Szükség van Magyarországon egy közigazgatási felső bíróságra, amely csúcsszervként működne; oda kerülnének a közigazgatás legfontosabb ügyei – jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter 2015. október 1-én Miskolcon, A közigazgatási perrendtartás koncepciója című konferencián.
A miniszter előadásában azt mondta, az új felső bíróságon intéznék a közigazgatási szempontból kiemelt ügyeket, de oda sorolható a gyülekezési jog, a szabályozó hatóságok tevékenységének ellenőrzése, emellett ritka, de fontos ügyeknek vagy közigazgatási szerződéseknek a meghatározó eseteit is ott kellene tárgyalni.
Hangsúlyozta: ez kétharmados kérdés, „nyilván a politikai pártokkal is egyeztetni kell”, mert a bírósági szervezeti törvényt is érinti. Hozzátette: hisz abban, hogy szakmai kérdésekről lehet egyeztetéseket folytatni, így van esély arra, hogy az új felsőbíróság létrejöjjön.
Trócsányi László kitért arra, hogy egy ötrészes, körülbelül száz szakaszból álló közigazgatási perrendtartás elkészítését tűzték ki célul. A koncepció 2016. január végén kerülhet a kormány elé, ezután foglalkozhatnak az ehhez kapcsolódó szervezeti kérdésekkel, és ha jövőre elfogadják, akkor 2017-ben léphet hatályba az új törvény.
A miniszter az előadása után tartott sajtótájékoztatón az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkári posztján történő váltásról is beszélt. Az MTI-nek azt mondta, meg volt elégedve Répássy Róbert szakmai munkájával és tisztességével, a miniszterelnök azonban új politikai feladatokat bízott a minisztériumra, és ehhez új szereplőre van szükség.
Kitért arra, hogy a sajtó különböző neveket említett már, de ebben a kérdésben meg kell várni a köztársasági elnöknek a kinevezésről szóló döntését.
A migránskérdést érintve közölte: „a jelenlegi jogszabályok a jelenlegi helyzetre szólnak”. Trócsányi László azt mondta, szerinte nincs szükség változtatásra, „a jogszabályaink jók, kiállják a helyzet feszültségeit”, de előfordulhatnak olyan szituációk, hogy módosítani kell rajtuk. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem lát ilyen „feszítő körülményt”.
Kiemelte, Magyarországnak most a schengeni határellenőrzési kódex fontos, „ezt be kell tartanunk, ugyanúgy a dublini egyezményt is”. Mindaddig, míg az uniós jogszabályok kötelező érvényűek, ezeken a kereteken belül kell mozognunk.