Egy nemzetnek nincs jövője, ha nem ismeri önnön múltját, ha a határainkon túl nézünk, azt láthatjuk, hogy a mai Európában a globalizációnak köszönhetően mintha a múlt értékei háttérbe szorulnának – nyilatkozta Trócsányi László igazságügyi miniszter a Bács-Kiskun megyei napilapnak.

Trócsányi László a Petőfi Népe csütörtöki számában megjelent interjúban azt mondta: az Európai Unió főként olyan kérdésekkel foglalkozik, mint a négy szabadság elve, illetve számos új hatáskörrel rendelkezik, a nemzeti értékekre ugyanakkor nem fordít hangsúlyt.

Kifejtette, hogy az alkotmányok kohéziós szereppel bírnak, őrzik az értékeket, egybekovácsolják a közösség tagjait, nem csak a jogrendszer, de az együttélés közös keretét is ezek adják.

A magyar alaptörvényében számos olyan vívmány található, ami rólunk, magyarokról szól, a kultúránkról, a nyelvünkről, a történelmünkről, az elnyomó diktatúrák elítéléséről és számos olyan kérdéskörről, amelyek mindannyiunk számára fontosak, ezek "szellemi pilléreink alapját" képezik.

Az igazságügyi miniszter beszélt arról is, hogy a 21. században az egységes nemzet fogalmát sokan megkérdőjelezik, a csoportérdekeket, csoportidentitásokat a nemzeti identitást gyengítve, annak kárára hangsúlyozzák.

A 2011-ben elfogadott magyar alkotmány azonban elismeri a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, a nemzeti identitást, amely a társadalmi kohézió záloga, nemzetünk önazonosságát a csoportidentitások fölé helyezi. Ez nem jelenik meg az uniós közösség szerződéseiben, mivel az európai integrációban sokan úgy vélik, hogy a nemzeti identitás egy elavult, meghaladott eszme – fogalmazott.

Hangsúlyozta: Magyarország alaptörvényének szilárd üzenete, hogy a magyar nemzet léte annak köszönhető, hogy van egy múltunk, amelyet tisztelünk, így lehet kizárólag jelenünk, helyünk a mai Európában is.

Mint mondta, gyakran állunk vitában az "európai közösség porondján", mivel az említett négy szabadság elvén kívül kifejezésre juttatjuk egyéb, saját nemzeti értékeinket is: az Európai Unió térsége nemzetekből áll össze, amelyek identitását meg kell őriznünk.

Trócsányi László beszélt arról is, hogy az alkotmány mindenkihez szól, vívmányait mindenkinek el kell fogadnia. A kisebb közösségek fontos szerepet töltenek be a társadalomban, de ezt a szerepet csak akkor tudják megfelelően ellátni és ezzel céljaikat beteljesíteni, ha tisztelik a részben általuk is alkotott nagy közösséget, a nemzetet.

Az Európai Unióban azonban ma nem a nemzetek Európáját kívánják építeni, hanem egy föderatív, szövetségi államot, amely a tagállami hatáskörök folyamatos átadását feltételezi – mondta, hozzátéve: ezáltal a nemzet fogalma és identitása, a nemzeti alkotmányok értékei fokozatosan kiüresednek; nem véletlen, hogy bizonyos alapvető kérdésekben nehéz a közös hangot megütni egyes politikusokkal.

Hangsúlyozta: Magyarországnak ki kell állnia amellett, hogy a határon túl élő magyarok anyanyelvükön is tanulhassanak az oktatás minden szintjén. Ezért állunk ki határozottan a kárpátaljai magyarok oktatási jogaiért.

Véleménye szerint újra fel kell eleveníteni a mai szekularizált világban a régi értékeket, mint amilyen a család, a települési közösség, az egyházi közösség, a nemzeti közösség, a közjó vagy a közmorál.

A közösség iránti felelősségvállalás ugyanis mára meggyengült, mert a nemzet fogalma háttérbe szorult. Az üzenet tehát az, hogy törekedjünk arra, az egyes ember és a közösség érdeke között harmónia álljon fenn. Az egyénnek figyelembe kell vennie a saját érdekein túl a közösség érdekeit, a közösségnek pedig figyelnie kell az egyesek érdekeire is – közölte a miniszter.

Az Európai Uniótól pedig az várható el, hogy a nemzetek Európájában erős nemzetek működjenek együtt az élet számos területén az európai egység érdekében – tette hozzá Trócsányi László a Petőfi Népében.