Az Igazságügyi Minisztérium vezetői és munkatársai éreznek egyfajta társadalmi felelősséget: a minisztérium a jogalkotásban, a nemzetközi kapcsolatokban az emberek boldogulásáért kíván dolgozni – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter azon a budapesti sajtótájékoztatón, amelyen bemutatta a tárca államtitkárait 2014. június 18-án.
A miniszter kifejtette: az IM munkájának az igazságügyi politikán kell alapulnia, amely „bonyolult és sokrétű fogalom”, magában foglal morális elveket, eljárási elveket (mint a tisztességes eljáráshoz való jog érvényre juttatása), az alkotmányos identitás védelmét, a nemzetközi igazságügyi kapcsolatok ápolását. Ennek kidolgozása az IM vezetőségének feladata, ezen a kereten belül kell elhelyezni a minisztérium valamennyi lépését.
Az IM-nek érdemben hozzá kell tudnia szólni a tárcák tervezeteihez, és rendkívüli jelentőséget tulajdonít annak, hogy a kodifikációs bizottságok munkája átlátható legyen – jelentette ki.
Kérdésre válaszolva a miniszter kifejtette: nem lehet elvitatni a képviselők jogát, hogy egyéni indítvánnyal törvényt kezdeményezzenek. Mindazonáltal az IM akkor tudja jól ellátni feladatát, ha a jogalkotásban döntő szerepet kap. Képviselői indítvány esetén is szeretnének részt venni ebben a munkában, véleményt mondani a kezdeményezés alkotmányosságáról – fogalmazott.
A miniszter jelezte: az IM-nek feladata az Alkotmánybíróság (Ab) elé kerülő indítványok vizsgálata is, az, hogy kiderüljön, milyen feladatok adódnak belőlük a jogalkotás területén, és adott esetben a véleményüket is ki kell fejteniük az Ab-n.
Elmondta azt is, hogy az igazságügyi tárca munkáját tanácsadó testület segíti, amelynek elnöke Martonyi János egyetemi tanár, volt külügyminiszter lesz.
A miniszter Répássy Róbertről, a tárca parlamenti államtitkáráról azt mondta, az elmúlt kormányzati ciklusban kiválóan helytállt, ismeri a parlament működését, ezért ő lesz az általános helyettese. Répássy Róbert jelezte: speciális feladata lesz a kegyelmi ügyek intézése, és szeretne egy új törvényt a kegyelmi eljárásról, mert a jelenlegi szabályozás szűkszavú. Jelezte: a korábbi ciklusban a kormány emberi jogi munkacsoportjának alelnöke volt, ezt a munkát szívesen folytatná.
Molnár Zoltán, a tárca közigazgatási államtitkára bemutatkozásában azt mondta, a minisztériumnak hangsúlyosan kell megjelennie a jogalkotásban. Az a cél, hogy a meghatározott kormányzati célokhoz olyan jogi megoldási javaslatokat rendeljenek hozzá, amelyek kiállják az alkotmányosság és az alkalmazhatóság próbáját, valamint összhangban legyenek az uniós előírásokkal. Jelezte: folyik a büntetőeljárási, valamint a polgári perrendtartásról szóló kódex előkészítése, és a ciklus közepére várható a két normaszöveg.
Berke Barna európai uniós és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár bemutatkozásában azt mondta, az uniós jogharmonizáció mellett hangsúlyt helyeznek arra is, hogy aktívan részt vegyenek az EU-s jogalkotás befolyásolásában. Változás, hogy a kötelezettségszegési eljárásokban ezen túl az IM koordinálja és alakítja ki a magyar kormány álláspontját az Európai Bizottság előtt is. Jelezte: a tárca azokban az Európai Bíróságon folyó ügyekben is aktívan akar szerepelni, amelyek más tagországokból kerültek ugyan a bírósághoz, de a jogi vonatkozásai miatt fontosak Magyarországnak. Utalt arra is, hogy aktualizálni kell a nemzetközi magánjogi szabályokat is.
Patyi Gergely, az igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár arról beszélt, hogy az igazságszolgáltatásba vetett állampolgári bizalom erősítése a tárca egyik fontos feladata. Az igazságszolgáltatás független hatalmi ág, de a végrehajtó hatalomnak felelőssége és kötelessége az igazságszolgáltatás munkájának segítése. Partneri kapcsolatra törekednek az ügyészséggel és a bíróságokkal, áttekintenék a jogi felsőoktatás és a jogi szakvizsgák rendszerét, valamint a bírósági végrehajtást – ismertette.