Magyarország Alaptörvénye és új Büntető Törvénykönyve kiemelt védelemben részesíti a gyermekeket, a kormány pedig megtesz minden szükséges lépést annak érdekében, hogy a gyermekek a lehető legnagyobb védelmet kapják az erőszakos bűncselekményekkel szemben. Közlemény.
1959-ben ezen a napon fogadta el az ENSZ Közgyűlése a Gyermekek Jogairól szóló Nyilatkozatot, majd 30 év múlva a Gyermek Jogairól szóló Egyezményt, amelyeket Magyarország 1991-ben ratifikált.
Magyarország Alaptörvénye kiemelt védelemben részesíti a gyermekeket.
Kimondja, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Deklarálja továbbá, hogy Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.
Az Igazságügyi Minisztérium és a kormány kiemelt figyelmet fordít a gyermekek jogainak érvényesítésére és különösen fontosnak tartja, hogy a gyermekek a lehető legnagyobb védelmet élvezzék az erőszakos cselekményekkel szemben, és az ilyen jellegű súlyos bűncselekmények ne maradjanak büntetlenül. Ezért alkottuk meg Európa egyik legszigorúbb Büntető Törvénykönyvét, amely kiemelt védelmet biztosít a gyermekeknek és szigorúan lecsap a gyermekek elleni bűncselekmények elkövetőre.
Az Országgyűlés számos olyan törvénymódosítást fogadott el, amely az ilyen bűncselekmények elkövetésének megelőzését, elkövetésük esetén a felderítésük megkönnyítését, majd szigorú szankcionálásukat célozta.
A foglalkoztatási szabályok szigorításával biztosítottá vált, hogy a gyermekek ellen szexuális vagy más hasonlóan súlyos bűncselekményt elkövető személyek ne végezhessenek olyan foglalkozást, amelynek keretében gyermekek nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végeznék, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban állnának.
Az Országgyűlés a napokban fogadta el azt a törvényt, amely szerint a gyermek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmény elkövetőjét végleges hatállyal el kell tiltani bármely olyan foglalkozástól vagy tevékenységtől, amelynek keretében gyermekkel kerülhet kapcsolatba.
Az elévülési szabályok módosulásával a gyermekek sérelmére elkövetett súlyosabb szexuális bűncselekmények nem évülnek el, más súlyos bűncselekmények esetében pedig az elévülési idő nyugszik addig, amíg a sértett be nem tölti a 18. életévét.
Számos bűncselekménynél minősített eset, ha az elkövető a hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a közte és a sértett között fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve követi el a bűncselekményt, más bűncselekmények esetében a sértett életkorára tekintettel megfogalmazott minősített eset biztosítja a gyermekek fokozott büntetőjogi védelmét.
A büntetőeljárásról szóló törvény bevezette a különleges bánásmódot igénylő sértett fogalmát, és ha a sértett a büntetőeljárás megindításakor a tizennyolcadik életévét nem töltötte be, különleges bánásmódot igénylő sértettnek kell tekinteni. A sértett bűncselekménytípustól függetlenül mind a büntetőeljárás folyamán, mind pedig a büntetés-végrehajtási szakban kérheti, hogy értesítsék, ha a terhelt bármely típusú fogva tartásból szabadul vagy megszökik.
Az Igazságügyi Minisztérium által 2017 júniusában létrehozott budapesti Áldozatsegítő Központ feladata és küldetése, hogy a különösen sérülékeny áldozati csoportokra – így a gyermekekre is – kiemelt figyelmet fordítson, többek között tájékoztatás és érzelmi segítségnyújtás biztosítása és az áldozatsegítéssel kapcsolatos ismeretek széles körű terjesztése révén.
A gyermekjogok védelme céljából az áldozatsegítő szolgálat egyik feladata a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetése. Ennek keretében a szolgálat munkatársai, amennyiben munkájuk során kiskorú személy veszélyeztetettségéről szereznek tudomást, haladéktalanul jelzik az illetékes gyermekjóléti szolgálatnak és egyidejűleg gyámhatósági eljárást is kezdeményezhetnek. Az áldozatsegítő szolgálat minden esetben személyre szabott segítséget nyújt a hozzá forduló ügyfelek részére.