország éppen ezt a portfóliót akarta megkapni. Ez először sikerült az Európai Unió (EU) történetében - közölte.
Az EP-képviselő reményét fejezte ki, hogy az új EB megalakulásával az unió óvatosan visszatér a realitásokhoz, szerinte a bizottság eddig "ideológiai fegyverként működött".
A német-francia tengely mellett már a visegrádi négyek (V4: Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia) is tényezők lettek - hangoztatta Szájer József. Hozzáfűzte, kezd áthelyeződni az EU gazdasági súlypontja.
Úgy vélekedett, hogy a jövőben tovább fognak éleződni a feszültségek a "bevándorlótársadalmak" és a migrációt elutasító államok között. A V4-ek az utóbbi körbe tartoznak - jelezte.
Szájer József azt mondta, az elmúlt időszakban az EU átlépte az egyenrangúság elvét, és büntetni kezdett bizonyos tagállamokat, egyfajta gyarmati gondolkodásmód uralkodott el.
Kiemelte, a V4-ek fokozottan érzékenyek a hierarchikus viszonyokra, mert lakosságuk hosszú időn keresztül meg volt fosztva nemzeti függetlenségétől.
Az EP-képviselő közölte: a kényszerektől vissza kell térni az egyenrangúsághoz és az együttműködéshez, bizonyos ügyekben pedig nem szabad elvenni a tagállamok vétójogát.
Varga Judit igazságügyi miniszter a tanácskozáson azt hangoztatta, hogy a nemzeti jelleg nem zárja ki az európaiságot. Magyarországot senki sem vádolhatja azzal, hogy nem Európa-párti - tette hozzá.
Úgy fogalmazott: a föderalisták hetven év alatt azt érték el, hogy az EU mindenkire tekintettel van, kivéve az európaiakat. Egyéni jogokat ad, a közösségi kötelezettségeket viszont nem kéri számon. Amit tehetünk, hogy felmutatjuk, van alternatíva; még akkor is, ha az szembemegy a fősodorral - közölte.
Varga Judit azt mondta, az EB-nek fel kellene hagynia a politikai aktivizmussal, például azzal, hogy fegyverként használja a kötelezettségszegési eljárásokat. Hozzátette, hogy a jogszabályoknak nem a kiterjesztésére lenne szükség, hanem az észszerűsítésére.
A miniszter kiemelte: meg kell őrizni az európai vívmányokat, ám ehhez leginkább az őszinteség hiányzik; a politikai kultúrában egyre kevésbé nevezik a nevükön a dolgokat.
Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója azt hangoztatta, hogy Európa egy identitás, amelynek alapja a kereszténység, de része a kisközösséghez és a nemzetállamhoz tartozás is. Az elmúlt időszakban azonban ez az egység megbomlott, elsősorban Nyugat-Európában, és már a nemzetállamok is veszélybe kerültek - mondta.
Fricz Tamás, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója szerint az utóbbi években két elképzelés alakult ki az EU jövőjéről. A föderalisták tábora úgy gondolja, hogy a válságra a legjobb megoldás egy minél szorosabban összetartozó unió, egy európai egyesült államok kialakítása; ebben központi hatalom érvényesülne. A szuverenisták ezzel szemben a tagországok komoly nemzeti önállóságára épülő EU-ban hisznek, szerintük nincsenek meg a közös kormányzás feltételei.
Ma az unió egyfajta "hibrid", a két elképzelés keveréke, de egyértelműen a föderalizmus felé hajlik - mondta Fricz Tamás, hozzáfűzve, a másik tábor is erősödik, különös tekintettel a V4-ekre.
A kutatási tanácsadó úgy vélekedett, hogy a föderalista elképzelés megalapozatlan és kivitelezhetetlen, az EU "szuperállammá" formálása zsákutca.
Az Alapjogokért Központ vezető elemzője, Pócza István által moderált kerekasztal-beszélgetés során Navracsics Tibor, a napokban leköszönt EB oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős tagja azt mondta, a föderalista-szuverenista vita félreviszi az unióról szóló párbeszédet. Magyarország a mezőgazdasági politika ügyében például harcos föderalista - mondta.
Úgy vélekedett: azok a tagállamok sikeresek, amelyek jól meg tudják fogalmazni az érdekeiket, és Magyarország az esetek túlnyomó többségében nem képes erre.
Minden ügyben a nemzeti érdeket kell nézni; egy tagállamnak nem szabad megengednie magának azt a luxust, hogy csak föderalista vagy csak szuverenista hozzáállást tanúsít - jelentette ki Navracsics Tibor.
Takács Szabolcs, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Brexit-ügyi miniszteri biztosa azt mondta, tiszteletben tartják a britek döntését, de nem örülnek annak, hogy a britek kilépnek az EU-ból. A lépéssel ugyanis nem csupán az unió gyengül, de a szuverenista álláspont is.
Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója a kerekasztal-beszélgetésen úgy fogalmazott, az EU biztonsági szempontból "átaludta" az elmúlt tíz évet, nem vette észre, hogy alapvetően megváltozott a környezete. Az unióban már nincsenek világpolitikai nagyhatalmak, a gazdaságilag komoly tagállamok ugyanis katonailag nem képesek jelentős erőt felmutatni - mondta.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója zárszavában azt hangoztatta, hogy a magyar érdek mindenekfelett áll. Magyarország az EU büszke és erős tagja, amely része az európai integrációnak, nem kacsingat kifelé - tette hozzá.