A demokrácia olyan mint a levegő, nem vesszük észre, mert természetesnek tartjuk, hogy abban élünk - jelentette ki az igazságügyi miniszter csütörtökön Szegeden.
Ha nem jogi fogalomnak tekintjük, akkor a demokrácia alapvetően kulturális kérdés - mondta Trócsányi László a Europe Direct Szeged által szervezett Demokrácia és jog az európai integrációban és a nemzetközi kapcsolatokban című konferencia nyitóelőadásán.
A különböző - gazdasági, politikai - értelemben vett szabadság nélkül nincs demokrácia, de ettől elválaszthatatlan a felelősség kérdése. "Azért vagyunk szabadok, hogy egyben felelősek is legyünk" - hangsúlyozta a Szegedi Tudományegyetemen professzorként oktató miniszter.
Trócsányi László kitért arra a globalizáció folyamatának vannak hasznos elemei, de olyanok is, melyek veszélyeztetik identitásunkat, társadalmunkat. Az Európai Unión belül számos nyitott kérdés van. Magyarország az európai egység híve, ahogy azt az alaptörvény is tartalmazza. Ez alatt azonban nem egy szupernacionális államot, hanem a tagországok együttműködésén alapuló integrációt ért - mondta a miniszter.
Bertrand Mathieu, a párizsi Sorbonne professzora szerint a demokrácia válságban van. Az európai állampolgárok harmada szerint a demokrácia helyett egy másik berendezkedés is megfelelő lenne.
A francia Államtanács tagja kifejtette, nem szabad úgy tenni, mintha a demokráciapártiság általános érték lenne, a tekintélyelvű rendszerek vonzalmat gyakorolnak az emberek egy bizonyos részére. A líbiai és iraki háborúk megmutatták, egy diktátor bukása után nem automatikus a demokrácia iránti vágy - mondta.
A demokrácia állami kereteken belül született meg és fejlődött ki. Ez a keretrendszer azonban töredezik, a szupernacionális rendszerek rátelepedtek - közölte Bertrand Mathieu.
A professzor hangsúlyozta, valós európai szintű politikai vitát kell folytatni. Európa, de nem a mai rendszer megerősítésére lenne szükség.
Az Európai Parlamentnek részben olyan politikusokból kellene állnia, akik európai szintű kérdésekkel foglalkozó pártok transznacionális listáiról kerülnek be, másik felük pedig a nemzeti parlamentekből érkezne - mondta Bertrand Mathieu.
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke kifejtette, az emberi jogok és a nemzeti identitás között nincs valós ellentmondás, ha demokratikus kereten belül gondolkodunk. Az egyén alapvető jogai és a nemzeti identitás ugyanazon alapokon nyugszanak.