A kormány elfogadta az új polgári perrendtartás koncepcióját – jelentette be Trócsányi László igazságügyi miniszter az Országházban tartott kormányszóvivői tájékoztatón csütörtökön.
Az állampolgári bizalom megőrzésének érdekében hatékonyabban, gyorsabban működő igazságszolgáltatásra van szükség – hangsúlyozta Kurucz Éva kormányszóvivő, az igazságügyi miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján. Trócsányi László elmondta: a polgári perrendtartás megújításának célja, hogy a perek gyorsan, időben fejeződjenek be.
Az igazságszolgáltatás működésnek egyik fontos biztosítéka a belé vetett közbizalom mértéke, ezért a kormány célja, hogy hatékonyabbá tegye az igazságszolgáltatás rendszerét – hangsúlyozta Kurucz Éva kormányszóvivő.
A polgári perrendtartást jelenleg az 1952. évi III. törvény szabályozza, amelyet bár már többször megújítottak, nem képes válaszokat adni a modern kor kihívásaira. A polgári ítélkezés sokakat érint, közel 200 ezer per zajlik évente a különböző bírósági fórumokon, a nemperes eljárások száma pedig milliós nagyságrendű – mondta a kormányszóvivő. Hozzátette: éppen ezért van szükség egy új, korszerű szabályozásra, amely megkönnyíti az emberek életét.
Az új eljárásjogi kódex koncepciója támaszkodik a hagyomány ma is használható elemeire, ugyanakkor a modernitás követelményeinek is meg kíván felelni - mondta a miniszter. A kormány szerdai ülésén egyhangúlag támogatott koncepció egyik legfontosabb alapelve a perhatékonyság, ezt szolgálja például az osztott perszerkezet, mely áll egy perelőkészítő szakaszból és az érdemi tárgyalásból.
Ezen belül nagy jelentősége lesz a per előkészítő szakaszának, ahol a bíró tisztázza és rögzíti, mi is a felek álláspontja, illetve milyen bizonyítékokat kívánnak felhasználni a perben, ezen pedig az eljárás későbbi szakaszában már csak kivételesen lehet változtatni, hogy ezzel is gátolják a rosszhiszemű, perelhúzó magatartást - fejtette ki Trócsányi László. Némileg más szabályok vonatkoznak majd a helyi bíróságokon és törvényszékeken folyó polgári perekre.
A helyi bíróságokon a szóbeliség dominál majd, a nagyobb súlyú, bonyolultabb ügyeket tárgyaló törvényszékeken ugyanakkor az írásbeliség kap nagyobb hangsúlyt és kötelező lesz az ügyvédi képviselet a minél professzionálisabb pervitel érdekben, ami gyorsítja az eljárásokat - magyarázta a miniszter. Az új koncepcióban fontos szerepet kapott még a perkoncentráció, a felek eljárástámogatási kötelezettsége és a bíróság közrehatási kötelezettsége.
A Kúria előtt folyó rendkívüli perorvoslatok kapcsán Trócsányi Lázló azt emelte ki: a felülvizsgálati eljárásba egy olyan szűrőrendszer lesz beépítve, melynek segítségével a legfelsőbb bírói fórum gondoskodhat arról, hogy csak a valóban érdemes jogviták kerüljenek ilyen szintre.
Az új polgári perrendtartás koncepciójának elemeit ismertetve a miniszter beszélt a kollektív igényérvényesítés, csoportos perindítás megújuló szabályairól, melyek megoldást kínálnak például olyan helyzetekre, ahol sok hasonló jellegű, egyéni, kisebb összegű követelés külön-külön peresítése az ügyfelek és a bíróságok számára is aránytalan nehézségeket okoz.
Az úgynevezett csoportperek új szabályainak kialakításakor a devizahiteles ügyek tapasztalataira is figyelemmel lesznek Hozzátette: újdonság lesz az is, hogy a közigazgatási perek eljárásjoga - amely eddig a polgári perrendtartás egyik önálló fejezetét alkotta - önálló törvénybe kerül majd, és a távlati tervek szerint létrejön az önálló közigazgatási felsőbíróság. Az új polgári perrendtartás koncepcióját korában a kodifikációs főbizottság, szerdai ülésén pedig a kormány is egyhangúlag támogatta.
A kodifikáció kezdeti szakaszában a jogtudósoké volt a főszerep, ezután azonban már egyre inkább számítanak a különböző jogászi hivatásrendek, a gyakorló ügyvédek, bírák, ügyészek közreműködésére is a jogszabály-előkészítésben. Idén várhatóan megalkotják a polgári eljárásjogi kódex szabályait, 2016 első felében folyhat a társadalmi vita, a parlament elé 2016 második felében kerülhet a törvényjavaslat, melyről a tervek szerint 2017-ben szavazhatnak - mondta Trócsányi László.
Két magyar polgári perrendtartás született az elmúlt évszázadban, az 1911-es, illetve a legutóbbi, ma is hatályos, több mint százszor módosított 1952. évi 3. törvénnyel elfogadott szocialista polgári eljárásjogi kódex - idézte fel a szakember.
A sajtótájékoztatón készült vágatlan felvétel HD minőségben tölthető le a Sajtószobából.