Emléktáblát avattak Zumbok Ferenc, a Zala Megyei Bíróság egykori tanácselnöke, a Fővárosi Cégbíróság vezetője, majd a Sándor-palota, a Várkert Bazár és a fertődi kastély újjáépítéséért felelős kormánybiztos tiszteletére Zalaegerszegen.
A Zalaegerszegi Törvényszék épületének falánál tartott eseményen Lévai Anikó – Orbán Viktor miniszterelnök felesége –, Trócsányi László igazságügyi miniszter és Darák Péter, a Kúria elnöke is személyes emlékeket idézett fel.
Az elsőként megszólaló Lévai Anikó a család barátjaként úgy fogalmazott, hogy a 2013-ban elhunyt Zumbok Ferenc kiemelkedő munkabírású volt, "nem lehetett kis feladatokkal megbízni", mindig kereste az új kihívásokat.
Felidézte, hogy Zumbok Ferenc az ország egyik legfiatalabb bírójaként kezdte Zalaegerszegen a pályafutását, de volt egy ideig ügyvéd is, majd a bírósági szervezethez visszatérve a budapesti, illetve az egész magyarországi cégbírósági rendszert átszervezte. Neki köszönhetően három év helyett három hónapra csökkent az új cégek bejegyzései ideje.
Hozzátette, hogy Zumbok Ferenc jó ember volt és "az alkotás örömével végezte a munkáját", mint például a Sándor-palota, a Várkert Bazár vagy a fertődi Eszterházy-kastély újjáépítését kormánybiztosként. Munkájában maximalista volt, a beosztottjaitól is keményen követelt, ugyanakkor mindig emberséges tudott maradni – mondta Lévai Anikó.
Trócsányi László igazságügyi miniszter szerint Zumbok Ferenc ahhoz a nemzedékhez tartozott, amelyik a rendszerváltás idejére jutott el alkotóereje teljére, felismerte, hogy a szocializmus bukásával a piacgazdaság, a cégek világa jön el. Ennek az új világnak azonban újfajta jogrendszerre és újfajta igazságszolgáltatásra volt szüksége, amelynek a létrehozásához "teremtő" emberek kellettek.
Közölte: Zumbok Ferenc cégbíróként és cégbírósági vezetőként emblematikus alakja lett a gazdasági társaságok jogának, amivel kiérdemelte a "Cégpapa" becenevet, ez azonban komolyabb dologra utal. "A demokratikus Magyarország esetében nem szokás alapító atyákról beszélni", pedig a folyamathoz, az alkotmányos, társadalmi, politikai átmenethez olyan emberekre volt szükség, akik "rendelkeztek a családfőkre jellemző teremtő és rendteremtő képességgel" – fűzte hozzá.
Az igazságügyi tárca vezetője úgy jellemezte Zumbok Ferencet, mint akire mindenki számíthatott, ezért számíthatott ő is sokakra. Vendégszerető, jókedvű emberként, természetkedvelőként és sportemberként írta le, aki "igazi integratív személyiség volt".
Zumbok Ferenc sikeres életút végén távozott. Az utókor, családtagjai, tisztelői, barátai az emléktáblával talán azt akarják kifejezni, hogy "életében és életével eredményesen fáradozott azért, hogy a világnak az a része, amit úgy hívnak, Zalaegerszeg, Budapest, Magyarország, jobb hely legyen, mint amilyen őelőtte volt" – mondta Trócsányi László.
Darák Péter, a Kúria elnöke – aki egykoron Zalaegerszegen dolgozott bíróként – ugyancsak személyes emlékeit előhozva beszélt arról, hogy Zumbok Ferenc "építőmester" volt. Nemcsak családi házakat és emblematikus épületeket emelt, de más értelemben "közösséget és közösségi kultúrát" épített, számíthattak rá azok a fiatalok is, akik példaképet, támogatót kerestek.
Balaicz Zoltán (Fidesz-KDNP), Zalaegerszeg polgármestere gyermekkori, családi élményeiről szólva elmondta, a helyi városi televíziót megalapító édesapja – Zumbok Ferenc gyermekkori jó barátja – révén ismerkedett meg a bíróval, a későbbi kormánybiztossal. "Szerény, őszinte és igaz ember volt" – jellemezte személyiségét.
Az emléktáblát Zumbok Ferenc özvegye, Balázs Márta és Lévai Anikó közösen leplezte le a zalaegerszegi ünnepségen, amelyen jelen volt Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke is. Az emléktáblát Farkas Ferenc helyi szobrászművész készítette.
Az OBH honlapján található életrajz szerint Zumbok Ferenc 1945. szeptember 8-án született a németországi Kronachban. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett 1968-ban. Előbb fogalmazó, majd bírósági titkár, később járásbíró volt a Zalaegerszegi Járásbíróságon, 1989-től 1997-ig a Zala Megyei Bíróságon dolgozott, ahol 1990-től megyei bírósági tanácselnök, 1992-től pedig a gazdasági kollégium elnöke volt.
1997-1998-ig a Fővárosi Cégbíróság vezetőjeként tevékenykedett, 1997-1999-ben az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának szakmai vezetőhelyetteseként dolgozott. 2013-as halálát megelőzően a budai Várnegyed és a fertődi Esterházy-kastély megújításáért felelős kormánybiztos volt.