Alapvetően az államok jóindulatán múlik miként hajtják végre a kisebbségvédelemre vonatkozó egyezményekben rögzített ajánlásokat – közölte Trócsányi László igazságügy-miniszter 2015. április 30-án Szegeden.
A kisebbségvédelemre vonatkozó egyezmények – mint a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája vagy a Nemzeti kisebbségek védelmének európai keretegyezménye – inkább program jellegű normának tekinthetők, nem tartalmazhatnak kikényszeríthető, kemény előírásokat – mondta a politikus a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) indult, valamennyi hallgató által választható nemzetpolitikai képzéshez kapcsolódó konferencián.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága elé nagyon kevés kisebbségjogi ügy kerül, és a bíróság ítélkezési gyakorlatában sincs kialakult kisebbségvédelmi kánon – tette hozzá.
Az Európai Unió a koppenhágai kritériumokban csatlakozási feltételként írja elő a kisebbségi jogok tiszteletben tartását, és a Lisszaboni Szerződésben is szerepel a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelme – ismertette az egyetemi tanár.
Trócsányi László úgy fogalmazott, Magyarország érdeke az lenne, hogy "kemény jog" jöjjön létre, amelyet az államok kötelesek betartani. Ehhez a tagállamok közötti párbeszédre van szükség, de a politika is szerepet játszhat abban, hogy a jog megvalósuljon.
A rendszerváltozás után valamennyi politikai párt egyetértett abban, hogy a határon túli magyar kisebbséggel való foglalkozás kötelezettsége Magyarországnak. Már a módosított alkotmányba is bekerült az, hogy Magyarország felelősséget érez a külhoni magyarság iránt, az Alaptörvényben pedig már aktívabb magatartás jelenik meg azzal, hogy a "felelősséget visel" fordulat szerepel – közölte a politikus.
A miniszter azt mondta: a kormány nagyfokú aggodalommal tekint a szomszédos országokban zajló negatív eseményekre – mint amilyen például a Székely Mikó Kollégium ügye –, amelyek szimbolikus jelentőséggel bírnak az erdélyi magyarság számára.