Az Igazságügyi Minisztérium benyújtotta az Országgyűlésnek az általános közigazgatási rendtartásról (Ákr.) és a közigazgatási perrendtartásról (Kp.) szóló tervezetet 2016. szeptember 23-án. A kormány már megalakulásakor, 2014-ben meghirdette az eljárásjogok reformját, mert célja a bürokrácia csökkentése és az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom erősítése.
Az általános közigazgatási rendtartásról és a közigazgatási perrendtartásról szóló új törvények az ügyfelek ügyeinek gyorsabb és hatékonyabb elintézését, a közigazgatás szolgáltató jellegének erősítését, valamint az eljárások átláthatóbbá és egyszerűbbé tételét szolgálják. A bíróságok közigazgatási ügyekben való eljárásának szabályai eddig a polgári perrendtartásról szóló törvényben kaptak helyet. Tekintettel azonban arra, hogy a két jogterület számos eltérő sajátossággal rendelkezik, ezért a közigazgatási bírósági eljárások kikerültek az Országgyűlésnek már benyújtott új Polgári perrendtartásból és a javaslat szerint külön törvényben nyernek szabályozást.
A fenti törvények benyújtását kétéves alapos előkészítés előzte meg. A Kormány felhatalmazása alapján a jogászi hivatásrendek képviselőiből, országosan elismert szakemberekből álló kodifikációs bizottságok dolgozták ki a tervezeteket. A javaslatok közigazgatási és társadalmi egyeztetése, valamint számos szakmai konferencián való megvitatása mellett, az Igazságügyi Minisztérium két alkalommal is – 2015. március 19-én, majd 2016. szeptember 2-án – egyeztetett a szabályozásról a parlamenti pártok frakcióival.
A most benyújtott törvényjavaslatok nem tartalmazzák a bírósági szervezetrendszert érintő, külön törvény tárgyát képező szabályokat. Az erre vonatkozó szabályozási megoldásokról az igazságügyi tárca további szakmai és ötpárti egyeztetéseket folytat majd.