Az öt éve született Alaptörvényünk az európaiság és a nemzeti összetartozás kérdésében unió szerte egyedülálló harmóniát teremtett - jelentette ki az igazságügyi miniszter szombaton az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkban, a Nemzeti összetartozás és felelősségviselés az Alaptörvény tükrében című konferencián.
Trócsányi László hangsúlyozta: a fél évtizede született Alaptörvény létrehozásával az alkotmányozók célja nemcsak az Európához tartozás, hanem a nemzeti összetartozás alapértékké emelése is volt. A miniszter szerint ez a nemzetközi szinten is egyedülálló, modern alkotmány megalapozta a magyar nemzetpolitika mai sikerességét, és "nagy eredmény, hogy a megszületése körül viták elcsitultával ma már békességben tudunk róla beszélni." Ehhez azonban komoly harcokat kellett megvívni és számos honi, illetve közösségi fórumon elmagyarázni a szöveg valódi jelentését - tette hozzá.
A tárcavezető történelmi példákat idézve aláhúzta: a reformkor előtti időktől "rögös út vezetett" a mai alkotmányos alapok megteremtéséhez, az Alaptörvény 2011-es elfogadását pedig "a magyar nemzetpolitika újjáéledésének" nevezte.
Az alkotmány tartalmát elemezve az igazságügyi miniszter rámutatott, az Alaptörvény az érzelmi közösséget helyezi a középpontba, amely a nemzethez tartozás alapja. Egyúttal európai összehasonlításban egyedülálló módon teremti meg a politikai és kulturális kohézió, valamint az alkotmányos és nemzeti identitás összhangját - tette hozzá.
Trócsányi László szólt arról, hogy az Alaptörvény elfogadásának 5. évfordulójára szervezett ünnepi rendezvények helyszínei és témái mind szimbolikusak, ebbe a sorozatba jól illeszkedik az ópusztaszeri helyszín és témaválasztás is.
Az Országgyűlés 2011. április 18-án fogadta el Magyarország új Alaptörvényét, amelyet Schmitt Pál köztársasági elnök 2011. április 25-én, húsvéthétfőn írt alá. A jogszabály 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012 januárjáig az 1949. évi XX. számú törvény volt Magyarország Alkotmánya, amelyet 1949 és 1989 között több alkalommal is módosítottak.