Magas színvonalú jogászminisztérium jött létre az Igazságügyi Minisztérium létrehozásával – értékelte a múlt évet Trócsányi László igazságügyi miniszter az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtti meghallgatásán 2015. június 22-én.
Hangsúlyozta: a tavalyi év kiemelt feladata az önálló igazságügyi tárca megszervezése volt, amely korábban a rendőrséggel, majd a közigazgatással tartozott egybe. Úgy vélte, a 420 embert foglalkoztató minisztérium képes arra, hogy magas színvonalú szakmai munkát végezzen és nehéz helyzetekben is megoldást találjon. Kitért arra, hogy igyekszik meghallgatni mások véleményét, érkezzen az a kormánypárt vagy az ellenzék oldaláról, és nemcsak a kétharmados, hanem az egyszerű többséget igénylő törvényeknél is.
A múlt év komoly problémájának nevezte a devizahitelesek ügyét, amellyel összefüggésben négy jogszabály született a tárca előkészítésében. Ezek a miniszter szerint kiállták az alkotmányosság próbáját és hozzá tudtak járulni a társadalmi feszültség csökkentéséhez.
Fontosnak nevezte a nagy kódexekhez kapcsolódó eljárási szabályok koncepciójának elfogadását, és előrevetítette: szeretnék, ha 2016-ban egy új polgári eljárásról, egy új büntetőeljárásról, valamint egy új közigazgatási eljárásról, illetve perrendről szóló törvényről dönthetne a parlament.
Megemlítette: a végrehajtási rendszert illetően egy év alatt sikerült eredményeket elérni, a kamara és a tárca szenvedélyes vitákat folytatott, de tisztességes megoldás született, amelyben a minisztérium az állami szerepvállalás erősítését tartotta szükségesnek.
A jogászképzéssel kapcsolatban előrevetítette, előterjesztést készített a kormány számára a jelenlegi helyzetről, és kifejtette: először fordult elő, hogy a kormány tárgyalt erről a kérdéskörről. A témáról a dékáni kollégium szeptemberben egyeztet.
Trócsányi László kérdésekre válaszolva beszélt arról is, azzal, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre kerül az államtudományi képzés, a jogászképzés képzési követelményében nem lesz változás, az állam- és jogtudományi karok elnevezése sem változik. Hangsúlyozta: a jogászoknak legfeljebb fél évig tanítanak szakigazgatást, ezért szükséges az egyes szakágak kádereit képző hely.
Beszélt a magyar–szerb határszakaszon felállítandó kerítésről is, amelyet átmeneti megoldásnak nevezett. Azt mondta, ez egy nehéz ügy, az ember nem örömében lép ilyet, de válsághelyzet van, ezért intézkedéseket kellett hozni.
A bizottsági ülés után a miniszter újságíróknak nyilatkozva a menekülthullámot cunamihoz hasonlította, ami egy aktuális kérdés, összeurópai ügy és felelősség. Arra az újságírói kérdésre, hogy ha megszűnik a menekültáradat, lebontják-e a kerítést, így reagált: "ha nincs rá indok, mi értelme fenntartani?".
Bár a bizottságnak nem kellett döntenie a miniszter beszámolójának elfogadásáról, Rubovszky György, a testület KDNP-s elnökének javaslatára szavaztak róla: 8 igen és 2 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett a beszámolót elfogadták.