Az Igazságügyi Minisztérium szakmailag aggályosnak tartja az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) tényleges életfogytig tartó szabadságvesztéssel kapcsolatos döntését.
A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés az Európa Tanács más részes tagállamában is alkalmazott szankció. Az EJEB kifogásolta a jelenleg hatályos magyar jogszabályt, mert véleménye szerint túl hosszú időnek, 40 évnek kell eltelnie a felülvizsgálatig. Ez szerintük jelentősen hosszabb a Bíróság egy korábbi ítéletében javasolt legfeljebb 25 évnél. Az Igazságügyi Minisztérium emlékeztet arra, hogy az EJEB más esetben elfogadta a 30 évet, vagy akár az annál hosszabb időszakot követő felülvizsgálat lehetőségét. Az Igazságügyi Minisztérium álláspontja szerint a Bíróság által kifogásolt – a köztársasági elnök szabad mérlegelési lehetőségét biztosító – kegyelmezési eljárási rend korrekt és tisztességes és más EJEB részes tagállamban is hasonlóképpen alkalmazandó.
Az ítélet még nem végleges. Az Egyezmény értelmében a felek három hónapon belül – jelen esetben 2017. január 4-ig – kérhetik az ügynek a Bíróság Nagykamarája elé terjesztését, ha az ügy az Egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek értelmezését vagy alkalmazását érintő lényeges kérdést vagy egy egyébként általános jelentőségű lényeges kérdést vet fel. Az ítéletet – annak hivatalos kézbesítését követően – a Tárca tanulmányozni fogja, és megvizsgálja a Nagykamara általi felülvizsgálat kezdeményezésének kérdését.
A magyar büntetőpolitikában változatlanul fenntartjuk és szükségesnek tartjuk a tényleges életfogytiglan intézményét, hiszen egy, a magyar társadalom által kiemelten magas támogatottságú és hatékony büntetőpolitikai eszközről van szó, amelyet a legveszélyesebb bűnözők esetén szoktak alkalmazni.
A tényleges életfogytiglan megfelel a nemzetközi szerződéseknek, az Európai Unió tagállamainak körülbelül egyharmadában is létezik és Magyarországon is beváltotta a hozzáfűzött reményeket, erős visszatartó ereje van és magas a társadalmi támogatottsága. A 2011-es nemzeti konzultáción a válaszadók 94%-a támogatta a tényleges életfogytiglan alkalmazásának lehetőségét.
Magyarország Alaptörvénye értelmében tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki. A bírói gyakorlatban a tényleges életfogytiglan szabadságvesztést általában emberölés minősített esetei miatt szabják ki, tehát olyan brutális bűncselekmények esetén, amikor előre kitervelten vagy nyereségvágyból ölnek meg valakit, esetleg több embert ölnek meg, netán gyermek az áldozat.