Az Igazságügyi Minisztérium (IM) kivette a részét a gazdasági válság kezeléséből, a jog keretei között adott választ a devizahitelek által jelentett társadalmi problémára – mondta Trócsányi László 2015. május 14-én Egerben, a Magyar Jogász Egylet 36. vándorgyűlésén.
Az igazságügyi miniszter közölte: a válságkezelésre példa a devizahitelesek megmentését szolgáló törvénycsomag.
Kitért arra is: a hivatalba lépése óta eltelt egy évre visszatekintve egyik legfontosabb eredményük az immár tiszta profilú minisztérium létrejötte volt, amivel visszatértek az 1848-as kormány teremtette hagyományhoz.
Hozzátette: stabilitásra van szükség, azaz: alkotmánymódosítások helyett a felmerülő kérdéseket a meglévő jogi keretek között kell rendezni, valamint az is fontos, hogy a kormánynak legyen igazságügyi politikája.
Trócsányi László arról is beszélt, hogy a minisztériumnak előre nem tervezhető feladatokkal is meg kell birkóznia. A gazdasági válság megmutatta: bár a jog önmagában nem tud megoldani társadalmi problémákat, hozzá tud járulni a megoldásukhoz. Felidézte: a válságkezelésre példa a devizahitelesek megmentését szolgáló törvénycsomag, amelynek révén mintegy ezermilliárd forint került vissza az adósokhoz.
Kitért arra is, hogy minden adóson ez sem segíthetett, hiszen mintegy százezer ember hitelszerződését már felmondták a pénzintézetek, így az ő problémájukkal külön kell foglalkoznia a minisztériumnak. Ezt célozza a magáncsődről szóló javaslat, amelyet a KDNP fog beterjeszteni jövő kedden az Országgyűlés elé, elkészítéséhez pedig az IM adta a szakmai támogatást.
Trócsányi László szavai szerint a magáncsőd intézménye Európa legtöbb országában ismert. Ezzel az intézménnyel azokon az embereken akarnak segíteni, akiknek van valamijük, ekképp van esély az adósságátrendezésre. Ez a megoldás mintegy harmincezer embert érinthet – mondta.
A miniszter a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésről szólva kifejtette, hogy a magyarországi szabályozását az Emberi Jogok Európai Bírósága egy ítéletében kifogásolta, mint amely sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. "A ténylegesen tartó szabadságvesztés intézményét meg kellett védenünk úgy, hogy ezzel egyidejűleg biztosítsuk a reményhez való jogot, a strasbourgi ítéletnek megfelelően. Mindezt a törvény módosításával oldottuk meg" – mondta.
A miniszter beszélt egyebek mellett a polgári és a büntető-eljárásjog reformjának, valamint a jogászképzés megújításának szükségességéről is.