A gaullizmus nem lehet Európa hangja, de lehet fontos szólam a többszólamú műben: erős Franciaország nélkül nincs erős Európa, erős tagállamok nélkül nincs erős Európai Unió – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter a gaullizmusról rendezett konferencián.
A miniszter előadásában arról beszélt, hogy az Európai Unió stabilitásához és jövőjéhez nélkülözhetetlenek bizonyos de Gaulle-i erények, az erő és a nagyság feltételezi a rugalmasságot és az alázatot.
Az európai népek nem lelkesedhetnek egy értékek, azaz lélek nélküli Európáért, másrészt csak olyan integrációban vehetnek rész, amelyben fennáll a megértés egymás speciális létérdekei iránt – mondta.
Trócsányi László kijelentette: az európai integrációhoz a tárgyalás művészetére és művészeire, valódi, elmélyült párbeszédre, ehhez pedig egymás megbecsülésére van szükség.
A miniszter szerint Charles de Gaulle azért lehet politikai példakép, mert erkölcsi példakép is volt. Hozzáfűzte: a de Gaulle-i példa közel áll nem egy mai európai vezetőhöz, aki erős nemzetállamokban gondolkodik. Ez is legitim nézet, még ha nem is az egyetlen - jegyezte meg.
Felidézte: a de Gaulle által megálmodott francia ötödik köztársaságban egy embernek van meghatározó szerepe, az ország pedig akkor lehet sikeres, ha van karizmatikus vezetője. Hozzátette: általános igény lenne de Gaulle-hoz hasonló jó karizmájú vezetőkre Európában és a világban. Azt mondta, hogy de Gaulle nem annyira az erős kéz, mint az erős demokratikus legitimáció híve volt, ennek forrását pedig a francia népben kereste és találta meg.
Kitért arra is, hogy de Gaulle nagy francia és nagy európai volt, mégsem szokták az európai integráció alapító atyáival együtt emlegetni, holott a világháború utáni Európa alapítója, sőt alapító atyja, ha az európai egységet nem elsősorban közjogi kérdésként kezeljük.
A miniszter felidézte: a tábornok már a második világháború idején mondta, hogy a háború után Nyugat-Európában valamilyen csoportosulást kell létrehozni, amelynek artériái a La Manche-csatorna, a Földközi-tenger és a Rajna lennének, a hidegháború idején pedig olyan Európa elkerülhetetlen eljövetelét álmodta meg, amely az Atlanti-óceántól az Urálig terjed. Víziójának talpköve azonban a függetlenség volt. Független, szuverén Franciaország, és "európai Európa", vagyis amely mentes nemcsak a szovjet, hanem az amerikai befolyástól is – jegyezte meg.
Hozzátette: de Gaulle egy európai államszövetség gondolatának ellenzője, de az európai államok szoros szövetségének meggyőződéses híve volt, aki a nemzetek Európájában hitt, az európai népek összhangjában, "koncertjében". De Gaulle "feltétlenül óhajtotta" a kontinentális Európa államainak szoros kormányközi együttműködését, ez magában foglalta a közös piacon túl a nyugat-európai országok politikai uniójának gondolatát is – fogalmazott.
A tábornok látta a meghasonlott, kettéosztott Európát is, és baráti jobbot nyújtott nemcsak a legyőzött Németországnak, hanem ez a kéz átnyúlt a falakon, a szögesdrótokon is. Úgy is mondhatnánk: katonai vezetőként, stratégaként számára Európa földrajzi térképe elsőbbséget élvezett annak politikai térképéhez képest – fogalmazott a miniszter. Trócsányi László szerint az az egyik, ma is érvényes tanulság, hogy "azokat az államokat, amelyek ma kopogtatnak az Európai Unió ajtaján, ne zárjuk ki".
Közölte, de Gaulle tábornok a háború utáni európai rend és európai egységtörekvések atyja volt, ennek az Európának az egyik alapköve a béke, a másik a demokrácia, az emberi jogok, a szabadság, a jogállam értékei, a harmadik Európa humanista öröksége, ami minden totalitárius ideológia és politika elvetését jelenti.
A gaullizmus nem lehet Európa hangja, de lehet fontos szólam a többszólamú műben. Erős Franciaország nélkül nincs erős Európa. Erős tagállamok nélkül nincs erős Európai Unió – mondta a miniszter.
Hozzátette: azt is látni kell, hogy de Gaulle ideje óta a világ jelentősen átalakult, Franciaország és egész Európa relatív demográfiai és gazdasági súlya csökken a világban, ezzel együtt Franciaország és Európa globális tényező maradhat, bizonyos feltételekkel. Ilyen feltételnek tartja például azt, hogy sikerüljön optimalizálni a közös hatáskörbe adott és a nemzeti hatáskörben tartott politikák mixtúráját – közölte.
Trócsányi László kifejtette: a nemzetállamnak nem az EU az egyetlen környezete, hanem a globalizált világ is, és még a legnagyobb európai hatalmak sem állhatnak helyt egymagukban.
Úgy fogalmazott: új világrend esélye tűnt fel 1989 után, de most szembe kell nézni az új, világméretű rendetlenség lehetőségével. A hidegháború a terror egyensúlyán alapult, ma a terror káoszt szül. Annak idején két-három erőközpont volt a világban, most ahány kalasnyikov, annyi erőközpont - mondta.
A miniszter szerint mindez az erős állam melletti érvként szolgálhat, a demokratikus legitimációjú intézményeknek vissza kell szerezniük a döntéshozatalt vagy legalább annak ellenőrzését.