A Nemzetközi Ügyvédi Kamara Emberi Jogi Intézete (International Bar Association’s Human Rights Institute) konferenciát tart Budapesten 2015. december 10-én, „Továbbra is veszélyben a bírói függetlenség és a jogállamiság Magyarországon” címmel.
Az Igazságügyi Minisztérium mindent megtett és megtesz annak érdekében, hogy hazánkban a jog uralma megvalósuljon, a Tárca a bírói függetlenséget a jogállamiság egyik legfontosabb garanciájának, a demokrácia álló csillagának tekinti. Magyarország az Alaptörvény elfogadása és a közjog megújítása során az alkotmányos berendezkedéssel kapcsolatos kérdéseket megnyugtató módon lezárta, mind az Európai Bizottsággal, mind a Velencei Bizottsággal.
Magyarország Alkotmánybírósága világviszonylatban is az egyik legszélesebb hatáskörrel rendelkező szervezet, figyelemmel arra, hogy számos demokratikus országban nem működik ilyen szervezet vagy jelentősen szűkebb hatáskörrel rendelkezik. Az Alkotmánybírósághoz – szemben minden állítással – érintettsége esetén alkotmányjogi panasszal bárki fordulhat. Az Alkotmánybíróság tagjait az Alaptörvény értelmében az Országgyűlés tagjainak kétharmadával lehet megválasztani, ez a széleskörű társadalmi konszenzus garanciája. Mind az alkotmányos szabályozás, mind a gyakorlat igazolja, hogy az Alkotmánybíróság függetlenül, a demokratikus jogállami működés őreként védi Magyarország Alaptörvényét. Az Alkotmánybíróság döntései mindenkire kötelezőek, azokat a mindenkori magyar kormányok tiszteletben is tartják.
A magyarországi jogszabályok teljes mértékben kizárják, hogy a kormányzat akár közvetlenül, akár közvetve beavatkozzon a bíróságok ítélkezésébe vagy igazgatásába, a bíróságok önigazgatási modell alapján működnek, ennek csúcsszervében, az Országos Bírói Tanácsban az igazságügyért felelős miniszter csupán tanácskozási joggal vesz részt.
Az előzetes letartóztatás időtartama felső korlátjának eltörlése kapcsán a szabályozás célja a terhelti jogok és a társadalom biztonságérzete közötti egyensúly megteremtése volt.
Magyarországon több, mint nyolcvanezer civil szervezet működik, a XX. század diktatórikus korlátozásainak a rendszerváltás véget vetett, így az egész szféra meg tudott újulni.
Az anyagi jog tisztességes és hatékony érvényre juttatása érdekében az Igazságügyi Minisztérium a jogász társadalommal és a parlamenti pártokkal folyamatosan egyeztetve készíti elő az új polgári, büntető és közigazgatási perrendtartásokat.
Az Igazságügyi Minisztérium kész a magyar jogrend bemutatására és az azzal kapcsolatos kérdések megvitatására, azonban bármely vitát csak a kölcsönös tisztelet jegyében, a politikai előítéletek félretételével érdemes lefolytatni.