Ma is érvényes a Szent István-i formula: egyszerre magyarnak és európainak lenni, ami különleges kihívás elé állít jogalkotót és jogalkalmazót, a korábbiaknál nagyobb nyitottságot kíván – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter 2014. augusztus 21-én az Áder János köztársasági elnök által az államalapítás ünnepe alkalmából adományozott kitüntetések átadásakor Budapesten.
Szent István az államot nem nyers erővel, hanem a jog eszközével, törvények és intézmények létrehozásával alapította meg. Ez súlyos történelmi lecke: Magyarországot ideig-óráig uralhatta önkény, de kormányozni hosszú távon csak az alkotmányosság eszközeivel lehet – jelentette ki Trócsányi László.
Közölte, bizonyos értelemben maga a jog kell, hogy kormányozzon, ám az sem lehet abszolút és elvont, konkrét eszményeknek kell megfelelnie, mint például az igazságosság és az igazságosságon is túlmutató együttérzés a gyengékkel és elesettekkel. Ezt az eszményt, mértéket Szent István a kereszténységben találta meg. Hogy ennek nem sikerült, és ma sem sikerül mindig megfelelnünk, az nem az eszmény hibája – tette hozzá az igazságügyi miniszter.
Kitért arra: nemcsak a jogalkotásnak, hanem a jogalkalmazásnak is tükröznie kell a magasabb értékeket, amelyek ideális esetben a jogszabályokban és az alkotmányban is kifejezésre jutnak. Például a bíróságok számára az alaptörvény azt a követelményt állítja, hogy a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az alaptörvénnyel összhangban értelmezzék, és ennek során azt feltételezzék, hogy azok a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak – mutatott rá a szakember, volt alkotmánybíró.
Trócsányi László azt mondta, a Szent István-i jog- és államfelfogással, szellemi teljesítménnyel tudott a magyarság belépni az európai történelembe. Ma is érvényes a Szent István-i formula: egyszerre magyarnak és európainak lenni; függetlenséget és szabadságot föl nem adva csatlakozni egy nagyobb szellemi, morális, gazdasági és jogi közösséghez, amelyet Európa jelent – fogalmazott a miniszter.
"Szent István ezzel jelölte ki hovatartozásunkat. Ő képes volt erre az összetett gondolkodásra. A képlet alkalmazását újra és újra meg kell tanulnunk" – szögezte le Trócsányi László.
A Szent István-i formula, magyarság és európaiság a jogalkotót és jogalkalmazót ma különleges kihívás elé állítja. Sok esetben két jogrendszer, a magyar és az uniós jog egymásra vetítésével kell egy-egy élethelyzetre, problémára megoldást találnia. Ez a korábbiaknál nagyobb nyitottságot, az újra való fogékonyságot kíván az igazságszolgáltatás résztvevőitől – fejtette ki a szakember.
Közlése szerint a Szent István-i örökségből következik a magyar alkotmányos identitás védelmének kötelezettsége is. Az nemzeti alkotmányos örökség részét képezi a többi között a nemzeti jelképek védelme, a történeti alkotmány megjelenítése, a keresztény gyökerek felelevenítése, mindaz, ami a nemzeti önazonosság kifejezésére szolgál.
Továbbá a nemzeti alkotmányos örökség fontos része a bírói függetlenség, ami szent és sérthetetlen. A kormány az ítélkezésbe nem szólhat bele – szögezte le az igazságyügyi miniszter, aki ugyanakkor hozzáfűzte: mindez nem jelenti azt, hogy a kormánynak ne lenne igazságügyi politikája. A kormány célja, hogy az igazságszolgáltatás legyen egyre pontosabb, gyorsabb, átláthatóbb és méltányosabb. E követelmények közül pedig egyik sem mehet a másik rovására, egymás érvényesülését kölcsönösen elő kell segíteniük.
Trócsányi Lászlótól tizenegyen vehettek át kitüntetéseket, köztük volt bírósági vezető, bíró, bírósági dolgozó, ügyvédi kamarai vezető és közjegyző. A Magyar Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozat), a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje (polgári tagozat) és a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (polgári tagozat) kitüntetéseket Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára Áder János köztársasági elnök adományozta augusztus 20-a, államalapító Szent István király ünnepe alkalmából.