Az igazságügyi miniszter szerint meg kell erősíteni a jogászképzést. Trócsányi László 2015. április 13-án Szegeden, a jogi képzőhelyek vezetőinek részvételével rendezett Jogász Dékáni Kollégium ülésének szünetében tartott sajtóbeszélgetésen azt mondta: az ország versenyképessége szempontjából sem közömbös, hogy milyen jogászok dolgoznak hazánkban.
Az igazságügyi tárca májusra előterjesztést készít a kormány számára a jogászképzés helyzetéről és a fejlesztési lehetőségekről – tudatta a politikus.
A rendszerváltást követően jelentősen átalakultak a jogászképzés tartalmi és szervezeti keretei. Új jogterületek jelentek meg, ezért korszerűsíteni kellett a képzési tematikát, a korábbi három, illetve négy helyett pedig jelenleg nyolc helyen folyik jogászképzés az országban. Az elmúlt években átalakították a jogi karok finanszírozását, így csak a legkiválóbbak kapnak állami támogatást tanulmányaikhoz – közölte a miniszter, hangsúlyozva: szem előtt kell tartani, hogy pusztán anyagi okok miatt senki előtt ne záruljanak be az egyetemek kapui.
A képzőhelyeken végzett felmérés azt mutatja, az utóbbi időszakban csökkent a hallgatók száma. A jogi kari dékánok álláspontja pedig egységes: jelenleg nincs "jogász túlképzés". A jogi diploma általános végzettség ad, mellyel sok területen el lehet helyezkedni – mondta Trócsányi László.
A Jogász Dékáni Kollégium véleménye szerint mind a nyolc képzési helyre szükség van. Az öt vidéki jogi karon regionális szempontokat, a vidék népességmegtartó szerepét is figyelembe kell venni. A fejlesztési lehetőségek között felmerül a specializáció és a delokalizáció kérdése is – közölte a miniszter.
Hajdú József, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja kifejtette, a jogi szakma nemzetközileg sokkal átjárhatóbb, mint azt sokan gondolják. A dékán ezért nevezte egyre komolyabb kihívásnak, hogy külföldi intézmények tandíjmentességgel vagy alacsony képzési költségekkel járó, kecsegtető ajánlatokat tesznek a középiskolásoknak.