Az Igazságügyi Minisztérium által támogatott Nemzeti Kiválósági Jogászösztöndíj program első éves díjazottai részére szervezett találkozót a tárca 2017. február 16-án a Budapesti Ügyvédi Kamara székházában.
A találkozót Trócsányi László igazságügyi miniszter nyitotta meg, saját pályájának rövid bemutatásával arra inspirálva a jogászösztöndíjasokat, hogy mindig legyen egy tervük, határozott elképzelésük azzal kapcsolatban, hogy mit szeretnének a szakmában elérni, és azért milyen lépéseket szükséges tenniük. Ahogy megfogalmazta, büszke arra, hogy a minisztérium ösztöndíjjal tudja támogatni a jogászképzésben résztvevő hallgatókat, de ezért cserébe kiválóságot, teljesítményt vár. Aki teljesít, nagyobb eséllyel kerülhet majd ügyvédi, bírói vagy ügyészi pályára, ha nem a közszolgálat kelti fel érdeklődését.
A nyitóelőadást követően Juhász Hajnalka, az Igazságügyi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság kabinetfőnöke a jogásztársadalom 21. századi kihívásairól beszélt az emberi jogok tükrében. Hangsúlyozta, hogy a nehéz helyzetekben mindig segít az, ha az ember szakmai példaképeket keres magának, akik vezethetik pályaválasztását, szakmai életútját. A kabinetfőnök hangsúlyozta a nemzetközi tapasztalatok és az idegennyelv-tudás fontosságát is.
Hajas Barnabás, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője arról beszélt a hallgatóknak az általános közigazgatási rendtartás példáján keresztül, hogy milyen be- és kimenetei vannak a jogalkotási eljárásnak; hogyan zajlik egy törvény előkészítése a tárca munkatársainak összefogásában. Kiemelte, hogy kifejezett előnyt jelent, ha a kollégák egyetemen is oktatnak, vagy épp doktori tanulmányokat folytatnak. Ilyen esetekben a tudományos érdeklődés és a szakmai munka megfelelően ki tudja egészíteni egymást, amely a jogszabály-előkészítő munka hozzáadott értéke lesz.
Csink Lóránt, az Alapvető Jogok Biztosának osztályvezetője arra tért ki előadásában, hogy milyen hozzáadott értéke van a magyar alapjogvédelem intézményrendszerében az ombudsmannak, vagyis az Alapvető Jogok Biztosának, milyen eszközökkel képes a végrehajtó hatalom ellenőrzésére, a meggyőzés, nem pedig a fenyítés eszközei által. Hangsúlyozta, a jogi oktatásban nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a hallgatókkal az egyes jogintézmények gyakorlati működését és társadalmi hasznosságát ismertesse meg, mert ez tud leginkább hatással lenni pályaválasztásukra is.
Orbán Endre, az Alkotmánybíróság érdemi munkatársaként arra világított rá, hogy az alapjogok védelmében az Alkotmánybíróság mennyiben jár el más szerepkörben mint az Alapvető Jogok Biztosa, és mit lehet tenni, ha a meggyőzés ereje nem vezet célra. Ismertette, hogy az Alkotmánybíróság kereszttűzben áll, kapcsolata van az Országgyűléssel, a Kormánnyal, a bíróságokkal, a nyilvánossággal, illetve a szűkebb értelemben vett szakmai nyilvánossággal is. Ezt követően érdekes eseteken keresztül ismertette a hallgatókkal azon alapjogok széles skáláját, amelyekben az Alkotmánybíróság a rendes bíróságok ítéleteit semmisítette meg.
A szakmai előadásokat követően Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, a rendezvény házigazdája kitért az ügyvédség szerepének fontosságára. Kiemelte, hogy az ügyvédi hivatásrendnek, többek között az egyéni alapjogok Alkotmánybíróság előtti védelmében, szüksége van fiatal szakemberekre, és arra, hogy a fiatalok széleskörű és hosszú távú pályaképpel, valamint célokkal és elkötelezettséggel tekintsenek a jogi pálya felé.
A rendezvény záróakkordjaként öt vidéki jogi kar összesen harminchét elsőéves joghallgatója vehette át oklevelét Trócsányi Lászlótól, aki az átadás kapcsán hangsúlyozta, hogy az ösztöndíjprogram és a minisztérium hosszú távú célja a kiválóságok támogatása mellett a vidék munkaerő-megtartó képességének ösztönzése is.