Trócsányi László unfairnek nevezte, hogy az Európai Bizottság jegyzékbe vette a Magyarország elleni eljárásra irányuló polgári kezdeményezést.
Az igazságügyi miniszter kedden, az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága előtt tartott éves meghallgatásán azt mondta: „tartalmilag a kérdés feltevése szembemegy az európai polgári kezdeményezés céljával”. Az ilyen kezdeményezés eredeti célja ugyanis egy jogalkotási eljárás megindítása, azaz, hogy az Európai Unió valamivel foglalkozzon, nem az, hogy „valakivel bűnbakként viselkedjék” – tette hozzá.
Trócsányi László közölte, vizsgálják, hogy az ügyben milyen lehetőségei vannak Magyarországnak.
A tárcavezető kérdésekre válaszolva hangot adott azon véleményének is, hogy az Európai Unióban nagyon sok bizonytalanság van, és nagyon sok vélemény kezd kialakulni az európai integráció jövőjéről. Nagyon erős euroszkepticizmus kezd kialakulni az egyes tagállamokban – mondta.
Az elbizonytalanodás kapcsán szerinte van vertikális és horizontális vita is: az előbbi értelmében a brüsszeli politikai elit és a lakosság között kezd kialakulni ellentét, a horizontális vita a tagállamok között jelentkezik.
Trócsányi László szólt arról, Magyarországnak nagyon aktív európai megjelenése van, a magyar miniszterelnök „számos markáns megnyilatkozást is tesz Európában, amire odafigyelnek az emberek, és bizony egyfajta véleményformáló szerepet tölt be” Orbán Viktor.
„Ilyen szempontból nyilván van egy ideológiai harc is”, és ennek részének tekinti az említett európai polgári kezdeményezést – mondta.
Trócsányi László szólt arról is, hogy szerinte a magyar határzár felhívta a figyelmet arra, hogy a schengeni határokat őrizni kell. Közölte, Magyarország számára a mini-Schengen ötlete elfogadhatatlan.
A visszatoloncolás kérdésében a tárcavezető azt mondta, a politikusok Európa-szerte azt nyilatkozták a nyártól kezdődően, hogy a dublini egyezmény „halott”. Az országok jó része átengedte a határokon a migránsokat úgy, hogy regisztrálták volna őket, Magyarország viszont betartotta a jogszabályokat.
Az nem működik, hogy a bejöveteli szintnél nem alkalmazzuk a szerződést, majd a visszafordítási résznél újból él a szerződés, és majd a szabályokat betartó országgal „vitetjük el a balhét” – mondta Trócsányi László hozzátéve: ez kettős mérce lenne, és ez ellen Magyarország fel fog lépni.
A miniszter beszámolójában elmondta, hogy 2014 nyarától kezdődően átformálódott az unió és Magyarország viszonya. Ez – többek között – annak is köszönhető, hogy egy új bizottság állt fel, és ez meghatározza Magyarország mozgásterét.
A tárcánál létrejött egy európai és nemzetközi ügyekért felelős, hatvan főből álló államtitkárság. A minisztériumon belül kialakult egy olyan szervezeti keret, amely képes professzionálisan vinni az európai integrációs ügyekkel kapcsolatos kérdéseket – közölte.
Trócsányi László szavai szerint a bizottsággal ma már inkább gazdasági jellegű kérdésekben vannak vitái Magyarországnak. Az alaptörvény, a médiatörvény és például az igazságszolgáltatás függetlensége már nem merül fel – jegyezte meg.