Az Igazságügyi Minisztérium előterjesztése alapján ebben a kormányzati ciklusban az Országgyűlés elfogadta a polgári perrendet, a büntető eljárási törvényt, a közigazgatási perrendtartást és általános közigazgatási rendtartást.
Az Igazságügyi Minisztérium előterjesztése alapján ebben a kormányzati ciklusban az Országgyűlés elfogadta a polgári perrendet, a büntető eljárási törvényt, a közigazgatási perrendtartást és általános közigazgatási rendtartást. Az önálló közigazgatási perrend elfogadásával az Országgyűlés kinyilvánította, hogy a közigazgatási perek jelentősen eltérnek a magánjogi perektől, ez megmutatkozik a felek eltérő – alá-fölérendeltségi – pozíciójában és az ügyeket elbíráló bírói testületekkel szemben felállított sajátos szakmai követelményekben. A legtöbb európai országban a közigazgatási bíróságok elkülönülnek a rendes bíróságoktól (Németország, Ausztria, Franciaország, Csehország, stb.) és a bírák kiválasztásánál a közigazgatási jogi szakismeret elengedhetetlen követelmény. Az Igazságügyi Minisztérium fontosnak tartja, hogy a közigazgatási bírói álláshelynél a bíróságokról és a közigazgatásból jelentkezők egyenlő eséllyel pályázhassanak és a pályázatok elbírálásakor a szakmai követelmények elsődleges jelentőséggel bírjanak. A jelenleg hatályos KIM rendelet olyan pontozási rendszerre épül, amelyben a közigazgatásból pályázók közigazgatási szakismerete nem kellőképpen elismert, illetve olyan kritériumok is szerepelnek, amelyeket nem tudnak teljesíteni (pl. OBH képzésen való részvétel, instruktori feladatok ellátása, stb.). Az Igazságügyi Minisztérium és az Országos Bírósági Hivatal között szakmai egyeztetés folyik az érintett KIM rendelet módosítása tárgyában.
Az egyeztetés kapcsán az Országos Bírósági Hivatal is fontosnak tartotta, hogy "a közigazgatási bíráskodást érintően lényeges, hogy a közigazgatásban töltött gyakorlati idő is kellő hangsúllyal értékelésre kerülhessen a pontozás során". Az OBH elismeri annak szükségességét, hogy a "közigazgatási jog területén folyamatosan dolgozó, elhivatott, önmagukat következetesen képző szakemberek mind a bírósági szervezeten belülről, mind kívülről e szakmai múlt egyenlő elismerésével pályázzanak".
Az Igazságügyi Minisztérium a leghatározottabban visszautasítja a 444 internetes portál sejtetésekre épülő, mindennemű szakmai megalapozottságot és tárgyi tudást nélkülöző írását, a lengyelországi változtatásokkal való összevetést pedig a szakmaiatlanság iskolapéldájának tartja. A közigazgatásban dolgozók politikai elfogultsággal való megvádolása sértő és elfogadhatatlan. Az Igazságügyi Minisztérium rendeletének előkészítése – melyet az Országos Bírósági Hivatal bevonásával folytat – folyamatban van és a rendelet tartalmát érintő politikai támadások a szakmai munkát akadályozzák. Az Igazságügyi Minisztérium, mint szakminisztérium a legnagyobb körültekintéssel és felelősséggel jár el a kodifikáció során.
Trócsányi László igazságügyi miniszter
Vízkelety Mariann igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár