Az ET emberi jogi biztosa által a közigazgatási bíróságokról szóló, a magyar Országgyűlés által elfogadott törvényekkel kapcsolatos sajtóközleményében foglalt megalapozatlan állításokat visszautasítjuk.
A biztos véleménye vélhetően sajtóinformációkon alapul, állításai azt tükrözik, hogy sem a szabályozás hátterét, koncepcionális elemeit, sem az elfogadott törvény szövegét nem ismeri.
Az elkülönülő közigazgatási bírósági szervezet felállításának szükségességét az elmúlt 30 évben a magyar jogtudományban szakmai egyetértés övezi. 2014 óta köztudott, hogy Trócsányi László igazságügyi miniszter – mint a téma nemzetközileg elismert professzora – elkötelezett a szervezetileg elkülönült közigazgatási bíráskodás megteremtése mellett. Ennek első lépéseként a közigazgatási perrendtartás 2017-ben jelentősen kiszélesítette a közigazgatási perben felülvizsgálható hatósági döntések körét.
A közigazgatási bírósági rendszer alapjait idén tette le az Országgyűlés az Alaptörvény hetedik módosításával. Ezzel egyidejűleg vette kezdetét a törvényelőkészítő munka, amely a bírák és a tudomány képviselői bevonásával, rendszeres tájékoztatás mellett, transzparensen zajlott. Az elkészült törvénytervezeteket az Országgyűléshez való benyújtás előtt – a hazai jogszabályoknak megfelelően – az Igazságügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta. A társadalmi egyeztetéstől kezdődően olyan tartalmú észrevétel, mint amilyet a biztos megfogalmazott, nem érkezett.
A közigazgatási bíróságokról szóló törvény garantálja a bírói függetlenséget. A közigazgatási bíróságok igazgatásában, amelyben miniszteriális igazgatási modellt követő európai államokhoz képest a miniszter hatáskörei – pl. bírák kinevezése tekintetében is – korlátozottabbak. A közigazgatási bíróságok igazgatásában a bírói önigazgatásnak, a bírósági vezetőknek is jelentős súlyú hatáskörei vannak. A közigazgatási bíróságok költségvetésével kapcsolatban pl. a bírói testületeknek nem csak javaslattételi, hanem vétójoga is van. A rendes bírósági szervezetben irányadó szabályokhoz képest szűkebb körben, és a bírói önkormányzati szervek intenzívebb közreműködése mellett lehetséges csak a bírói pályázatok eredménytelenné nyilvánítása. A bírák kiválasztásának folyamatában a nyilvánosság, a jogorvoslati lehetőség és az indokolási kötelezettség biztosítja az átláthatóságot. A miniszternek a bírák kinevezésével összefüggő jogköre törvényileg rendkívül korlátozott. Nemzetközi összehasonlításban megállapítható, hogy az elfogadott szabályozásban foglaltnál jóval szélesebb hatáskörrel rendelkeznek egyes európai országok igazságügyi miniszterei, illetve nemzeti parlamentjei. Összességében egy átlátható, kiegyensúlyozott, együttműködésen alapuló és a bírói függetlenséget széleskörű garanciákkal biztosító rendszer jön létre. Az Igazságügyi Minisztérium meggyőződése szerint az elfogadott törvény rendelkezései megfelelnek az Alaptörvénynek és a nemzetközi standardoknak, ezért kérte a Kormány nevében a Velencei Bizottság állásfoglalását.
A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépésének időpontját, és valamennyi határidőt úgy állapították meg, hogy a Velencei Bizottság véleményét kellő időben érdemben meg tudja fontolni a jogalkotó, és – ha szükséges volna – az esetleges korrekciókat el tudja végezni.
A magyar igazságügyi tárca nyitott a párbeszédre, amíg az szakmai érveken és egymás kölcsönös tiszteletén alapul.