A Kincstári Jogügyi Igazgatóság létrehozásának szükségessége mellett érvelt Trócsányi László igazságügyi miniszter 2015. október 15-én az Eötvös Loránd Tudományegyetemen megrendezett "Az állam ügyvédje" című konferencián.
A tárcavezető bejelentette: az állam jogi képviseletének professzionális biztosításáról, a Kincstári Jogügyi Igazgatóság felállításának igényéről a kormány már döntött. Az erről szóló koncepció értelmében az intézményt az igazságügyi miniszter irányítaná, és az igazgatóság 2017. január 1-jén kezdené meg a működését. Az erre való felkészülést miniszteri biztos irányítaná.
Trócsányi László hangsúlyozta: szükség van egy olyan centralizált szervezetre, amely az állam jogi képviseletét hatékonyan tudja ellátni belföldön és külföldön egyaránt.
A magyar közigazgatáson belül jelenleg a perképviseleti és egyéb jogi tevékenység ellátása szervezeti szintenként és szervenként elkülönülten, eltérően – a minisztériumok perképviseleti osztályán, jogtanácsosok által, valamint a speciális szaktudás igénye miatt megbízási jogviszonyban álló ügyvédeken, ügyvédi irodák keretein belül, azonban nem egységes szakmai szempontok és elvárások szerint – zajlik.
A hatékonyabb, átláthatóbb, eredményesebb ellátás érdekében áll fel az egységes jogi képviseletet biztosító önálló intézmény, amelyről a miniszter azt mondta: elvárás azzal szemben elsődlegesen a transzparencia, a hatékonyság megvalósítása, valamint az, hogy a jelenleginél jobb rendszert hozzon létre. A Kincstári Jogügyi Igazgatóságnak a kormány valódi tanácsadójává, az "állam ügyvédjévé" kell válnia – fogalmazott.
Hozzátette: elvárás az is, hogy a kormány részére az igazgatóság konkrét peres ügyben egyfajta jogi szakvéleményt adjon a per kimenetelére, egyezség megkötésre vonatkozóan. Az ügyek vitelét maga lássa el, legyenek ügyosztályai, kvázi egy professzionálissá vált ügyvédi réteget jelentsen.
A miniszter fontosnak nevezte, hogy az európai uniós eljárások továbbra is a minisztérium keretein belül maradnak a koncepció értelmében.
Leszögezte: a létrehozandó intézmény esetében el kell érni, hogy a külsős ügyvédi irodák részére történő kiszervezés esetében az állam kontrollpozícióba kerüljön. Ennek a kontrollnak azonban szigorú szakmai kontrollnak kell lennie – tette hozzá.
Szükségesnek nevezte a perstratégia, a tárgyalási pozíció meghatározását, a kormány folyamatos tájékoztatását, valamint a számlázások feletti ellenőrzést. Úgy vélte, az állam ügyvédjének alapvető feladata kell, hogy legyen a döntések meghozatala és az állam legmagasabb szintű professzionális képviselete egy egységes perstratégiai gondolkodásmód alapján.
A miniszter beszámolt arról is, hogy az állam szervei elsősorban a magánjog területén találkoznak konkrét ügyekkel, és példaként említette azokat az eljárásokat, amelyben az állam vagy az állam szerve peres félként vesz részt, vagyis amelyekben az államot perelik, vagy az állam indítja a pert.
Ilyen ügyek a befektetésvédelmi perek, amikor egy beruházó úgy érzi, hogy a magyar állam vagy annak szerve intézkedésével megsértette a beruházásvédelmi egyezményt. Ezek a perek általában külföldön folynak. Vannak ugyanakkor választottbírósági perek is, amelyek nem feltétlenül kötődnek a beruházásvédelemhez, hanem egy konkrét jogvita eldöntése folyik a választottbíróság előtt. De a magyar állam magánjogi vitában peres fél lehet a magyar bíróságok előtt folyó eljárásokban is – mutatott rá a miniszter.
Másik jelentős területként említette a szerződéskötéseket, amelyekben a magyar állam, illetve az állami szervek mint szerződő fél jelennek meg.
A tervek szerint a Kincstári Jogügyi Igazgatóság személyi állományát 2016-ban fokozatosan töltenék fel, emellett megkezdik a perek és egyéb ügyek átvételének előkészítését, egységes pernyilvántartás kialakítását, és ehhez kapcsolódóan az informatikai rendszer kiépítését.